Fogyasztás vagy megtakarítás, ez itt a kérdés! - legalább is a reálhozamok kifizetése után. Míg Réz András marketing guru pár hónapja azt mondta, a kelet-európai emberek az elhúzódó válság miatt ki vannak éhezve a fogyasztásra, az is igaz, hogy egyre többen kapják fel a fejüket a "nyugdíjkatasztrófa" kifejezés hallatán.

A magánnyugdíjpénztárak elkezdték kiutalni a reálhozamokat, bár a kasszákon belül és a pénztárak között is nagy a különbség, átlagosan 76 ezer forintot kapnak készhez a szerencsés vagy leginkább hűséges egykori pénztártagok. Összesen 233,5 milliárd forint folyik át a pénztárcákba, így az elkövetkezendő időszak nagy kérdése az lesz, hogy meglátszódik-e majd mindez a huzamosabb ideje szerény belső fogyasztáson, vagy e vagyon eredeti céljának megfelelően a reálhozamok végül mégiscsak valamilyen megtakarítási formába kerülnek-e.

Borulhat a nyugdíjkassza

A kötelező magánnyugdíjpénztár-tagsághoz hasonlóan van mód nyugdíjcélú megtakarításba fektetni a pénzünket, bár a pénztártörvény elfogadásával kapott egy pofont az öngondoskodás. Legalább is jelzésértékű - ahogy egy pénztári vezető fogalmazott korábban a Privátbankár.hu munkatársának - hogy a bankbetétek államosításáról szóló valótlan körlevelet sokan azonnal valós fenyegetettségként élték meg

Már pedig más lehetőségünk, mint félretenni, nem nagyon van, ha nem akarunk elszegényedni nyugdíjas éveinkre. A Ratkó-korszak gyermekei 5-6 éven belül belépnek a nyugellátás rendszerébe, vagyis 105 ezer helyett 140-150 ezer fővel fog gyarapodni a nyugdíjasok tábora. Ez még nagyobb megterhelést jelent majd az államnak, különösen ijesztő ez a szám annak fényében, hogy a nyugdíjkasszát már ma is ki kell egészítenie a költségvetésnek, hiszen a jelenleg befolyó járulékok nem fedezik a mostani kifizetéseket. Ebből persze az is látszik, hogy az állami nyugdíjrendszernek is megvannak a maga kockázatai. Nem véletlen, hogy az utóbbi években felértékelődött az öngondoskodás - hihetetlen paradigmaváltás ez a 12 havi feletti állami nyugdíjígéretek után.

A OTP frissen publikált öngondoskodási indexéhez készített felmérés tanúsága szerint a legtöbb magyar szerint az állam feladata, hogy az időskori ellátást biztosítsa a munkára képtelen rétegek számára. Ugyanakkor épp az OTP-nél tapasztalták a reálhozamok kifizetésével párhuzamosan, hogy az önkéntes kasszájuk egyre népszerűbb a lakosság körében. De lássuk, milyen lehetőségeink vannak, ha a reálhozamunkat hosszú távon szeretnénk befektetni.

Nem haltak ki a pénztárak teljesen

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a reálhozamokkal vigasztalódhatnak. Sok vegyes kassza magánnyugdíjpénztári üzletága szűnik meg a kevés tag miatt végelszámolással az év végéig úgy, hogy az önkéntes üzletág ettől még talpon marad. Az önkéntes kassza legnagyobb előnye, hogy a 2011-ben nyilvántartott összeg 20 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint adóvisszatérítés illeti meg az önkéntes nyugdíjpénztári tagot.

Például ha a 400 ezer forintos reálhozamot önkéntes számlán helyezünk el, akkor a 2011-ről szóló, 2012-ben beadott adóbevallásban 80 ezer forint adóvisszatérítés illet meg minket. Ezt nem kapjuk meg készpénzben, hanem a számlánkon írják majd jóvá.

