Kérni éppen lehet a kémügy titkosságának feloldását, Péterfalvi Attila egykori adatvédelmi biztos azonban nem tartja valószínűnek, hogy ez meg is történik.
Szigorúan titkossá minősíteni csak akkor lehet egy adatot, ha a nyilvánosságra kerülése rendkívül súlyos kárt okozna az ország valamely védett, például diplomáciai, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekének – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos.
Először 2089-ig titkosították, majd néhány nappal ezelőtt csaknem 50 évvel rövidült a kémügy titkosítása. A jelen helyzet szerint 29 év múlva ismerhetjük meg teljes egészében a korábbi titokminisztert és a két volt titkosszolgálati vezetőt is érintő kémbotrány részleteit.
A szakember szerint kérhető a minősítés feloldása vagy időtartamának lerövidítése, de továbbra is kérdéses marad, hogy mi történik a kárral, amelyre tekintettel elrendelték a titkosítást. Péterfalvi azonban nem tartja valószínűnek, hogy feloldják az ügy titkosítását.
Ennek oka egyrészt azért, mert a minősítés „objektív kategória”, másrészt mert ha a titkos részletek felmerülnek a bírósági tárgyalás során, akkor a bírósági eljárásnak az a része lesz titkos, ahol ez az adat előkerül. A többit, így a vádat, az ítéletet és az indoklását megismerheti majd a közvélemény.
A volt adatvédelmi ombudsman szerint valamilyen köztes megoldást kell találni, mivel az igazságszolgáltatás nyilvánossága ebben az esetben ellentétben áll a titkosítással. Önmagában az, hogy a titkosítás időtartama csökkent, nem jelenti, hogy a minősítés alapját képező védett érdek megszűnt volna – mutatott rá Péterfalvi Attila. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a titkos adatok minősítését ötévente felül kell vizsgálnia a minősítőnek.
Kommentáld!