"Nem
tudom könnyek nélkül olvasni ezt a remegő, nemes, nagy és fájdalmas
költészetet. A Nyugat-utáni nemzedék egyetlen nagy költője volt." (
Márai Sándor)
Radnóti Miklós: Razglednicák
1
Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,
a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;
torlódik ember, állat, szekér és gondolat,
az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkező bogár.
1944. augusztus 30. A hegyek közt
2
Kilenc kilométerre innen égnek
a kazlak és a házak,
s a rétek szélein megülve némán
riadt pórok pipáznak.
Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.
Cservenka, 1944. október 6.
3
Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll.
Fölöttünk fú a förtelmes halál.
Mohács, 1944. október 24.
4
Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.
Szentkirályszabadja, 1944. október 31.
Kép: Radnóti Miklós abdai síremléke
(1968-ban egy vörös gránit oszlopra állították a költő mellszobrát, ami
Alexovics László alkotása. A szobor mögé egy láng alakú sziklát
helyeztek el kifejezve a költő géniuszát, mellette egy műkő oszlopon az
elhunytak nevei szerepelnek az exhumálás sorrendjében.)
http://nol.hu/belfold/20091031-radnoti_miklos_halala-407911
Kommentáld!