Idén júniusban egykori bányászok a komlói városháza előtt tiltakoztak a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata ellen

Wéber Tamás

A kormány 2012-től alapvetően átalakította a rokkantnyugdíj rendszerét arra hivatkozva, hogy a korábbi mechanizmus nem ösztönözte az érintetteket a munkavállalásra, a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésre. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen ütemben halad a változás, hoz-e és mekkora megtakarítást a költségvetés számára.

Az elemzés szerint a módosítások valójában nem a korábbi rendszer filozófiájának megváltoztatására irányultak, hanem egy drasztikus jogistátusz-változtatásra, amit az érintetteknek egy gyorsított ütemű átvizsgálásával terveztek megalapozni, megmagyarázni. A rokkantnyugdíj rendszerének első, 2008-as reformja óta azok a megváltozott munkaképességűek, akik segítséggel visszavezethetők voltak a munkaerőpiacra, rehabilitációs járadékot kaptak. E járadék a pénzbeli támogatás mellett már a reintegrációhoz kapcsolódó szolgáltatásokat is tartalmazott. Esetükben az volt a cél, hogy állami segítséggel előbb védett munkahelyhez, majd a felkészülést követően normál, nyílt munkaerő-piaci álláshoz juthassanak.

A 2012. évtől életbe lépő változások, bár megtartották ezt a karakterét a rendszernek, ugyanakkor elvették a jogi garanciákat a támogatás mögül. Azaz, aki korábban rokkantnyugdíjasnak számított, ma már egyfajta segélyt kap, amely alapjogi garanciáit tekintve elvált a rendes nyugdíjtól. Ezáltal könnyebb politikai értelemben megoldani, hogy az összeg ne emelkedjen, illetve az időskori nyugdíj szempontjából sem biztosít jogszerző időt az érintetteknek. Ez a változtatás eddig mintegy 320 ezer fő életére volt hatással.

A változtatás pénzügyi része azokat érintette leginkább, akiket az állam egészségi állapotuk miatt rehabilitálhatónak nyilvánított. Őket is két csoportra osztja, és ez alapján differenciál az ellátásukban. A kisebb egészségi károsodással élők ez évben 27900–37200 forint közötti havi ellátást kaphatnak, míg a rosszabb helyzetben lévők számára 37200–46500 forint közötti összegben állapítják meg a rehabilitációs ellátást. Ez lényegesen alacsonyabb, mint a korábbi, átlag 70 ezer forintos rehabilitációs járadék volt.

A kormány másik ígérete az volt, hogy szakértői bizottságok soron kívül megvizsgálják az egészségkárosodásuk miatt támogatásban részesülőket. Azokat kivéve, akiknek még 5 évük van hátra az öregségi nyugdíjukig, illetve az egészségkárosodásuk mértéke olyan fokú, hogy akár már önálló életvitelre sem képesek. Ezt a számításaik szerint kb. 200 ezer fős létszámot abból a szempontból tekintik át, hogy közülük kiket lehet rehabilitációs ellátásban részesíteni.

Az elképzelés, illetve a rendelkezés végrehajtása során azonban vagy a kabinet politikai bátorsága fogyott el, vagy a végrehajtási képessége volt gyenge, mert ezen a területen a vártnál jóval lassabb ütemben halad az érintettek felülvizsgálata – mutat rá az elemzés. Amíg 2010-ben még 92 ezer felülvizsgálatot végeztek el, addig az idei év első nyolc hónap adatai alapján kb. 50 ezer fő áttekintésére lehet 2012-ben számítani. Ebben az ütemben akár négy évig is eltarthat az összes érintett felülvizsgálata.

A felülvizsgáltak közül az eddigi adatok alapján 11 százalékuk veszíti el juttatását, 28 százalékukat javasolták rehabilitációra, azaz nem rokkantsági ellátást kapnak, hanem egy jóval alacsonyabb ellátást. Ha a rendszer ezt a tendenciát tartja, akkor a tavaly év végi létszámból a teljes kör átvizsgálása után kb. 20 ezer főt kizárnak a támogatási rendszerből, míg kb. 55 ezer fő kerülhet valamilyen rehabilitációs ellátási körbe – írja a Policy Agenda. Ez mindképpen alacsonyabb az eredeti kormányzati tervnél. Mindeközben természetesen – ha csökkenő ütemben is, de – sokan jelentkeznek új igénylőként (2011-ben kb. 58 ezren, 2012-ben várhatóan 35-40 ezren), akik jelentős részét valamilyen ellátásban azért kell részesíteni (idei adatok alapján kb. 24 százalékukat elutasítják, 26 százalékuknak rehabilitációs ellátást adnak, és mintegy felük rokkantsági ellátásban részesül).

A lassú végrehajtásnak van konkrét költségvetési következménye is. A kormány a 2011 tavaszán benyújtott Széll Kálmán Tervben és az ez alapján készült Konvergencia Programban még 93 milliárd forintos megtakarítást tervezett a rokkantnyugdíj rendszerének átalakításával. Az elemzés szerint már a 2012-es költségvetés tervezésekor is látszott, hogy a kabinet sem hiszi el ezt a mértékű forráskivonást, és az akkori számításaik szerint inkább 19 milliárd forinttal terveztek csak alacsonyabb kiadást. Ugyanakkor a költségvetés augusztus végi adatai alapján azt látjuk, hogy várhatóan túllépik az erre a jogcímre megszabott 342 milliárd forintos keretet, akár 10-15 milliárd forinttal is. Költségvetési értelemben tehát 2012-ben minimális a rendszer átalakításának egyenlege a tavalyi évhez képest, miközben a kormány jogos és erős támadásokkal néz szembe a korábbi szisztéma drasztikus átalakítása miatt – összegzi az írás.