A pünkösd színei
Piros pünkösd
A pünkösd piros pünkösd, mert „...lángnyelvekhez hasonlók jelentek meg
előttük [ti. a tanítványok előtt], amelyek elkülönültek, és
mindegyikükre leszálltak. Ők pedig mindnyájan megteltek
Szentlélekkel..." (ApCsel 2,3-4).
Fehér pünkösd
De beszélhetnénk fehér pünkösdről is. Isten Szentlelke, Aki
pünkösdkor láng nyel-v-khez hasonló alakban nyugodott meg a
tanítványokon, három évvel korábban galamb formájában szállt le
Jézusra. „Amikor Jézus megkeresztelkedett, azonnal kilé-pett a vízből,
és íme, megnyílt neki a menny, és látta, amint az Isten Lelke leszáll
rá, mint egy galamb." (Mt 3,16). Természetesen itt ugyanarról a
jelenségről van szó, mint a lángnyelvek esetében: csak hol így, hol úgy
fejezi ki magát a Szentírás, hogy leírja a leírhatatlant. Mint amikor az
utcán sétálva nem vesszük észre, hogy lábunk előtt fehér galamb
jár-kel, mely következő lépésünknél felrebben, s mi a szemünk sarkából
csak egy fehér villanást látunk - így lehetett valamilyen csodálatos és
megmagyarázhatatlan módon érzékelni a Szentlélek megjelenését és Jézusra
mutatását is.
3. Kék pünkösd
Végül - a teljesség igénye nélkül - beszéljünk még most kék pünkösdről
is. Jézus a Szentlélek munkálkodását vízhez is hasonlítja. „Aki hisz
bennem, amint az Írás mondta, élő víz folyamai áradnak annak belsejéből.
Ezt pedig a Lélekről mondta, akit kapnak majd a benne hívők..." (Jn
7,38-39). A víz áradása kiszámíthatatlan, megfoghatatlan, csak hatását,
erejét tapasztalhatjuk. Az elmúlt napok áradásai ráirányították
figyelmünket erre az ellenállhatatlan elemre - így a Szentlélek
munkálkodása sem számítható ki előre, és ugyanígy ellenállhatatlan. Ott
és úgy munkálkodik, ahogy Neki tetszik: de mindig Jézushoz kötötten,
Jézusra mutató módon. Hiszen a Szentléleknek nincs külön mondanivalója:
„Ő engem dicsőít majd [mondja Jézus], mert az enyémből vesz, és
kijelenti nektek." (Jn 16,14). Kijelenti nekünk a megváltás és a
feltámadás csodáját; kijelenti, hogy átéljük a „tüzes lángnyelvek",
avagy a „galamb" reánk szállását, a kegyelem áradó folyójának
ellenállhatatlan erejét: a piros, a fehér és a kék pünkösd üzenetét...
"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű
ideje"
Piros Pünkösd napját ezer éve virággal
köszöntik Európa sok országában. Magyarországon
is újra piros betűs nap a Pünkösdhétfő.
De mi is ez az ünnep? A hozzá fûzôdô népszokásokat
réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem?Pünkösd
napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást
a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől
duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet.
Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni
egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni
kell. Köszönteni az új életet, imádkozni
a bô termésért, gyermekáldásért.
Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni
ötvenedik nap.A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi
rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek
jelképeként fehér galambot repítettek szabadon.
A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába
öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal
vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi
hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés,
a Dunántúlon a Pünkösdi királyné
járás. A pünkösdi király választás
sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás:
Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben
vitézi szokás volt, a katonák maguk közül
választottak egy évre királyt. Ezt idézi Balassi
Bálint verse:
"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű
ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő
szele"
ADY ENDRE: SZENT LÉLEK ÜNNEPÉRE
Mikor a basa-rózsák voltak itt
Fejedelmi virágok,
Loptunk idegen kertekből is
A templomért,
Hogy a templomban virágosan
Lássuk egymást,
Leányok, fiuk, nyugtalanok,
Mert csak a templomban
Ének, ima és beszéd mellett
Láttuk igazán egymást.
Hajh, Szent Lélek,
Be ifjú lehettél akkor
S az akácok is ifjak lehettek:
Micsoda Pünkösdök voltak akkor.
Dehogy, a mai Pünkösdök
A szépek és igaziak.
Nem kell templom, minden templom
S úgy kíván a pünkösdi király,
Hogy tudja, mire vágyik,
Hogy tudja, zavarosból
Gyönyörűen kibontva,
Ki az, akit meztelenítve
Újféle virágokkal
Tele és teleszór.
És sokkal szebb azóta
Az élet, a vágy és a lemondás is,
Mióta templom minden
S nem a pöf basa-rózsák,
Akácok, rózsák, semmik
Az igazi virágok,
Fejedelmi virágok.
Minden, minden és minden,
Templom, templom és templom,
Lyányok, lyányok és lyányok,
Szeretlek és szeretlek és szeretlek.
REVICZKY GYULA: PÜNKÖSD
Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szívek megnyílnak.
Hogy először tűnt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkódó szívének,
Hogy ki tévelyeg kétségbe', homályba':
Világítósugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világosítsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Taníts meg új nyelvre, új imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjét,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
FORRÁS :INTERNET
Kommentáld!