Szerda, 2013. április 24. 18:32
Megfigyelési eljárást indítanak
Példátlan és megalázó döntés született Magyarországgal szemben
Az Európa Tanács (ET) monitoring bizottsága szerdán 21:20 arányban
megszavazta a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására
vonatkozó javaslatot. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes
államtitkára ezzel kapcsolatban azt mondta az MTI-nek, több ok miatt sem
vehető biztosra, hogy a testület egyértelmű döntést hozhat ebben az
ügyben.
Prőhle Gergely közölte: a bizottsági szavazáson a
képviselők nagyon szoros, 21:20 arányban javasolták a Magyarország
elleni megfigyelési eljárás megindítását. Az ET parlamenti közgyűlésének
strasbourgi ülésszakán szerepelt a monitoring bizottság napirendjén a
javaslat, azonban csak a képviselők fele volt jelen az ülésen, így csak a
bizottsági tagok negyede támogatta a javaslatot – hangsúlyozta.
Kiemelte továbbá, hogy a bizottság csak csütörtökön szavaz a
javaslat egyes részfejezeteiről, vagyis – az eddigi gyakorlattól
eltérően – ezek a voksolások már a végszavazást követően lesznek,
ráadásul ezeken egyik jelentéstevő sem lesz jelen. Emellett kitért arra
is, hogy korábban az egyik jelentéstevő lemondott, mert úgy vélte,
súlyosan elfogult és egyoldalú a jelentés – közölte.
Prőhle Gergely elmondta: az ET monitoring bizottsága csak arról
szavaz, hogy a szervezet parlamenti közgyűlése napirendre vegye-e a
kérdést, végleges döntés csak ott várható.
A parlamenti közgyűlésen, illetve a monitoring bizottság ülésén
részt vevő Szabó Vilmos (MSZP) az MTI-nek Strasbourgból telefonon úgy
nyilatkozott, hogy a döntés nem Magyarország ellen irányul, hanem a
kormány politikáját, intézkedéseit mérlegelték. Példátlan és megalázó a
döntés, hiszen még egyetlen más európai uniós tagállammal szemben sem
tettek hasonló lépést – jelentette ki. Hangsúlyozta, remélhetőleg ezt
követően a kormány „felébred”, és gyorsan változtat az eddigi
politikáján, mert ez szolgálná Magyarország érdekeit.
A szocialista képviselő megjegyezte: egy ilyen eljárásban az
érintett ország képviselői nem voksolhatnak, csak a véleményüket
fejthetik ki.
A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol
kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok
maradéktalan érvényesülésével kapcsolatban. Magyarország vonatkozásában
tavaly, az alkotmányozási folyamat alkalmával merült fel ez az
elképzelés.
Thomas Markert, a Velencei Bizottság – az ET égisze alatt működő,
független alkotmányjogi szakértőkből álló testület – titkára 2012.
március 22-én újságíróknak Brüsszelben elmondta: az ET eddig csak a
keleti bővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozó államok – így
például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok –
vonatkozásában indított megfigyelési eljárást.
Kommentáld!