Az önkéntes pénztárban a minimum tagsági (várakozási idő) viszony 10 év, ezután nyúlhatunk a pénzünkhöz. Hátránya viszont, ha nyugdíjkorhatár előtt megszorulunk és hozzányúlunk, akkor a felvett összeg után személyi jövedelemadót  és egészségügyi hozzájárulást kell fizetnünk. Ugyanakkor ez a megtakarítási forma örökölhető és számos munkáltató a béren kívüli, cafeteria-juttatások körében választhatóvá teszi.

Ha csak 3-5 évre tervezne előre

A tavalyi év vége nagy slágere volt a tbsz, vagyis a tartós befektetési számla, talán kicsit kevesebben véltek vele, mint amire számítani lehet. A tbsz egyik nagy előnye, hogy adókedvezmény jár hozzá, valamint hogy biztonságosabb és kockázatosabb eszközökbe (mely nagyobb hozammal kecsegtetnek) egyaránt operál.

Tbsz-szel kétféle számlát nyithatunk: az egyiken forintbetétet helyezhetünk el, míg a másikon forint alapú értékpapír típusú befektetéseket (például: részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatunk. A tbsz keretében tehát megtakarításainkat megosztottan, biztonságosabb betéti és kockázatosabb értékpapír formában is fialtatni tudjuk.  Tbsz minden évben nyitható, de a már megnyitott számlára csak a nyitás évében – "gyűjtőév" - lehet pénz átutalni, befizetni. Érdemes tehát végiggondolni, mekkora összeget tudunk nélkülözni azért is, mert a tbsz-ről a lekötési időszak alatt jellemzően csak veszteséggel tudunk pénzt kivenni. A 3. illetve az 5. év letelte után viszont adókedvezménnyel juthatunk hozzá megtakarított pénzünkhöz.

Az önkéntes magánnyugdíjpénztári tagsághoz hasonlóan a tbsz is örökölhető, ráadásul más megtakarítási formákkal összehangolható (például: nyugdíj-előtakarékossági számla, értékpapír számla). A számla ráadásul könnyen az ügyfél kockázatvállaló képességéhez igazítható, bár a pénzintézetek között nem lehet ide-oda vinni a pénzünket, a tbsz tehát bankhoz kötött konstrukció.

Ha előre tekint a messzi jövőbe

Kifejezetten a hosszútávú nyugdíjcélú takarékoskodást szolgálja a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amelyen akár rendszeresen, akár időszakonként kisebb vagy nagyobb összegű megtakarításokat helyezhetünk el. A számlanyitáshoz minimum 5000 Ft befizetés kell.
Nyesz esetén magunk dönthetünk befektetésünk konkrét típusáról, vagyis hogy milyen értékpapírokba (befektetési jegyek, részvények, állampapírok) helyezzük pénzünket. Ez a futamidő alatt bármikor módosítható. Vagyis a nyesz a leginkább "személyre szabható" befektetési forma és direkt nyudíjcélú befektetésről van szó.  

A befizetések összegét úgynevezett előtakarékossági támogatás is növelheti. A jelenlegi szabályok szerint a számlatulajdonos adóbevallása alapján rendelkezhet az adóévben általa a számlára befizetett összeg 20 százalékának, maximum 100 ezer forintnak az adójából a nyugdíj-előtakarékossági számlájának javára történő átutalásáról. E mellett a számlán keresztül történő befektetések árfolyamnyeresége, illetve hozama adómentes lesz a nyugdíjba vonulás esetén, ha ezt megelőzően legalább 3 évig volt nyesz számlánk.

Jól látszik tehát, hogy a magánnyugdíjpénztárak után is van élet.  A nyugdíjreform előtt negyedik pillérnek is nevezett nyesz ezzel újabb lendületet kaphat a kezdeti kvázi sikertelenség után, akárcsak a tbsz. A közép-és hosszútávú elsősorban nyugdíjcélú megtakarítások mellett az alapkezelők, a bankok és biztosítók is újabb termékekkel készülnek a reálhozamok kifizetésére. Annyi biztos, hogy érdemes megfontolni, hogy tudjuk-e vállalni hónapról-hónapra az egyelőre teherként jelentkező befizetéseket, melyekkel elkerülhetjük személyes nyugdíjkatasztrófánkat.

Privátbankár - Zsiborás Gergő