Régóta tudott, hogy egyes élelmiszerek savas, míg mások lúgos pH-értékűek. A szervezet túlsavasodása sokféle működési zavarhoz vezethet. Az anyagcsere kémiai reakcióinak kifogástalan működéséhez megfelelő környezetre van szükség: a kiegyensúlyozott sav-bázis háztartás jó közérzetünk alapja.

Az étrend lúgosító-savasító képességével jelenleg keveset foglalkozik a táplálkozástudomány. Részben ebből is adódik, hogy ezen elmélet egy része nem általánosan elfogadott a szakemberek körében.

A sav-bázis egyensúly

A test sav-bázis egyensúlya szabályozásának hátterében a szervezet folyadéktereinek hidrogénion-koncentrációja (H+) áll. A test különböző részeiben, szöveteiben a kémhatás (pH) eltérő, de az egyes sejttípusokban és a folyadéktérben csak szigorúan meghatározott értékek között változhat a pH.

A szervezet mindig egyensúlyra törekszik

A különböző savat termelő vagy bázikus hatásokra az élettel össze nem egyeztethető szintet is elérhetné a vér vegyhatása, ha a szabályozó mechanizmusok nem lépnének közbe és nem akadályoznák meg azt. Ilyen szabályozás a folyadékterekben található pufferrendszer működése (bikarbonát, foszfát) és a hidrogénionok vesében történő kiválasztásának módosulása-módosítása is. A nátrium a káliummal együtt fontos szerepet tölt be a szervezet ozmotikus és sav-bázis egyensúlyának fenntartásában.

A savasodás: kálciumot, magnéziumot von el a csontokból

A táplálkozás pH-ra gyakorolt befolyása hosszú távon részben kivédhető. Az elfogyasztott ételek által a szervezet pH-értékének – savas vagy lúgos irányba – eltolása az egyensúly felborulását eredményezi, ami azonnali tüneteket nem eredményez. Az egyoldalú táplálkozás hatására hónapok, sőt évek alatt alakulhatnak ki krónikus betegségek. Ha a szervezet hosszú időn keresztül nem képes megszabadulni a nagy savmennyiségtől, akkor saját tartalékaihoz nyúl, és bizonyos ásványi anyagokat, így – a savak semlegesítése céljából – kalciumot, magnéziumot, káliumot, nátriumot von el a „szervezettől”, leginkább a csontokból.

Lúgosítás: hasznos az elsavasodott szervezet számára

Ezért szükség lehet lúgos tápanyagokban gazdag ételekkel, vagy a lúgosodást segítő „kúra” segítségével ellensúlyozni a túlsavasodás káros következményeit, ami elsősorban közérzetünket és anyagcserénket határozza meg. A szervezet komforthiánya a rossz közérzettől az émelygésen, hányingeren, fejfájáson keresztül, az állandó fáradtságérzetig (levertség) sok tünetben nyilvánulhat meg.

A táplálkozás és a pH-érték összefüggései

Egészséges személy számára azért nem feltétlen kell törekedni az egyensúlynak a „patikamérlegen” kimért betartására, mert a szervezet pufferrendszereit nem kell és nem is szabad munka nélkül hagyni. A müncheni Táplálkozástudományi Intézet vezető professzora, Jürgen Vormann szerint a szokásosan fogyasztott állati fehérje kb. negyedét gyümölccsel, zöldséggel (salátával) célszerű helyettesíteni.

Mi okozhat savasodást a szervezetben?
Az egészségtelen, egyoldalú táplálkozáson kívül a szervezet savasodását okozhatja:

• mozgáshiány (de a tejsavtermeléssel járó izomtevékenység is),
• mindennapi egyoldalú idegi megterhelés (stressz),
• radikális táplálkozási divatirányzatok, sztárdiéták,
• koplalás (a fehérjéből nyert energia ketosavak felszaporodásával jár),
• túl sok savképző élelmiszer, savas italok,
• hányás, hasmenéses állapot és betegség (túlnyomóan lúgos anyagok távozhatnak a szervezetből),
• nikotin,
• alkohol,
• koffein (kávé, tea, kólafélék, kakaó, csokoládé),
• számos betegség (pl. diabétesz, allergia, köszvény),
• bizonyos gyógyszerek (pl. vízhajtók).
• gyakran nem gondolunk arra, hogy a fogyókúra szintén savasodást eredményezhet, hiszen a zsírtartalékok bomlásakor savas anyagcseretermékek képződnek.

Délelőtti gyümölcs jobban lúgosít

A nap során fogyasztott élelmiszerek sorrendje sem közömbös a vegyhatás szempontjából: a délelőtti gyümölcsfogyasztás kevésbé tolja savas irányba az anyagcserét, mint a délutáni vagy az esti. A savas hatás közömbösítése is könnyebben megy végbe napközben a munkavégzés okozta légzésfokozódás miatt (ugyanis ilyenkor a tüdő a légzéssel könnyebben kiüríti a vérből a savas kémhatást okozó szén-dioxidot). A délután folyamán inkább a zöldségfogyasztás javasolt.

A hazai táplálkozási szokások lakossági szinten nem, vagy csak ritkán fedezik a megfelelő mennyiségű bázikus anyagot. Általában sok húst, édességet és alkoholt fogyaszt a felnőtt lakosság jelentékeny hányada, keveset mozog, stresszben éli mindennapjait, ami összességében a túlsavasodásnak kedvez.

A dietetikus tanácsa

Az egészséges táplálkozás önmagában a savas és lúgos pH-értékek megfelelő egyensúlyát is magában rejti. A ma megfogalmazott ajánlás, miszerint 400–450 g zöldséget és gyümölcsöt szükséges fogyasztani, segít fenntartani a megfelelő környezetet, elkerülni a túlsavasodást.

• Törekedni kell arra, hogy minden étkezésnél szerepeljen zöldség, gyümölcs, a fehérjében és keményítőben gazdag ételek mellé kerüljön több zöldségétel.
• Gyümölcsöket, zöldségeket önálló, kis étkezésekként is bátran lehet fogyasztani. A nyersen is fogyasztható zöldségek, gyümölcsök nem igénylik a sózást, és kerülni kell az édesítésüket is.
• A zöldségek és gyümölcsök fele lehetőleg friss és nyers legyen, hiszen így lehet a legtöbb vitamint és ásványi anyagot kinyerni belőlük.

Lelovics Zsuzsanna

dietetikus