Egy szabolcsi faluról olvastam a minap. Rozsály nagyközség polgármestere példamutatóan megoldotta mindazokat a problémákat, amihez talán még hozzá sem nyúltak melldöngető politikusaink.

Mikor a 90-es évek elején elkezdték felszámolni a téeszeket, a falu vezetése úgy döntött nem hagyja szétszabdalni a földeket, nem adja el, így az önkormányzat ma 90 hektáron gazdálkodik. Amit csak tudnak, megtermelnek a falu népének, illetve ezzel 90 embernek munkát is adnak. A polgármester, Sztolyka Zoltán, úgy gondolta legjobb, ha a tradíciókra építenek, és megőrzik a falu mezőgazdasági mivoltát, így ott a közmunkások is vetnek, aratnak, lovakat gondoznak. Náluk a pályakezdők megtanulnak bánni a traktorral, mezőgazdasági gépeket javítani, így jó hírük van a környéken, ami segíti a később elhelyezkedni kívánók munkakeresését.

Megalapították a Rozsály Község Jóléti Alapítványt, és ők kezelik az önkormányzat földjét. Az alapítvány bérleti díjat fizet az önkormányzatnak a földhasználatért cserébe, az önkormányzat viszont az alapítványtól vásárolja meg a földeken termett kukoricán meghízó sertéseket. Így nem az utcát sepregetik a közmunkások, hanem termelnek, eredményesen és hatékonyan működnek!

Mindenféle pályázatokon is részt vesznek, így meg tudják oldani, hogy a hátrányos helyzetűeket ellássák vetőmaggal, ingyen szántsák a földjüket. Szinte mindent megtermelnek, ami az önellátáshoz szükséges, a fölösleget a falubeliek önköltségi áron felvásárolják.

Konyhájuk napi 450 adagot főz, amiből a gyerekeknek napi háromszori ingyenes étkezést tudnak biztosítani, az öregek, pedig 160 Ft-ért ebédelhetnek. A helyiek kilónként 400 Ft-ért vásárolhatják a húst. A disznót úgy is megvásárolhatják, hogy előre kifizetik a felét, a többit meg részletre.

Van javítóműhelyük, ahol nemcsak a mezőgazdásági gépeket javítják, hanem mindent, ami a faluban vagy az iskolában elromlik, így nem kell vállalkozót hívniuk, helyben tartanak minden fillért.

Van 16 lovuk, akiket hol a földmunkában hasznosítanak, hol az iskolások lovagolnak tornaóra gyanánt, vagy épp a Mikulás használja decemberben.

Van szociális boltjuk, ahol az árucikkekhez jóval kedvezőbben lehet hozzájutni, a helyi őstermelők behozhatják az áruikat, anélkül, hogy polcpénzt, vagy egyéb költségeket kellene fizetniük, csak a permetezési könyvüket kell bemutatni. A bolttal mindenki jól jár. A termelő egy kis mellékeshez jut, a vásárló olcsóbb és jó minőségű élelmiszerhez, az ott dolgozó hat közmunkás, pedig munkához.

A magtárban a helyi gazdák mázsánként havi száz forintért tárolhatják a terményüket, de a magvakat a falu darálja meg nekik. Mindenkinek külön fakkja van a tároláshoz.

A vizet egy szomszédos település kútjából nyerik, a működtetés 20%-a az ő részük, de így függetlenek az országos hálózattól.

Rozsályon senki nem fosztogatja a helyi erdőket, mert kedvezményesen, nagy tételben vásárolja az önkormányzat, és ugyanezen az áron is adja tovább, a lovak, pedig elszállítják kocsin a házakhoz. Ez náluk a lakásfenntartáshoz való hozzájárulás.

Mivel csak az iskola fűtése gázzal, havi másfél millió forint volt, úgy döntöttek áttérnek a helyi tüzelésre, venyigekazánokra térnek át, vettek is egy venyigebálázót, így most már másfél évre elegendő bálájuk van, éves szinten, pedig 5-8 millió forintot tudnak megtakarítani.

A 800 őslakó 25%-a cigány, de az etnikai feszültséget nem ismerik. Sikerült elérniük a saját rendőrség felállítását, így megfékezték a bűnözést. A lopást vagy kifizeti az elkövető, vagy leüli, illetve mindenki megkapja a segítséget ahhoz, hogy dolgozni, gazdálkodni tudjon. Aki 2 évig nem használja rendeltetésszerűen a termőföldet, vagy hagyja elgazosodni, azt megbünteti a jegyző.

