Aggályai hozták Budapestre Oliver Vujovicot, az IPI főtitkárát. Aggályokkal is távozik kétnapos látogatása után.

tényfeltáró delegációjának tagja lapunknak elmondta, hogy két nap alatt 25 magyar szakemberrel találkoztak, köztük a kereskedelmi és közszolgálati média képviselőivel, médiajogászokkal és állami tisztviselőkkel. Úgy találták, aggályaik nem voltak teljesen megalapozatlanok, ám határozott álláspontot egyelőre nem fogalmaznak meg (később jelentést készítenek); „várjuk meg, hogy mit fogad el a parlament, és hogy miként fognak a gyakorlatban érvényesülni az új szabályok”, fogalmazott Oliver Vujovic.

A Nemzetközi Sajtó Intézet (International Press Institute – IPI) és a Dél- és Kelet-európai Média Szervezet (South and East Europe Media Organisation – SEEMO) azért küldött közös delegációt Magyarországra, mert aggasztónak tartja a magyar sajtószabadságra nézve a készülő médiatörvényt. A nemzetközi szervezetek aggodalmát az váltotta ki, hogy a parlamenti döntésre váró fideszes törvénytervezet alapján sokmilliós bírságokat szabhatna ki a médiahatóság például a közerkölcsöt sértő vagy kiegyensúlyozatlanul tájékoztató médiumokra – és nem csak a közszolgálatiakra –, illetve hogy az újságírókat titkos informátoraik felfedésére kötelezhetnék, például nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

Az „őrkutya” szervezet vezetője szerint elsősorban a nyomtatott sajtó részéről tapasztaltak erőteljes kritikát a készülő médiatörvénynyel kapcsolatban, az elektronikus médiu mok képviselői pozitív változásokat is említettek, főként a piacszabályozás tekintetében. Változatlanul aggasztónak tartják az internet fölötti kontrollt, a kiugróan magas bírságokat; „abban sem vagyok biztos, hogy a médiatörvénybe kell-e büntetőjogi szabályokat beemelni”. Nem tisztázódott továbbá, pontosan mit is jelent a bármely kisebbség vagy többség nyílt vagy burkolt megsértése, amire hivatkozva ugyancsak bírságolhatna a médiahatóság.

 

A Szalai Annamáriával, a médiahatóság elnökével való tárgyalásukról Vujovic annyit mondott, fontos volt számukra „mindkét oldal” véleményét megismerni. Arra reagálva, hogy a delegáció saját videós stábját és a Népszabadság fotósát is kitessékelték a médiahatóság épületéből, azt mondta, „ez egy diplomáciai félreértés volt”, de elfogadták, hogy a találkozó informális legyen. Ennél jobban furcsállotta, hogy a tárgyaláson egy biztonsági őr is jelen volt.

„Tárgyaltam már miniszterelnökökkel, miniszterekkel, de ilyet még nem láttam”, jegyezte meg Vujovic, megkockáztatva, hogy „esetleg ez egy új kommunikációs forma lehet – mindenesetre tanulságos volt...” A Népszabadság fotóriporterének a portánál le kellett adnia a fényképezőgépét, amelyet csak kifelé kapott vissza.

A Duna TV-ben a négy közszolgálati médium szakszervezetei egyeztetnek
Reviczky Zsolt A tényfeltáró misszió tapasztalatait összegezve Vujovic úgy vélte, „sok szem figyel most Magyarországra, idő kell azonban annak megítéléséhez, hogy a nemzetközi és magyar szakmai szervezetek aggályai megalapozottak voltak-e, avagy mindanynyian tévedtünk”, mondta az IPI főtitkára. Végezetül közölte: fél év után visszatérnek Budapestre, de „ha az élet úgy hozza, előbb is”.

A Médiatanács közleménye szerint – idézzük – a konzultációt mindkét fél sikeresnek értékelte, s a hozzájuk látogató delegáció egyik tagja úgy fogalmazott, „bíznak abban, hogy az új médiatörvény pozitív elemei a gyakorlatban is mihamarabb érvényre jutnak”. (Az MTI eme közleményen kívül nem tudósított a delegáció magyarországi tárgyalásairól.)

Emlékeztetőül: a fideszes – Orbán Viktor miniszterelnök által „európainak” mondott – médiacsomagot többek között az Európai Újságíró Szövetség (EFJ), az Európai Lapkiadók Egyesülete (ENPA), a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA), a Freedom House és az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) médiaképviselője is élesen kritizálta.

