Csendes, nyugodt vidéken szeretnél pihenni? A Zselic érintetlen vidéke számtalan csodával kecsegtet.

A Zselic, a Zselicség Somogy és Baranya megye között, a Kapos folyótól délre, a Szigetvidéktől északra található erdős, dombos táj. A zselici kanászok fafaragásai, a táj változatos népviselete, hímzése a magyar népművészetben kiemelkedő helyet foglal el. A megkapó vidék tájházai, túraútvonalai, sőt az ország legtisztább csillagos égboltját magáénak tudó Zselici Tájvédelmi Körzet még éjszaka is feledhetetlen élményt ígér.

A főváros: Kaposvár

Csakúgy, mint a hagyomány szerint az ősi Róma, a Zselic északi kapuja, Kaposvár is hét halomra épült. A város egyik leghangulatosabb része a sétálóutca, amelyen mintegy láncra fűzve helyezkednek el a szebbnél szebb épületek – ajánlja az utazó figyelmébe Somogy megye központját a Zselic.hu. − Itt egész évben pezseg az élet, egymást érik az ünnepek, fesztiválok, kiállítások, vásárok, utcabálok és egyéb kulturális rendezvények; mellettük számos múzeum, képtár és magángyűjtemény kínálja magát a kultúra kedvelőinek.
Ellátogathatsz Rippl-Rónai József egykori otthonába, megnézheted a Dorottya-házat, amely Csokonai Vitéz Mihály vígeposzáról (Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon) kapta a nevét, vagy érdemes jegyet venned a Csiky Gergely Színház valamelyik darabjára.

Betyárok nyomában

Kaposvártól nem kell sokat utaznod, ha a természet nyers szépségében szeretnél gyönyörködni. A zselici erdők még ma is híresek az egykor itt bujkáló betyárokról, és persze a vidék vadállományáról: még ma is „Betyárok útjának” nevezik a Kaposvár és Szigetvár között húzódó útvonalat. Pali betyár sírja a visnyei öreghegyen, Patkó Bandié Vásárosbécen a kötelező látnivalók közé tartozik.  
Ahogy az erdők táplálékot adtak a bujdosásra ítélt egykori szegénylegényeknek, az erdő hasznát most a vadászat szerelmesei fölözik le: gímszarvasok, dámszarvasok és muflonok kerülnek puskavégre a dimbes-dombos vidéken. Az állatok látványáról azoknak sem kell lemondaniuk, akik nem hódolnak a vadászat kétes örömének, hiszen Bőszénfán, a Zselicség szívében bújik meg Közép-Európa legnagyobb zárttéri szarvastelepe, ahol három farmon több mint 1000 szarvast tenyésztenek természetes körülmények között. 

Szenna – a néphagyományok bűvöletében

A Zselic egyik legismertebb falujaként Szennát tartjuk számon, ahol hazánk első Európa Nostra-díjas falumúzeuma található. A talpas favázas házak különlegessége, hogy a jellegzetes belső-somogyi, zselicségi és Dráva menti épületeket egy élő falu közepébe, az 1785-ben épült református templom köré telepítették. Már maga a templom – és gyönyörű fakazettás mennyezete – is különleges látnivaló, amely a népi lakóházakkal együtt természetes szépséggel simul a környező tájba. Az áttelepített öt lakóház külső megjelenésében az 1848 utáni népi építészet emlékanyagát, berendezésében az egykori paraszti életvitelt szemlélteti.

Lovaglás vagy pecázás?

A kaposvári kulturális élet és a szennai népi hagyományok után a Zselicség a különböző sportok rajongóinak is számtalan lehetőséget kínál. Kaposmérő mellett érdemes részt venni Kassai Lajos lovasíjász-bemutatóin, ahol akár ki is próbálhatod honfoglaló őseink harci technikáit.
Ha békésebb kikapcsolódásra vágysz, a petörkei tóhoz érdemes eltekerned, ahol fürdeni és horgászni is lehet. A közelben szusszanhatsz egyet a bárdudvarnoki Goszthony-kúriában, ahol üveghuta működik és ad helyet az üvegművészeti találkozóknak, itt állandó üvegkiállítás látható.

Természet nappal és éjjel

A lakott területekről és közelükből napjainkra a csillagos égbolt legtöbb látványossága eltűnt a fényszennyezés miatt. Egyre kevesebb hely található a Földön és Magyarországon is, ahol a sötét éjszakai égbolt természetes állapotában megmaradt – ezek egyike a Zselic, Európa első Csillagoségbolt-parkja. A park területéről felhőmentes, holdtalan éjszakákon szabad szemmel is több ezer csillag látható. Derült nyári éjjeleken a Tejút derengése jelent meghatározó látványt. Tavaszi estéken, naplemente után, illetve őszi hajnalokon, napkelte előtt megpillantható a bolygóközi porról visszaverődő napfény, az állatövi fény.
A Duna–Dráva Nemzeti Park munkatársai éppen ezért rendszeres éjszakai túrákat szerveznek, ahol a résztvevők szakképzett csillagászok segítségével fedezhetik fel az égbolt és az éjszakai erdő csodáit.