A jelenlegi információk birtokában lassan már biztosan
kijelenthető, hogy idén is túltervezte az inflációt a kormány. Ennek
pedig egyenes következménye az, hogy a néhány éve még megszokott
kiegészítő nyugdíjemelés idén is elmarad.
A
kormány az idei költségvetés tervezésekor 1,8 százalékos inflációval
számolt, ami azt is jelentette, hogy a törvény értelmében ekkora
mértékben emelkedtek január elsejétől a nyugdíjak is. Az Orbán-kormány
ugyanis évek óta ragaszkodik ahhoz a céljához, miszerint a nyugdíjak
minden évben megőrzik a vásárlóértéküket, ehhez pedig az infláció
mértékével megegyező emelésre van szükség. Mivel elég nehéz pontosan
előre meghatározni azt, hogy a következő év átlagában mekkora lesz a
fogyasztói árindex mértéke, szükség esetén, vagyis, ha a vártnál nagyobb
az infláció, akkor kiegészítő emelést hajtanak végre novemberben.
A
vonatkozó törvény egészen pontosan úgy szól, hogy akkor kell kiegészítő
emelést adni, ha a tervezett inflációnál a tárgy év első nyolc hónapja
alapján a nyugdíjas kosárra számított év végéig várható infláció mértéke
minimum egy százalékponttal magasabb.
Márpedig
az idei költségvetés tervezésekor használt (és várt) 1,8 százalékos
inflációval szemben a tényleges árindex sokkal inkább a nulla felé
konvergál. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztus
végéig az évesített átlagos infláció idén -0,2 százalékos volt, és ha
még az ismert szeptemberi adatot is figyelembe vesszük, akkor még
mélyebb deflációt látunk, -0,3 százalékosat. Vagyis más a teljes
fogyasztói kosárra vetített árindex is jócskán a 2015-re tervezett index
mértéke alatt helyezkedik el, és jelen állás szerint nem várható
hirtelen jelentősebb mértékű megugrás az év hátralévő néhány hónapjában.
Nem sokkal másabb a helyzet akkor sem, ha számunkra érdekesebb,
nyugdíjas infláció alakulását vizsgáljuk. Augusztus végéig az évesített
árindex 0,26 százalék, vagyis a tény jóval a tervezett adat alatt
helyezkedik el. Ez pedig a nyugdíjasok számára rossz hírt jelent első
ránézésre, hiszen a kiegészítő novemberi nyugdíjemelés nem indokolt
2015-ben.
Ha
azonban más szemszögből közelítjük meg a kérdést, akkor a kormányzati
túltervezés révén "többet nyertek". Így ugyanis nemcsak megőrizte a
kormány a nyugdíjak reálértékét, de növekedést is elért. Az 1,8
százalékos emelés mellé ugyanis egy (aktuális adatot feltételezve) 0,26
százalékos tényleges pénzromlási ütem társul az esetükben. Ez pedig egy
közel 1,6 százalékos reálszintű pluszt jelent. Vagyis ennyivel többet ér
az idén megemelt nyugdíj a 2014-eshez viszonyítva.
Így ez már a
harmadik egymást követő olyan év lesz, amikor a kiegészítő emelés
elmarad köszönhetően annak, hogy a kormány túlbecsülte az inflációt a
költségvetés készítésekor, amivel a törvényben rögzített célját is
túlteljesítette: az értékmegőrzés helyett reálszintű növekedés történt a
nyugdíjak esetében.
Betegszabadság és Táppénz kalkulátor
Mennyi táppénz jár, ha beteg lesz?
Tudjon meg többet a betegszabadságról és a táppénz szabályairól!
Számoljon velünk, milyen összegre számíthat betegszabadságból és táppénzből?
Székely Sarolta
mfor.hu
Kommentáld!