Jelentős változásokat tapasztalt a miniszterelnök utóbbi megnyilvánulásaiban Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja. Mi állhat az Orbán Viktor retorikájában beállt gyökeres fordulat hátterében? A kérdés megfejtése érdekében Róna német és amerikai kapcsolatain keresztül próbált tájékozódni, információit pedig megosztotta az atv.hu-val. Róna szerint néhány héttel ezelőtt megállapodás született Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor között: a két ország kapcsolatát a korábbi, Horn-Kohl-időszakot jellemző szellemiség jegyében alakítják át. Magyarország „beáll a sorba”, Németország pedig ismét „nagybácsinkként” viszonyul hozzánk.

Hogy kinek mi itt az érdeke? Magyarországnak szüksége van az IMF-hitelre, mert az ország már középtávon sem képes finanszírozni magát a piacokról. Az IMF azonban mindaddig „nem áll szóba” velünk – azaz nem kezdődnek meg az érdemi tárgyalások az óhajtott készenléti hitelről – míg nem tudunk megegyezni az Európai Unióval. Az EU-val viszont lehetetlen megegyezni anélkül, hogy ne egyeztünk volna meg Németországgal.

S hogy mit kíván Németország? Róna Péter értesülései szerint meglehetősen konkrét dolgokat:   

A jegybanktörvény átalakítása az Európai Központi bankkal egyeztetve

Amennyiben az IMF ragaszkodik hozzá: az egykulcsos, 16 százalékos adórendszer megváltoztatása

A bírák nyugdíjazásának megváltoztatása

A sajtószabadsággal kapcsolatos vitás kérdések megoldása Neelie Kroessal egyeztetve

Róna Péter szerint a németek nem bíznak a magyar miniszterelnök ígéretében, így támogatásukra csak akkor számíthatunk, ha teljesítettük a fenti elvárásokat.

Németországnak azért áll érdekében kikényszeríteni a magyar változásokat, mert attól tart, hogy Közép-Kelet-Európa más országaiban is elkezdődhet a centrális politikai erőtér kialakítása, illetve a középosztály megerősítésének folyamata, minek következtében viszont fokozódna az alsóbb társadalmi rétegek instabilitása. Róna szerint Németország abban érdekelt, hogy megakadályozza a regionális szintű instabilitás kialakulását.

Róna úgy tudja, Németország korábban a demokratikus intézményrendszert aláásó törvények megváltoztatását is szerepeltette a támogatásához teljesítendő feltételek között, azonban látva, hogy a magyar társadalmat nem igazán érdeklik ezek a kérdések – már ők sem forszírozzák a változást.

Róna szerint ezen a téren különbség van a németek és az Egyesült Államok gondolkodása között, utóbbi ugyanis elvi alapon továbbra is szorgalmazza a demokrácia erősítését célzó visszarendeződést. Mivel az USA egyszersmind 21 százalékos szavazati joggal rendelkezik az IMF-ben, Róna szerint elképzelhető, hogy a hitel érdekében Magyarország kénytelen lesz meghajolni bizonyos amerikai elvárások előtt is.