PÜNKöSD
A húsvét utáni ötvenedik napon, így
ebben az évben június 8, vasárnap ünnepli
a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét
és egyben az egyház megalapítását,
azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés
a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból
származik, és minden évben május 10-e és
június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény
egyház születésnapjának is tartják.
"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû
ideje"
Piros Pünkösd napját ezer éve virággal
köszöntik Európa sok országában. Magyarországon
is újra piros betûs nap a Pünkösdhétfô.
De mi is ez az ünnep? A hozzá fûzôdô népszokásokat
réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem?Pünkösd
napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást
a világ, ember és állat párt keres. Nedvektôl
duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet.
Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni
egy pillanatra. A nagy nyári munkák elôtt ünnepelni
kell. Köszönteni az új életet, imádkozni
a bô termésért, gyermekáldásért.
Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni
ötvenedik nap.A templomokban évrôl évre megemlékeztek
errôl a napról, a lángnyelveket a pünkösdi
rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek
jelképeként fehér galambot repítettek szabadon.
A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába
öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal
vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték
ünneplôjüket es kezdôdhetett a mulatság.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi
hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés,
a Dunántúlon a Pünkösdikirályné
járás. A pünkösdikirály választás
sajnos teljesen eltûnt, pedig a mai napig él a szólás:
Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben
vitézi szokás volt, a katonák maguk közül
választottak egy évre királyt. Ezt idézi Balassi
Bálint verse:
"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû
ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítô
szele"
A Pünkösdikirályné járás.
A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak,
ami nagy tisztesség volt. Mise után házról
házra jártak jókívánságokkal,
versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal
szórták be a szobát. A játék végén
a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom
a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebentve
a díszes kendôt megcsiklandozzák a kislány
állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát
a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak,
mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát,
tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak
a jókívánóknak.
A törökbasázás
Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba,
turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt
választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált
a verésre. Persze kitömik a ruhájeat szalmával,
hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt
kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik,
a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan.
Pünkösdi esô
Májusi esô aranyat ér, de a pünkösdi esô
ritkán hoz jót. Tartja a hiedelem
Pünkösdikirály választás
Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tûzugrással,
tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig
ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra
hivatalos volt.A pünkösd az udvarlás, párválasztás
ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok
bátran mutatkozhattak választottjukkal.A szokások
ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre,
pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra
szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek,
az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa
olyat, amiben megkapaszkodhatunk és amik által továbbléphetünk.
Most majd Pünkösdvasárnap és hétfô
után, a keddek és szerdák hétköznapjaiban.
Kommentáld!