[origo]|2011. 04. 25., 11:55|Utolsó módosítás: 2011. 04. 25., 13:10|

Hivatalosan is véget ért az alkotmányozás folyamata, Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta az új alaptörvényt. Az államfő az aláírás után azt mondta: az alaptörvény "egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai" lett, de csak a kereteket adja meg, amelyet meg kell tölteni tartalommal. A kormány 135 millió forintot különített el az aláírás utáni ünnepségekre.

Hétfőn délben aláírta az új alaptörvényt Schmitt Pál köztársasági elnök, ezzel hivatalosan is véget ért az alkotmányozás folyamata. Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az alaptörvényt, az államfői dolgozószobában ez alkalomból felsorakoztatták a történelmi zászlókat. Az aláírás húsvét hétfőre esett, illetve ez az első évfordulója a Fidesz és a KDNP kétharmados többséget hozó tavalyi választásnak is. A parlamentben múlt hétfőn elfogadott alaptörvény hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben, hatályba pedig 2012. január 1-én lép.

"Mint a földbe vetett mag várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen" - mondta az aláírás utáni beszédében az alaptörvényről Schmitt. Az államfő szerint a húsvét ünnepe egybefonódik a tavasszal, a természet megújulásával, 2011 tavaszán viszont nem csak a természet újul meg, hanem az ország is. "Húsz évvel a rendszerváltás után nem csak elértünk a történelmi lehetőség kapujáig, hanem át is léptünk rajta" - mondta Schmitt, aki szerint az alkotmány nem lehet néhány szakértőé, mert az mindannyiunk közös ügye. Az alaptörvény az államfő szerint mindenki számára érthető, "egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai" lett.

"A jog csak a jobb élet esélyét adja meg, semmit el nem végez helyettünk" - mondta a köztársasági elnök, aki szerint az alaptörvény csak az alapokat rakta le, a kereteket majd az úgynevezett sarkalatos törvények töltik meg. Schmitt reményét fejezte ki, hogy ezek vitája során minden vélemény elhangzik majd a parlamentben, a többség pedig megértő lesz a kisebbséggel szemben. Schmitt valószínűleg az alkotmányozást bojkottáló ellenzéki pártoknak üzent, amikor azt mondta: A képviselőknek nem saját rövid távú érdekeiket kell szem előtt tartaniuk, hanem a nemzet hosszú távú érdekeit.

Az aláírás után fanfárok szólaltak meg, és ünnepélyes őrségváltási ceremónia kezdődött a Szent György téren. Az államfő 14 órakor Horváth Gergely Domonkossal, a Magyar Posta igazgatóságának elnökével ünnepélyes keretek között első napi bélyegzővel látja el a Posta új, az alaptörvény aláírása alkalmából kibocsátott bélyegblokkját. Schmitt 19 órakor ünnepi köszöntőt mond az aláírása alkalmából rendezett ünnepi hangversenyen a Művészetek Palotájában.

Katonazenekar a Szent György téren

Schmitt Pál beszédét az ország nyolc vidéki helyszínén, illetve a Kolozsváron tervezett gálaesteken is figyelemmel kísérhetik a meghívottak. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkársága által szervezett rendezvényekre a kormány összesen 135 millió forint átcsoportosítását rendelte el.

Az alkotmányozás folyamata

"Nem egyszerűen a hatodik magyar parlament, hanem a választók akaratából mi alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament is vagyunk" - jelentette ki tavaly május 25-én Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán akkori beszédében egy átmeneti korszak végének nevezte az új kormány megalakulását, és azt mondta, a választók azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az új társadalmi szerződés alapján az ország új alkotmányát.

Az országgyűlés egy eseti bizottságot állított fel, hogy dolgozza ki az új alkotmány koncepcióját. Ez a testület tavaly szeptemberben kezdett dolgozni, munkájában kezdetben az ellenzéki pártok is részt vettek. Az Alkotmánybíróság jogkörének tavaly novemberi korlátozása miatt azonban az ellenzéki pártok kivonultak a folyamatból. Később csak a Jobbik tért vissza az alkotmányozáshoz, de előre bejelentette, hogy nem szavazza meg az új alaptörvényt.

A koncepció tavaly decemberben készült el, az alapján a kormány feladata lett volna megszövegezni az új alkotmányt. Februárban azonban, a kormánypártok siófoki frakcióülésén elvetették - hivatalosan munkaanyaggá nyilvánították - a koncepciót, és úgy döntöttek: minden frakciónak lehetőséget biztosítanak arra, hogy saját tervezetet nyújtson be. A kormánypárti tervezetet Szájer József fideszes EP-képviselő, illetve Gulyás Gergely fideszes és Salamon László KDNP-s parlamenti képviselők szövegezték.

A kormánypártok ezzel a lépéssel igyekeztek rávenni az ellenzéki pártokat - mindenekelőtt az LMP-t -, hogy térjenek vissza az alkotmányozás folyamathoz. Ez azért lett volna fontos számukra, hogy nagyobb legitimitást biztosítsanak a készülő alkotmánynak. Nem jártak sikerrel, mind az MSZP, mind az LMP távol maradt a parlamenti vitától, és kívülről kritizálták az ekkor már alaptörvény névre keresztelt új alkotmányt. Részt fognak viszont venni azoknak a sarkalatos (kétharmados) törvényeknek a vitájában, amelyeket az alaptörvény hatályba lépéséig kell megalkotnia a parlamentnek.