Bár nagyon lassan, de a választások után eszmélnek a Fideszhez köthető önkormányzati vezetők is: a rezsicsökkentés újabb kétharmadhoz segítette a pártot, ám már rövid távon sem fenntartható a jelenlegi keretek között. Az olcsó rezsi árát máshol kell majd megfizetni.

Noha a szakmai szervezetek és közgazdászok a tavaly elkezdett rezsicsökkenés első lépésekor jelezték: nem tartható a kormányzati elképzelés - a választási győzelemhez nélkülözhetetlen lépéssorozatot a kormány - legalábbis az első nyilatkozatokból ez derül ki - folytatni akarja. Az újabb kétharmados győzelem után már a Fidesszel való szembenállással nem vádolható önkormányzati szövetségek vezetői is jelezték: jelenlegi formában nem hogy tovább vinni, de fenntartani sem lehet a drasztikus állami beavatkozás hatásait a piacon.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke nyilatkozta hétfőn: kizárólag uniós pénzből lehet majd fedezni az energetikai beruházásokat és eszközpótlásokat, mert a víz-, a szennyvíz- a távhő- és más közszolgáltató vállalatok államosításával, a hatósági árszabályozással és a cégek nonprofittá tételével nem marad pénz az egyéb kiadásokra. Sőt, az elnök hozzátette: a villamosenergia- és gázszolgáltatók korábbi állami megvásárlásával, a hatósági árszabályozással, a többkörös rezsicsökkentéssel folyamatosan nyílik az olló a hatósági és a piaci ár között, a különbséget valakinek viselnie kell.

A több mint egy éve tartó rezsiháború legnagyobb vesztesei ugyanis eddig az önkormányzatok. A legtöbb településen ugyanis számos lakossági szolgáltatást (víz, szemétszállítás, távhő) önkormányzati cégek látnak el, amelyekre ugyanúgy érvényes a rezsiharc, mint a - kormány szerint - extraprofitot kitalicskázó multikra. Bár a multinacionális cégek, amelyek a lakossági ellátáson évek óta milliárdos veszteséget könyvelnek el, korábban jelezték: az állami beavatkozás kockáztatja a rendszerbiztonságot, mivel a bevételkiesés a karbantartástól és a felújítástól von el forrást - Orbán Viktor és a Fidesz vezetői mindezt a külföldiek huhogásának tudták be.

Schmidt Jenő azonban maga is Fidesz színekben indult és nyert az önkormányzati választásokon és fideszes vezetésű településeket képvisel, amikor kijelenti: az állami vagy önkormányzati szolgáltatók nonprofit formájukból adódóan nem kalkulálhatnak nyereséggel, és az amortizáció visszapótlása is kétséges, amiből később a beruházásokat lehetne fedezni. 

Az ex-MDF-es gödöllői polgármester, Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke ugyancsak aggodalmának adott hangot. Szerinte a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltató cégeknél meg kell hagyni a tulajdonos ármeghatározási jogát. Ugyanis ha a piaci ár jóval magasabb a hatósági árnál, akkor valóban "visszapótlásra" van szükség, ami akár a lakosságot is terhelheti. 

A visszapótlás magyarul annyit jelent: lehet, hogy a lakosság számára olcsóbb a lakásfenntartás, azonban a közösségi tulajdonban lévő vállalatok masszív veszteséget termelnek, amit ki kell pótolni - praktikusan az önkormányzat vagy az állam kasszájából. Ezt pedig csak úgy lehet, ha vagy kevesebbet költ valamire a tulajdonos (egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer), vagy újabb adók kivetésével garantálja a veszteséggel arányos bevétel-növekedést. Bármelyiket is választja a fenntartó, végső soron a lakosság fogja megfizetni az alacsony rezsi árát - sokszorosan.

Szerző: trencséni