Pocséknak tartja a magyar tündérmesét az IMF
2013. január 28. hétfő 22:20
Forrás: MTI
Irina Ivascsenko az IMF magyarországi irodavezetője.
Budapest – A
gazdaság iránya rossz, romlik a beruházási környezet, elmaradtak a
strukturális reformok, csökkenő, majd stagnáló GDP várható, a rossz
gazdasági intézkedések hátráltatják a kilábalást, növekvő
államháztartási hiány – ezek a Magyarországon tartózkodó IMF delegáció
vizsgálatának legfőbb megállapításai. A Magyarország által igényelt
elővigyázatossági hitelkeretről szó sem esett.
Az IMF szerint új gazdaságpolitikai irányra van szükség
Magyarországon a fenntartható költségvetési konszolidációhoz, a
növekedés és a bizalom elősegítéséhez, a pénzügyi szektor
rendbetételéhez és a strukturális reformok végrehajtásához – közölte a
Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi, a négyes cikkely szerinti
országlátogatását végző delegációja hétfőn kiadott közleményében.
A delegáció közlése szerint a 2012. évi 1,5 százalékos visszaesés
után 2013-ban várhatóan stagnál a magyar bruttó hazai termék. A magyar
gazdaság gyenge teljesítménye részben strukturális okokra vezethető
vissza, de egyes gazdaságpolitikai intézkedések is hátráltatják a
kilábalást – szögezi le a közlemény. Hozzáteszik, hogy a jelenleg
kialakult kedvező külpiaci helyzet jó alkalom arra, hogy a magyar
hatóságok végrehajtsák a szükséges korrekciós intézkedéseket.
Az IMF szerint a kedvező világpiaci helyzet enyhített a kormány
finanszírozási nehézségein, de a gazdasági kilátások továbbra is
kihívásokat rejtenek. “A gazdaság négy év alatt a második recesszióját
éli meg jelenleg, a fogyasztás és a beruházás csökkent, a
munkanélküliségi ráta pedig makacsul magas” – írja a valutaalap.
“A kormány úgy véli, hogy a magasabb euróövezeti növekedés, az egyes
vállalatokkal kötött stratégiai együttműködési megállapodások és az EU-s
források nagyobb arányú felhasználása növekedést eredményez a következő
években. Azonban a versenyképesség, a kivitel és a növekedés hosszabb
távon meg fogja szenvedni, ha nem mozdul el a beruházási ráta a
jelenlegi történelmi mélypontról, és a munkaköltségek még tovább
emelkednek. Az ország így középtávon lomha növekedés elé néz”.
A szervezet szerint az államháztartási hiány jelentősen csökkent
2012-ben, de az ezt eredményező intézkedések rontották a beruházási
környezetet. A jelenleg követett gazdaságpolitikát előrevetítve a
delegáció szerint a következő években várhatóan nő az államháztartási
hiány. Az IMF 2013-ban 3,25 százalékos GDP-arányos hiányt vár, és a
következő években is 3 százalék fölötti deficitre számít. Így az
államadósság szintje az elkövetkező években a GDP 78 százalékán ragad –
írja az IMF.
A valutaalap szerint az első Széll Kálmán Terv helyes
megállapításokat tartalmazott, amennyiben a kormány strukturális
reformok útján kiadáscsökkentést kívánt végrehajtani. Ezzel szemben,
három év után a kormányzati kiadások továbbra is magas – a régióban az
egyik legmagasabb – szintet érnek el és a kormány ezeket egyre inkább a
piacot torzító adók útján finanszírozza – véli a szervezet.
A valutaalap szerint a kormányzati kiadások hatékonyságának növelése
lehetővé tenné az adórendszer racionalizálását, ami ösztönzőleg hatna a
beruházásokra, a munkaerő-piaci aktivitásra és a növekedésre. A
szervezet szerint 2015-re 2 százalék alá kell csökkenteni a GDP-arányos
hiányt, ami azért fontos, hogy stabilan csökkenő pályára álljon az
adósságpálya.
A jegybanki politikával kapcsolatosan az IMF megjegyezte: több
egymást követő kamatvágás után a további enyhítésről csak “nagy
óvatosság” mellett szabad dönteni, hiszen az infláció továbbra sincs
kellően lehorgonyozva és részben az energiaár-csökkentésnek köszönhető
az is, hogy 2013-ban várhatóan 3,5 százalékra csökken az infláció. A
valutaalap szerint érthető az az óhaj, hogy a monetáris politikával
elősegítsék a belső kereslet növekedését, de “az alacsonyabb
alapkamatnak aligha lesz kézzelfogható hatása a hitelkínálatra és a
keresletre, mivel nehéz környezetben működnek a bankok”.
Az IMF a további kamatcsökkentéseknek a forint árfolyamára gyakorolt
hatására is felhívja a figyelmet, minthogy a forintgyengülés
veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. A szervezet szerint egy erős
monetáris keretrendszer, így a jegybank függetlenségének és az
inflációkövető politika hitelességének fenntartása az üzleti és piaci
bizalom tartós javulásához járulna hozzá. Mindezek fényében az MNB-nek
kellően magas tartalékot kell fenntartania az esetleges sokkok kivédése
érdekében – írta az IMF.
A valutaalap szerint komoly aggodalomra ad okot Magyarország
potenciális növekedési üteme, amely jelenleg 0 körül van és középtávon
1-1,5 százalék körül lehet. A kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, a
vállalatok esélyegyenlőségének biztosítása és a strukturális reformok
végrehajtása elengedhetetlen a gyorsabb növekedési ütem és a nagyobb a
magasabb életszínvonal biztosításához.
Az IMF és az Európai Bizottság közös delegációja január 16. és 28. között tartózkodott Magyarországon.
Kommentáld!