[origo]|2011. 05. 27., 13:11|Utolsó módosítás: 2011. 05. 27., 13:20|

Félig-meddig tartják be a minisztériumok a társadalmi egyeztetésről szóló szabályokat. A jogszabály-tervezetek egy részét ugyan közzéteszik a kormányzati honlapon, de az már titok marad, hogy milyen hatásokkal számolnak a szerzők, illetve hogy ki milyen véleményt nyújtott be ezekhez.

"Valóban nem teljesen kielégítő még minden intézménynél az új jogalkotásról szóló törvény betartása" - írta az [origo] érdeklődésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Ezzel lényegében elismerték, hogy a kormány nem tartja be azokat az egyeztetési szabályokat, amelyeket maga terjesztett a parlament elé, és amelyek már január 1-én hatályba léptek.

A parlament tavaly ősszel fogadta el az új jogalkotási törvényt, és az ahhoz szorosan kapcsolódó "a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről" szóló törvényt. Mindkettőt a KIM nyújtotta be az Országgyűlésnek (a jogszabályokról korábbi cikkünkben olvashat részletesen). A két jogszabályban előírt kötelezettségeknek azonban a minisztériumok az [origo] tapasztalatai és a KIM szerint is csak részben tesznek eleget.

A társadalmi részvételről szóló törvény előírja, hogy a minisztériumok által készített jogszabály-tervezeteket közzé kell tenni a hivatalos honlapon, és lehetőséget kell adni arra, hogy mindenki eljuttassa a véleményét a döntéshozókhoz. Vannak azonban olyan esetek, amikor egy miniszter - a törvényben szereplő kivételekre hivatkozva - megtagadja a közzétételt: legutóbb Matolcsy György gazdasági miniszter járt el így a gazdasági kamarákról szóló törvény tervezetével.

A tervezetek mellet a jogalkotási törvény alapján nyilvánosságra kellene hozni az úgynevezett előzetes hatásvizsgálatok összefoglalóit is, vagyis hogy az előkészítők milyen társadalmi és gazdasági hatásokkal számolnak. Ez ma egyáltalán nem valósul meg. A KIM szerint az előzetes hatásvizsgálatok tartalmát egy külön rendelet fogja meghatározni, de azt még nem fogadták el.

Hiányzik a közzétett adatok közül az az összefoglaló is, amit a törvény szerint a javaslatokhoz beküldött véleményekről kellene készíteni. A KIM szerint az új jogalkotási, illetve a társadalmi részvételről szóló törvény "számos új, a társadalmi nyilvánosságban eddig nem létező feltételt ír elő, amelynek végrehajtásához a szervezeteknek munkaszervezésben alkalmazkodni kell". A minisztériumban "bíznak benne", hogy a közigazgatás a lehető legrövidebb időn képes lesz alkalmazkodni az új jogalkotási törvényhez.

A tavaly ősszel elfogadott törvény bevezetett egy új fogalmat, a közvetlen egyetértést. Ez azt jelenti, hogy a miniszterek kiválaszthatnak olyan civil szervezeteket, egyházakat, érdekképviseleteket, kamarákat, tudományos intézményeket vagy gazdasági szereplőket, akikkel szoros együttműködést akarnak kialakítani. Az úgynevezett stratégiai partnerekkel együttműködési megállapodást kötnének. Ezt, illetve az egyeztetésekről szóló emlékeztetőket szintén nyilvánosságra kellene hozni.

A kormany.hu oldalon elérhető adatok alapján azonban ennek az előírásnak csak a KIM tett eleget. A minisztérium stratégiai partnerségi megállapodást kötött az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamarával (AmCham), amely az alkotmány- és közigazgatási jogtól kezdve a környezetvédelmi szabályokig számos szakterületen együttműködne a kormányzattal. A KIM megállapodott 16 szerzői jogvédő szervezettel is, hogy részt vesznek a szellemi tulajdon védelmét érintő szabályozás kidolgozásában.