Tegnap, 20:00 

A második Orbán-kormány valamennyi, a gazdaságot érintő intézkedését eddig a rögtönzés, az előkészítetlenség és a szakmai partnerekkel való egyeztetések teljes hiánya jellemezte. Aligha jelent majd fordulatot e téren, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ígéretet tett arra: a kormány - információink szerint két hét múlva - dönt a 2008-ban felvett IMF-hitel hátralévő, 2,9 milliárd eurónyi részének törlesztéséről. Jelenleg az Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdasági tárca munkatársai hozamszámításokat készítenek arról, mikorra célszerű időzíteni a törlesztést. 

Szakemberek szerint önmagában megnyugtató Varga Mihály kijelentése, mely szerint "elvileg a költségvetés pozíciója, a rendelkezésre álló, MNB-nél elhelyezett kormányzati tartalék összege lehetővé teszi, hogy a 2014 március végéig fennálló IMF-adósságrészt ki tudjuk fizetni." Ebben a kedvező nemzetközi pénzpiaci körülmények, valamint az alacsony GDP-arányos államháztartási deficit ismeretében kár is lenne kételkedni. Aligha megfelelő indok az előtörlesztésre azonban az, amire Varga Mihály hivatkozik, hogy az idén februári devizakötvény-kibocsátáskor nem használtuk fel a teljes összegre kapott engedélyt, így a magyar kormány akár egy újabb 700-800 millió dolláros kibocsátással is megjelenhetne a piacon. 

A nemzetgazdasági miniszter szerint az ország a forintpiacról kényelmesen tudja magát finanszírozni, és a felmerülő devizaigényt lakossági eurókötvények kibocsátásával is fedezni tudta. A lapunk által megkérdezett Katona Tamás egyetemi tanár szerint azonban a lakossági szerepvállalást a kormány eltúlozza, mert amíg korábban az adósságtörlesztésben mintegy három százalékos arányban vettek részt, ez most a rendkívül kedvező államkötvény kamatok ellenére is csak négy százalékra emelkedett. 

A Figyelőnet internetes portál által megkérdezett közgazdászok szerint legalább 800 milliárd forintot veszített Magyarország azon, hogy 2010 júliusában elhajtottuk az IMF-et. A veszteség elsősorban abból származik, hogy magasabb kamatot kell fizetni az időközben kibocsátott állampapírokra és felvett hitelekre. Vannak azonban nem számszerűsíthető veszteségek is, például az, hogy azoknak az országoknak, amelyek képesek megállapodást kötni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, kisebb a csődkockázatuk, amely kedvezőbb árfolyamalakulásban jelentkezik. 

A mostani kamatterhünk 20 százalékkal magasabb, mint az IMF 2010-es "kipaterolása" előtt volt - mutatott rá Katona Tamás. Felidézte: Varga Mihály az előző parlamenti ciklus költségvetési bizottságának elnökeként arra hivatkozott, hogy kormányra kerülésükkel 400 milliárd forinttal javulni fog a költségvetés pozíciója. Ám ebből annyi valósult meg, hogy 350 milliárd forinttal romlott. A veszteség az államot, az önkormányzatokat, a vállalkozásokat és a háztartásokat egyaránt terheli.

Róna Péter is hasonló következtetésre jutott a veszteségeket illetően. A közgazdász számításai szerint az állam, az önkormányzatok a vállalkozások és a háztartások devizaadóssága összesen 180 milliárd euró. Ennek a 1,5-2 százaléka lehet az a veszteség, ami az IMF-hitelfelvétel elmaradásának számlájára írható. Ez számszerűsítve 810-1080 milliárd forint között lehet, ami a GDP 2,9-3,9 százaléka.

Az előtörlesztés oka nem racionális. Egyrészt bizonyítani kívánja a kormány, hogy az "IMF nem főnökünk", emellett mindenképpen el akarja kerülni, hogy az IMF/EU szakemberei jövőre is monitorozzák a gazdaságot. Katona Tamás szerint ez lassan nem is szükséges, mert minden IMF-tagnak beszámolót kell küldenie a pénzügyeiről Washingtonba, tehát így is "mindent tudnak."

Útban van Matolcsynak a Valutaalap

Ismét kiebrudalná Magyarországról a Nemzetközi Valutaalapot Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: hétfőn levélben közölte Christine Lagarde-dal, az IMF vezérigazgatójával, hogy "nem indokolt az IMF budapesti irodájának további fenntartása". 2013 elején befejeződött az IMF úgynevezett Post-Program Monitoring eljárása, valamint Magyarország tartozása az IMF-kvóta 200 százaléka alá csökken - érvel levelében a jegybankelnök. 

Az IMF magyarországi képviselőjének, Irina Ivascsenkonak mandátuma idén augusztus végén jár le, s mivel az IMF a hatóságok meghívására van jelen egy-egy országban, így nem fog új illetékest választani a helyére - tájékoztatta lapunkat az IMF szóvivője, Ángela Gaviria. A Valutaalap ugyanakkor számít a további konstruktív együttműködésre, ahogy a többi tagország esetében is.

Az IMF addig működtet irodát egy adott országban, amíg az részt vesz egy programban. Hazánkhoz hasonlóan Lettország szintén 2008-ban vett fel hitelt a nemzetközi szervezetektől, melyet - szintén a határidő előtt - 2012-ben visszafizetett, irodája megszüntetéséről pedig idén áprilisban döntött az IMF. 

Hazánkban ugyanakkor 2010 tavaszán a választások után az új magyar kormány szabadságharcot hirdetett az IMF ellen. A nemzetgazdasági miniszter a parlamentben kijelentette: a "hárombetűs intézmény" ellen hangolják politikájukat.

Ugyanaz a Matolcsy György fogalmazott így, aki most jegybankelnökként finoman jelezte az IMF-nek: kívül tágasabb. Idén az IMF március elején adta ki a programot kísérő, cseppet sem dicsérő országjelentését. Szakértők szerint a kabinet szeretné megelőzni, hogy jövőre, közvetlenül a választások előtt is ilyen jelentést publikáljon az IMF.

Mindezek hatása  nem olyan vicces. Négymillió magyar él a létminimum szintjén és további 1,38 millió ez alatt. Szabadságharcosként pózolva Orbán szembe vezeti országát fő finanszírozóival, Németországgal és az EU-val. Angela Merkel német kancellár megjegyzését Magyarország 1944. márciusi náci megszállásával hozta összefüggésbe, Brüsszel befolyását Moszkváéhoz hasonlította.

Ez diplomáciai elmebajnak tűnhet egy olyan országtól, mint Magyarország, amely teljesen kiszolgáltatott a német gazdaságnak és az uniós strukturális támogatásoknak. 2009 óta az állami befektetések 97 százalékát az EU kohéziós alapjaiból finanszírozzák. Nincs egy út, egy vasúti pálya vagy egy iskola, amely enélkül elkészülhetett volna.

Bonta Miklós / Népszava