Kinyomtatom • Elküldöm

Bár 2011 lehetett volna az az év, amikor a gazdaság lendületet vesz, a kormányzati aktivitás pedig kiteljesedik, nem így alakult – írja Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke az Indexen megjelent cikkében. A Fidesz a 2006-os választások elvesztett első fordulója után Bod Péter Ákost javasolta az MDF-fel közös miniszterelnök-jelöltnek, de a két párt közötti megállapodás végül nem jött létre.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint voltak ugyan olyan biztató jelek 2011-ben, mint a Széll Kálmán-terv bizonyos elemei, de a gazdaság szereplői legalább akkora bizonytalanságot éltek meg, mint az azt megelőző években. „A gazdasági növekedést mérő mutatók világossá teszik, hogy 2011 nem lett az elrugaszkodás éve, legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan az a kormányzati megszólalásokban szerepelt” – fejti ki az Indexen megjelent elemzésében Bod Péter Ákos, aki szerint emellett a 2012-re testált rizikó példátlanul nagy.

Az egyetemi tanár szerint az Orbán-kormány döntései eddig eklektikusak voltak, és a sok, gyorsan meghozott kormányzati döntés nem volt koherens. Ezek között a döntések között említi az „arcátlan végkielégítések” visszamenőleges 98 százalékos adóztatásának esetét, ahonnan közvetlen út vezetett el az Alkotmánybíróság gazdasági hatáskörének radikális szűkítéséig.

Hiábavaló figyelmeztetések

A Széll Kálmán-terv alapján Bod Péter Ákos szerint remélni lehetett, hogy az erős parlamenti felhatalmazású kormány nekilát a megoldatlan ügyeknek: a botrányosan nagy munkaerőpiaci inaktivitás felülvizsgálatának, a rossz hatásfokú állami intézményrendszer átalakításának, egyben a kormány finanszírozási válság kényszere nélkül is beáll az államháztartási stabilizációt meghirdető európai államok sorába, de nem így történt.

Bod Péter Ákos Fotó: Fülöp Máté

A kormányfő és gazdasági minisztere áttörést várt az egykulcsos személyi jövedelemadó konstrukciójától, és elengedte a füle mellett a figyelmeztetéseket, miszerint a büdzséből kieső szja-bevételek pótlására kivetett szektorális adók beruházást és növekedést fékeznek - írja az első Orbán-kormány gazdasági főtanácsadója, hozzátéve: a 2011 első félévi csalódást keltő adatokból Orbán mégsem azt vonta le, hogy lassítani kellene a jövedelemadó-mérséklési ütemet, hanem úgy gondolta, hogy még bátrabban kell élni az szja-fegyver használatával. A végtörlesztésről több vezető közgazdász tartja úgy, hogy az a számos gazdaságpolitikai botlás között a legsúlyosabb ügy volt - írja Bod Péter Ákos.

Szűkül a mozgástér

A közgazdász úgy látja, hogy a kormányzati szándékokkal éppen ellentétesen a gazdasági mozgástér 2012-ben és azt követően roppant mértékben beszűkül, és a négy éves ciklus végéig az egy főre jutó magyar nemzeti jövedelem nem lesz képes utolérni a 2007-es szintet.

A 2011-es növekedés elmaradása miatt a foglalkoztatás sem képes szervesen bővülni, az infláció magas, és igen drága az államadósság finanszírozása – részletezi a problémákat a szakember. 2012-re nem marad már stimuláló eszköz, sőt, roppant nehezen kivitelezhető megszorítást kell végrehajtani, gazdasági növekedés pedig nem várható – teszi hozzá Bod Péter Ákos.

Szerinte az államadósság csökkentésére irányuló kormányzati szándékra vonatkozólag a befektetőknek már eddig is voltak kételyeik, most viszont már az is kérdésessé kezd válni, hogy képes-e az ország az államadósság finanszírozására.

Bár e téren az egyetemi tanár szkeptikus, azt írja: „Jelenleg nem látszik olyan személyi vagy szervezeti kombináció, amely megszabadítaná a kormánypolitikát az improvizálás és kockáztatás terhétől mindaddig, amíg létre nem jön a sokak által megmentőként várt valutaalapi és EU-s készenléti hitelszerződés”.