[origo]|2012. 12. 27., 12:55|Utolsó módosítás:2012. 12. 27., 13:11|

Elrugaszkodásban bízott, de recessziót kapott Orbán Viktor 2012-től. A térségbeli országoktól való leszakadásunk folytatódott, szinte minden drágább lett, a fizetésükből egyre kevesebbre telt azoknak, akiknek volt munkájuk, és ők is kevesebben lettek. Az IMF-fel játszott, Brüsszellel hadakozott a kormány. Ez volt 2012 a magyar gazdaságban.

Cudar év elé nézünk - írtuk szinte pontosan egy éve, és igazunk lett. A magyar gazdaság recesszióba süllyedt, a környező országoktól és Európa fejlett felétől való leszakadásunk folytatódott, kevesebben dolgoznak a versenyszférában, mint egy éve, a reálbérek csökkentek, az árak elszabadultak.

Elrugaszkodásnak indult, gödör lett a vége

Nagyon bízott a kormány és a kormányfő abban, hogy elindul valami jó a magyar gazdaságban az idén, de jócskán elszámították magukat. Orbán Viktor a 2011-et értékelő beszédében még azt várta 2012-től, hogy ez az elrugaszkodás éve lesz. Ezt a reményét sokáig nem is adta fel, még szeptember végén, a 2012-es költségvetési terv benyújtásakor is abban bízott a kabinet, hogy másfél százalékkal fog dübörögni a gazdaság.

Miközben a független kutatóintézetek, makrogazdasági elemzők, nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, OECD, IMF) sorra rontották 2012-es előrejelzésüket, a magyar kormány a legvégsőkig kitartott optimista várakozása mellett. Csak december közepén, a költségvetés zárószavazásakor ismerte be, hogy nehezebb év elé nézünk, mint amire korábban számított: mindösszesen félszázalékosra cserélte a költségvetésben a gazdasági növekedés ütemére vonatkozó prognózist, az áremelkedés mértékét pedig némiképp feljebb, négy százalék fölé tette.

Még ezzel a korrigált gazdasági jövőképpel is a kormány számít a legbizakodóbbnak. az év végén a piaci makroelemzők konszenzusa már szerény visszaesést jelzett, a kormánnyal szakértői tanácsadói együttműködésben levő OECD 0,6 százalékos recessziót vetített előre, a Magyar Nemzeti Bank elemzői stábja pedig azt becsülte, hogy éppen csak nulla fölött tud maradni a magyar gazdaság teljesítményének változása.

Noha arra még két hónapot várnunk kell, hogy megtudjuk, valójában hogyan muzsikált a magyar gazdaság az idei utolsó negyedévben, az nem kétséges, hogy gödörbe került: a GDP 1 százaléknál is nagyobb ütemben esett, csak a visszaesés pontos nagysága kérdéses. Az OECD 1,6, a jegybank 1,4, az Európai Bizottság 1,2 százalékos recessziót valószínűsít. A kormány hivatalosan még mindig növekedést, 0,1 százalékos bővülést vár.

Elhúznak mellettünk a többiek

A recesszió csak kisebb részben magyarázható az eurózóna elhúzódó válságával, gyengélkedésével. Egyrészt azért, mert a térségbeli országok nagy része elhúz mellettünk, pontosabban előnyét tovább növeli (erről lásd az első táblázatot). A szlovákok, lengyelek, románok idén is nőnek, a cseh és a súlyos, strukturális gondokkal küzdő szlovén gazdaság a magyarhoz hasonlóan visszaesik. Másrészt a magyar gazdaságban egyedül az exportszektor tudja a kibocsátását emelni, a GDP-t alkotó összes többi ágazat hanyatlik. A lakosság nem mer és nem tud vásárolni, a beruházások - javarészt a jogbiztonság megkérdőjeleződése és a szektorális különadók miatt - folytatják mélyrepülésüket.

(Forrás: Eurostat, az Európai Bizottság októberben nyilvánosságra hozott becslése)

Az évek óta tartó gazdasági leszakadásunk a fejlett európai államoktól és a közép-európai országoktól elmaradó teljesítményünk eredménye az, hogy a 27 tagú EU-ban a 23. helyen állunk a fejlettségi rangsorban.

(Egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson, %-ban, az EU átlaga 100. Forrás: Eurostat. A teljes lista és a 2009-2010-es adatok itt.)