A tavalyi 3,5 százalékos reálnyugdíj-emelés után várhatóan idén is csaknem 2 százalékkal nőhet a nyugdíjak vásárlóértéke. Mindez annak a következménye, hogy a költségvetés készítésekor a kormány felültervezte az inflációt és ennek megfelelően januárban 2,4 százalékkal emelte az ellátásokat. Ám a pénzromlás idei üteme várhatóan nem éri el az 1 százalékot sem, így a nyugdíjkiadások összege a tervezettnél akár 100 milliárd forinttal is magasabb lehet. Rossz hír a nyugdíjasoknak, hogy emiatt nem les

Míg néhány éve az ősz közeledtével a nyugdíjasok azt számolgatták, hogy mekkora kiegészítő nyugdíjemelést kapnak novemberben, idén - tavalyhoz hasonlóan - biztosan nem lesz korrekció az ellátásokban. 2014 januárjában a kormány a költségvetési törvényben szereplő 2,4 százalékos inflációval megegyező arányban növelte a nyugdíjak összegét. Mivel a tényleges éves - pontosabban a kiegészítő nyugdíjszámításnál figyelembe vett első nyolc hónapos - infláció ennél jóval kisebb lesz, ezért elmarad a novemberi visszamenőleges nyugdíjemelés. A vonatkozó törvény szerint ugyanis akkor kell novemberben kiegészítő emelést adni a nyugdíjasoknak, ha a tárgyévre tervezett infláció mértékénél a tárgyév első nyolc hónapjának adatai alapján, a nyugdíjas fogyasztói kosárra tekintettel számított év végéig várható infláció mértéke legalább egy százalékponttal magasabb.

Vagyis közérthetően, ha a költségvetésben tervezett 2,4 százaléknál legalább 1 százalékkal magasabb lenne az infláció, akkor kapnának a nyugdíjasok idén is kiegészítő nyugdíjemelést. Ám mivel az idei első nyolc hónap pénzromlása az 1 százalékot sem közelíti meg, így idén egészen biztosan elmarad a novemberi nyugdíjkorrekció. A Központi Statisztikai Hivatal szeptember első felében szokta közölni az első nyolc hónap adatait, így néhány nap múlva pontosabban láthatunk, de a jegybank prognózisa szerint 0,5-0,7 százalékos pénzromlás valószínűsíthető. Év elején tehát jóval infláció fölötti nyugdíjemelést kaptak az érintettek, vagyis reálnyugdíj-emelés történt januárban. Miként tavaly is, amikor januárban 5,2 százalékkal emelték az ellátás összegét, ám a nyugdíjhoz számított tényleges infláció csak 1,7 százalék volt. Ahogy 2013-ban, úgy idén is a rezsicsökkentés volt a fő oka annak, hogy nem sikerült eltalálni a pénzromlás várható ütemét; a kormány jócskán felültervezte az inflációt. Ráadásul a nyugdíjas fogyasztói kosárban nagyobb súllyal szerepel a háztartási energia, a rezsi, így náluk még nagyobb lehet a várt és a tényleges pénzromlás közötti különbség, mint a lakosság más csoportjainál. Ami elvileg örvendetes egy nyugdíjasnak - a reálnyugdíj-emelés - , az nem feltétlenül az a költségvetés számára. Az idei nyugdíjkiadások ugyanis akár 100 milliárd forinttal is meghaladhatják a tervezett mértéket.

Mint ismert, 2009-ig a nyugdíjemeléseknél az úgynevezett svájci indexálást alkalmazták, vagyis a várható nettó keresetnövekedést és az inflációt is figyelembe vették az ellátás kiszámításakor. A Bajnai-kormány úgy változtatta meg ezt, hogy infláció feletti nyugdíjemelésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a várható gazdasági növekedés meghaladja a 3 százalékot. 3-4 százalék közötti növekedés esetében az indexálást 80 százalékban az árak, 20 százalékban a bérek határozták meg, 4-5 százalékos növekedés esetén 60-40, 5 százalék felett pedig 50-50 százalékos volt az arány. Az Orbán-kormány azonban ezt eltörölte, és a januári nyugdíjemeléseket a várható éves inflációhoz kötötte. A 2010-es választási kampányban a Fidesz nem is ígért többet, mint "a nyugdíjak reálértékének megőrzését".

Forrás: STOP/NépszavaOnline   |   STOP