Két napkitörés miatt most lehet, hogy itthon is gyönyörködhetünk ebben a páratlan jelenségben.
Sarki fény itthon
Norvég megfigyelők a Spaceweather.com portálon már hétfő hajnalban sarki
fényt és intenzív felszíni földáramot jelentettek, melyek a mágneses
tér változásai miatt jöttek létre. Az űridőjárási portálon van egy
sarkifény-riasztó szolgáltatás, mely szerint nagy valószínűséggel
alacsonyabb földrajzi szélességeken is látható lesz majd a sarki fény
hétfőn éjjel fél 1-kor, tehát Magyarországon is számíthatunk a
jelenségre. Az időjárási viszonyok sajnos nem biztos, hogy megfelelőek
lesznek a fény élvezhető megfigyelésére, de azért nem árt kémlelni az
eget - hívja fel a figyelmet Facebook-oldalán a National Geographic.
Mi is az északi fény?
A Föld déli és és északi sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék
létrehoznak egy fényjelenséget, amely időleges, és késő ősztől kora
tavaszig jelenik meg leggyakrabban. Magyarországról nem látható a sarki
fény, a Déli-sarkkörtől délre, az Északi-sarkkörtől pedig északra fordul
elő. A fény részecskéi nagyrészt a Napból származnak, de kis részük a
Naprendszeren kívülről származik. Jellemzően zöld, vörös és kékeslila
színek alkotják az oxigén és a nitrogénmolekulák miatt. Átlagosan
nagyjából 100 km magasságban jelentkezik, de a 80 km-től az 1000 km-ig
bárhol megfigyelhető lehet.
Egyedi formák
A sarki fény formái folyamatosan változnak, és többféle alakot
ölthetnek. Leginkább szalagokra, függönyre emlékeztetnek, de a fény
lehet sugaras szerkezetű is. Alapvetően ötféle forma jellemző az északi
fényre. Ezek a különböző alakok nagyság szerint is csoportodíthatók.
Folt forma esetén kisméretű fényjelenségeket láthatunk.
Az ív forma emlékeztet a finoman görbülő szalagokra. Ha sáv formájú a
fény, akkor csomók, ráncok figyelhetők meg benne, a Föld mágneses
erővonalait követő, egyenes fénynyalábok pedig a sugár formát alkotják. A
legnagyobb kiterjedésű fényforma a fátyol forma.
Kommentáld!