Így hát, Rozsályon nincs lazsálás, aki ott akar élni, annak tennie kell!

A faluban még egy érdekesség működik, a szociális fürdő. Az ötlet onnan eredt, hogy a 30 cigány lakásban csak kettő volt fürdőszobás. Egy elhagyatott épületből létrehoztak egy 8 férőhelyes zuhanyzót, beállítottak egy mosógépet, a használatért nem kell fizetni, beosztják, hogy mikor melyik család jön fürdeni, mosni. Akár este 10-ig is nyitva van, így mindenki tisztán járhat a faluban, nincs kifogás.

A cigány családok többsége gazdálkodik is, főleg ott, ahol a gyerekek már a szüleiktől is ezt látták, ha valahol nem élnek rendesen, akkor megeshet, hogy állami gondozásba veteti gyerekeiket a polgármester, több esetben sikerült elérniük, hogy ezzel arra sarkallták a családot, hogy változtasson életmódján, így visszakerülhettek a gyerekeik is. A polgármester, pedig gyakorta beugrik jómaga körülnézni a problémás családokhoz, nem az irodában ücsörög.

Van vízművük, vágóhídjuk, háziorvosuk, patikájuk, rendőrségük, horgászegyesületük, néptánckörük, röplabdacsapatuk, Tudásházuk 10 számítógéppel, helyi tévéjük, gáz, folyóvíz, csatorna, telefon, szélessávú internetük. Nemrég átadták a Kemencés Házat, ami egy saját erőből épített szabadtéri konferenciaterem, ahol kenyeret sütnek, lekvárt főznek, családi, baráti összejöveteleket tartanak. Az iskolai alapítványnak saját üdülője is van, ahol a kisiskolásokat nyaraltatni tudják.

Az ott lakók örömmel élnek Rozsályon, akik újonnan települnek oda, azoknak a polgármester elmondja, hogy Rozsályon nemcsak lakni kell, hanem a közösségért tenni is!

Erre a csodálatosan jól működő kezdeményezésre, összefogásra csak egyetlen dolog vet árnyékot, az pedig nem más, mint az a drága jó kormányunk, amely egyfolytában stratégiákat dolgoz ki, visít az állítólagos rasszizmus miatt, vidéket fejleszt és vetőmagot oszt, felszámolja a mélyszegénységet! Ugyanis minden jó ötlet ellenére, lehet, hogy csődbe megy a mintafalu, mert Rozsályhoz még 12 falut csatoltak, az összes anyagi gondjukkal együtt. Ha sikerül is megtakarítaniuk soha nem lesz kisebb a terhük emiatt sem, és amiatt sem, hogy 2006 óta 30 millióval csökkent az állami normatíva, viszont a lakosság száma nem csökkent. A polgármester azt mondja nem megteremteni nehéz mindezt, hanem megtartani.

Ebből a történetből is látszik mennyire csak az üres fecsegés szintje a FIDESZ világmegváltó politikája, ami jó, hasznos, a „hogyan lehet szinte a semmiből talpra állni” példaadó, megoldásokat nem elősegítik és támogatják, inkább visszahúzzák, bár már kétszer kérték a polgármester véleményét a közmunkaprogramhoz.

Szerintem a FIDESZ sokat hangoztatott, de soha meg nem valósított programjainak visszhangjáról képesek csak gondoskodni, hogy a süket szövegelésüknek elég nagy nyilvánosságot adjanak, ahhoz viszont édeskevesek, hogy a valós dolgokat érdemben felkarolják vagy nem is érdekük, mert ez a Rozsály lassan szinte semmiben sem fog rászorulni a pazarló állam gondoskodására és még a végén okafogyottá válna a jelenlétük!

Szerencsére a polgármesternek helyén az esze és továbbra is újabb és újabb ötletek valósulnak meg, példájuk bejárhatná az ország más településeit is, de kirakatfaluvá nem szeretnének válni. Mindenesetre itt, ahol nagyon sok mindenhez olcsóbban jut a lakosság, elképzelhető, hogy viszonylag meg lehet élni 50-70 ezer forintos közmunkáért járó fizetésből, de a városokban, ahol mindent horribilis áron kell megvásárolni, biztos, hogy nem, és a földjeiket elherdáló önkormányzatok sem tudnak ezzel a példával élni.

Pilisi Zsálya - Jövőnk.info