Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#22)

Hiába kaszálta el az Alkotmánybíróság (Ab) a büntetőeljárási törvény hatályos alaptörvénnyel és nemzetközi szerződésekkel is ellentétes módosítását, a kormánytöbbség visszacsempészte, és már meg is szavazta. Kérdés, az érintettek mit tehetnek ezután, a szakma a fejét fogja.

„Attól még, hogy abba a tákolmányba, vagyis a január 1-től hatályos alaptörvénybe belecsempészték, nemzetközi szerződésekkel ellentétes marad” – így kommentálta a Társaság a Szabadságjogokért vezetője a kormánypártok lépését, amivel visszacsempészték a magyar jogba az Alkotmánybíróság egyik megsemmisített intézkedését.

A parlament december 23-án döntött arról, hogy a Magyarország Alaptörvényeinek Átmeneti Rendelkezéseiről szóló „saláta törvénybe” egy módosító indítvánnyal visszahozza azt a passzust, ami szerint Polt Péter legfőbb ügyész a területileg illetékes bíróságtól eltérő bíróság előtti vádemelésre adhat utasítást. Ugyanilyen jogot kapott Szájer József felesége, Handó Tünde is az Országos Bírósági Hivatal elnökeként, ő „bármely ügy tárgyalására” jelölhet ki tetszése szerint más bíróságot.

Salamon a trükkös

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződést sértőnek találta a büntetőeljárási törvény említett szakaszát, pedig az eredeti szövegváltozat még „csak” a kiemelt ügyekre vonatkozott, a Salamon László által szignált módosítás már minden ügytípusra kiterjeszti ezt a lehetőséget. A kritikusok szerint így Handó Tündének és Polt Péternek lehetősége van gyakorlatilag konkrét bírókra, ügyészekre kiszignálni tetszés szerinti ügyeket, hiszen a kis bíróságokon alig néhány bíró dolgozik, de van például egy személyes bíróság is Magyarországon – mind Baka András menesztett főbíró beszélt róla korábban a hvg.hu-nak adott interjúban.

Salamon László és az azóta már alkotmánybíróvá avanzsált Balsai István: tükkök százai az Alkotmánybíróság körül Fotó: Túry Gergely

„A Fidesz általános gyakorlattá tette, hogy az Alkotmánybíróság határozatait úgy írja felül, hogy a kérdéses ügyeket egyszerűen az Alkotmány részévé teszi, így innentől megszűnik felette az AB illetékessége. Ettől azonban még azok a nemzetközi szerződések, amikhez Magyarország csatlakozott, és amiket továbbra is kötelezőnek ismer el – elvileg – magára nézve, még nem változtak” – mondta Dénes Balázs, aki szerint innentől bárki a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulhat – miután a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítette – és sorra születhetnek majd a Magyarországra nézve elmarasztaló ítéletek.

"A pártatlanság látszatát is sérti"

A Magyar Ügyvédi kamara elnöke viszont úgy látja, akár még a hazai Alkotmánybírósághoz fordulni sem reményetlen eset – már aki megteheti jövőre, hiszen a beadványozók köre jelentősen szűkül január 1-től. „Attól, hogy az alaptörvény része, még nemzetközi egyezményt sért, ez megnyithatja az utat egy döntés előtt” – mondta a hvg.hu-nak Bánáti János. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke azt mondta, a maguk részéről fenntartják a korábbi alkotmánybírósági beadványukban foglaltakat, súlyosan sérti a bíróságok működésének függetlenségét az új szabályozás.

„A pártatlanság látszatát is sérti ez a szabályozás”, és alapvető büntetőeljárás-jogi alapelveknek mond ellen, de erről már többször beszéltünk” – mondta Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke is lapunknak. A pécsi bíró szerint az, hogy az OBH elnöke szignál ki ügyeket, elfogadható, hiszen – túlterheltség, vagy elfogultság miatt – ez eddig is működő intézmény volt a magyar igazságszolgáltatásban, de a legfőbb ügyésznek adott jog „eljárásjogi alapelvekkel” ütközik, ráadásul zavarokat is okozhat: „mi van akkor, ha a legfőbb ügyész kiszignál egy ügyet vádemelésre valahova, de az adott bíróság jelzi az OBH-nak, hogy nem képes végigvinni azt a fenti indokok valamelyike okán?” – tette fel a kérdést Makai Lajos.

A javaslatot a Fidesz és a KDNP képviselőinek teljes egyetértésével, tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el a parlament december 23-án.