Egy fideszes törvényjavaslat magáncégeknek is megengedné, hogy a nemzeti adatvagyont kezeljék, noha tavaly éppen a kormánypárt hozta tető alá azt a törvényt, amely kimondja, hogy ez kizárólag az állam feladata lehet. Sőt, a kormányzat úton-útfélen azt hangoztatta, hogy a legbiztonságosabb adatfeldolgozó maga az állam. A Lázár-féle indítvány akár a Fidesznek kedves udvari beszállítókat is helyzetbe hozhatja.

Módosítaná a nemzeti vagyon adatkezelésére vonatkozó törvényt Lázár János fideszes frakcióvezető és Koszorús László, a párt Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoportjának vezetője. A módosítás lényege, hogy ellentétben a Fidesz által tavaly év végén elfogadott törvénnyel, amely kizárólag az államra bízza a nemzeti adatvagyon kezelését, a jövőben magáncégek is elláthatnák ezt a feladatot.

A Lázár-féle javaslat azzal indokolja a magáncégek újbóli bevonását, hogy nem minden feladatot képes elvégezni az állam. Sőt, Lázárék veszélyesnek tartják a Fidesz-kormány által tavaly kezdeményezett törvényt, mondván: a feladatok hatékony ellátását veszélyeztetheti a tavaly év végén elfogadott törvényi korlátozás. Az ügyben próbáltuk elérni Koszorús Lászlót, de egyelőre nem sikerült.

Fotó: HVG Archív

Koszorús és Lázár indítványa azért is meglepő, mert tavaly novemberben éppen a kormányzat – élén Fellegi Tamás fejlesztési miniszterrel – kardoskodott amellett, hogy nemzeti adatvagyonba tartozó adatokat csak az állam, vagy kizárólagos állami tulajdonban lévő társaság kezelhesse. Az akkori döntéssel mintegy 70 cég mozgástere szűkült le, nagyjából ennyi magánvállalkozás kezelt ugyanis kiemelten fontos állami nyilvántartásokat. Az informatikai piac ezen szegmensében aktív társaságok bizonytalanul álltak a helyzet előtt.

A kizárólag az államra ruházott nemzeti adatvagyon fogalmát az Orbán-kormány találta ki; ebbe a körbe a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű, személyes és közérdekből nyilvános adatok összessége tartozik. A tavaly elfogadott törvény az elektronikus adatfeldolgozáson leginkább az elektronikus nyilvántartás létrehozásának, működtetésének, üzemeltetésének és fejlesztésének technikai műveletét érti. A nemzeti adatvagyon elemeinek feldolgozását az állam csaknem két tucat területen – például a lakcím-, az ingatlan-, a bűnügyi, az adó- vagy a vámhatósági nyilvántartásban – kizárólagosan a saját kezébe vette, jóllehet „türelmesen”: a törvény 2011. december 31-éig biztosít átmeneti időt arra, hogy a jelenlegi adatkezelők eleget tegyenek a benne foglaltaknak, és a közérdeket szem előtt tartó előírásoknak nem megfelelő adatfeldolgozóval a jogviszonyukat rendezzék és lezárják.

Az állam részéről adatfeldolgozói feladatokat a tavaly elfogadott törvény értelmében elsősorban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH), a Kopint-Datorg Zrt. és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) végezné majd. Külön érdekesség, hogy – mint ahogy a HVG korábban már megírta – a KEKKH-t, illetve jogelődjét a nyolc éves MSZP-kormányzás alatt Fellegi Tamás fejlesztési miniszter tanácsadója, Urbán György vezette. Márpedig az Urbán-éra alatt kerültek helyzetbe olyan udvari informatikai beszállító cégek (például választási rendszerek fejlesztésével megbízott, később fantomizálódott Idom 2000 Zrt.), amelyeket az általuk szállított rendszerek szerzői jogaira hivatkozva nem lehetett kimozdítani a pozíciójukból.