Idetartozik, hogy a közmédiumok összevonásáról és a munkavállalók érdekeinek egységes képviseletéről tárgyalt csütörtök reggel a Duna TV épületében a négy közszolgálati intézmény 13 szakszervezetének delegációja. Lázár András, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, az MTV sztrájkbizottságának korábbi vezetője a tanácskozás után azt mondta: egyetértettek a közmédiumok üzemi tanácsaival, amelyek közös levélben fordulnak az intézményeik vezérigazgatóihoz, a Médiatanács elnökéhez és a Közszolgálati Közalapítvány elnökéhez. Azt kérik, ne kapkodják el az átszervezéseket, ne döntsenek hirtelen elbocsátásokról, mert 2011 szeptemberére alakulnak ki az új műsorstruktúrák. Levelet írnak a legfőbb közjogi méltóságoknak is, amelyben azt kérik: hassanak oda, hogy a közintézmények átalakítása során a maximális emberi hozzáállás érvényesüljön.

A szakszervezetek Szalai Annamáriától, a Médiatanács elnökétől, valamint az intézmények vezérigazgatóitól személyes konzultációt kérnek a dolgozók jövő évi bérezéséről, a szerződések átalakításáról, a kollektív szerződések sorsáról, a munkavállalók új munkafolyamatairól. Ezekről ugyanis nagyon kevés információt kaptak a dolgozók és az érdekképviseletek, másrészt a négy intézmény kollektív szerződései jelentősen különböznek egymástól, így előfordulhatna, hogy az új, közös munkahelyen az egyik dolgozó roszszabbul jár majd a másiknál. Lázár András szerint a szakszervezetek abban is egyetértettek, hogy saját erőiket is egységesíteni kell, ezért elkezdődtek az egyeztetések egy egységes, az eddigieknél is erősebb szakszervezeti öszszefogásról, amely egységesen tud fellépni a munkavállalók érdekeinek védelmében. Tüntetést hirdettek magánszemélyek a sajtószabadságért hétfő este hat órára a Szabadság térre.

A demonstrációt a Facebook közösségi oldalon szervezik, ahol eddig már több mint ezren jelezték részvételüket. A szervezők felhívása szerint a médiatörvény a jelenlegi formájában alkotmánysértő, több ponton súlyosan korlátozza a vélemény- és sajtószabadságot és egyben az újkori médiaviszonyok ismeretének teljes hiányát is tükrözi. A sajtó ellehetetlenítésére viszont tökéletesen alkalmas, áll a felhívásban. Tiltakoznak a magyar állampolgárok önkényes kiskorúsítása ellen, követelik a média függetlenségének megőrzését. Felszólítják a parlamenti képviselőket, hogy ezt a törvényjavaslatot ilyen formában ne szavazzák meg. A felhívásban az szerepel, hogy az esemény pártoktól, politikai ideológiáktól független, a résztvevők egyetlen közös célja a sajtószabadság csorbítása elleni tiltakozás. Ezért felszólítják a pártokat és azok képviselőit, hogy maradjanak távol az eseménytől.

A karácsonyi tájékoztatóra jöhetnek újságírók

Nem hirdetett sajtóeseményt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) december 16-ra – közölte a médiahatóság csütörtök este az MTI-vel arra reagálva, hogy „kitessékelték” a hatóság épületéből a Népszabadság fotóriporterét, illetve a delegáció stábját sem engedték forgatni az épületben. Az NMHH közleményében kiemelték: csütörtökre nem hirdettek sajtóeseményt, mivel a hatóság képviselői a Nemzetközi Sajtó Intézet (International Press Institute – IPI) és a Dél- és Keleteurópai Média Szervezet (South and East Europe Media Organisation – SEEMO) delegációját fogadták egy konzultáción.

„Az NMHH-nál csütörtökön több delegáció is járt, akik vagy nem akartak felvételeket készíteni a látogatásról, vagy e szándékukról előre értesítették a hatóságot”, emlékeztetett a hatóság a közleményben. „Vendégeink nem jelezték előre, hogy felvételeket készítenek a találkozóról, így a delegáció tagjai maguk kérték az őket kísérő újságírókat, hogy a közeli gyorsétteremben várják meg a megbeszélés végét”, fűzte hozzá az NMHH, majd a közleményt azzal zárta: minden sajtóeseményükön szívesen látják az érdeklődő újságírókat és forgatócsoportokat, így pénteken is, azon az eseményen, amelyen a híradástechnikai cikkek karácsonyi megvásárlásával kapcsolatos hasznos tudnivalókról adnak majd tájékoztatást.

„Az Önök által elfogadott médiaalkotmány és a már parlamenti vitára bocsátott új médiatörvény alapjaiban veszélyezteti az írott sajtó szabadságát.” Ez olvasható Huth Gergely, a Magyar Hírlap főszerkesztőhelyettese L. Simon Lászlónak, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elnökének írt nyílt levelében. Huth Gergely arra kéri a politikust, hogy kezdeményezze az elfogadás előtt álló új médiatörvény szövegének módosítását és a már elfogadott médiaalkotmány kiegészítését.