Idén januártól hetvenöt fős palotaőrség vigyázza Schmitt Pál
köztársasági elnök várbéli rezidenciáját. A 32-es Nemzeti Honvéd
Díszegység protokolláris feladatokat lát el a Sándor-palotánál, minden
nap tizenkettő órakor fegyveres alaki bemutatót, óránként pedig
őrségváltást tartanak. Az új egység a hagyományőrzés és teremtés mellett
elsősorban turisztikai látványosságot nyújt. De vajon akkor, amikor a
honvédelmi büdzsé még a szaktárcát vezető miniszter szerint is soha nem
látott módon szűkült le és folyamatosak a megszorító intézkedések,
adódik a kérdés: mennyibe is kerül az államfő saját díszőrsége. És
egyáltalán:
Ezt így hogy?
Néhány héttel ezelőtt, Schmitt Pál köztársasági elnök jelenlétében állt szolgálatba
a honvédség hetvenöt fős palotaőrsége a budai várban. A hivatalos nevén
32-es Nemzeti Honvéd Díszegység a Köztársasági Őrezredtől vette át a
Sándor-palota protokolláris őrzését. Az államfő az ünnepi eseményen
többek között arról beszélt, hogy bár a palotaőrség formájában újszerű,
„a magyar őrhagyományok igen erősek és komoly múltra tekintenek vissza”. Benkő Tibor vezérkari főnök a Palotaőrségre vonatkozó parancsában pedig úgy fogalmazott: „Hatvanhat
év után visszatérünk egy olyan tradícióhoz, amely az Önök dicső
elődeinek, a néhai nemesi testőrségnek nyomdokait követi. A mai naptól
Önökre, honvéd palotaőrökre vár az a nemes feladat, hogy megjelenítsék
és élővé tegyék ezt a tradíciót” - írta Benkő Tibor.
Félreértés
ne essék, a Palotaőrség valóban nemes hagyományokat követ és
kétségtelenül elegáns, turistacsalogató látványt nyújt a budai Várban;
létrehozását tehát mindenképpen üdvözölni kell. Ettől függetlenül –
különösképpen a honvédelmi és az általános büdzsé állapotának
ismeretében – adódik a kérdés, hogy mindez mennyibe is került, illetve
kerül az államnak. Pusztán a tények rögzítése érdekében.
A HM fegyverzeti és hadbiztosi hivatalának nyilvános adatai szerint
például tavaly decemberben kötöttek szerződéseket a Palotaőrség díszelgő
ruháinak beszerzésével kapcsolatban. A díszsapkák, jelvények,
mandzsettagombok, rangjelzések, esőköpenyek, díszövek, ingek, csizmák
több mint negyvenmillió forintba kerültek.
Pontos válaszokat ezügyben a Honvédelmi Minisztérium adott.
A
HM sajtóosztálya kérdéseimre azt a tájékoztatást adta, hogy az állomány
„napi kiképzési feladatai során” a laktanyában gyakorló öltözetet
használnak, amelyet – alapnorma szerint – a támogató dandár saját
raktári készletből biztosítanak. A Palotaőrség úgynevezett "díszelgő
egyenruhája" csak díszítőelemeiben tér el a Koronaőrség és a
Díszzászlóalj hasonló ruházatától. „A palotaőri állomány ellátása és
minimális raktárkészlet megalakítása érdekében díszköpeny, díszzubbony,
lovagnadrág, csizma, díszöv, díszkesztyű, ékítmények és kiegészítő
cikkek, valamint 1861M típusú gyalogos tiszti szablyát szereztek be
mintegy 55 millió forint értékben. A beszerzések 2011-ben érvényes
szerződések keretében valósultak meg” - közölte a szaktárca.
Ehhez kapcsolódóan leszögezték azt
is, hogy a Palotaőrség felállítása kapcsán felmerült a
rendszeresítettnél nagyobb mértékben eltérő „díszelgő egyenruha”
megtervezése is, ezt azonban idővel elvetették: részben költségvetési
megfontolások miatt, részben pedig azért, mert hangsúlyozni kívánták,
hogy a Palotaőrség (ahogy a Szent Koronát őrző parlamenti Koronaőrség
is) nem rendkívüli, hanem „alaprendeltetésből adódó” feladatot lát el.
A Sándor-palota előtt egy
váltásban tizenöt katona teljesít szolgálatot: egy tiszt (százados), két
zászlós és tizenkét szerződéses szakaszvezető. Illetményüket – a
vonatkozó törvény értelmében – a kiemelkedő mentális és fizikai
szolgálat kompenzálására az illetményalap száz százalékát jelentő
pótlékkal egészítik ki. Ennek értelmében egy szerződéses szakaszvezető
havi illetménye bruttó 170.623 forint – közölte a tárca.
A
HM azt is hangsúlyozni kívánta, hogy az államfői látogatások alkalmával
a díszelgési feladatokat eddig is a díszzászlóalj katonái végezték egy
hetvenkét fős egységgel, így a plusz feladat valójában csak a napi
díszőrség végrehajtása. Szintén
fontosnak tartották megjegyezni, hogy a Palotaőrség tagjait belső
toborzás útján választották ki, tehát a személyi állomány nem bővült és
szolgálatuk a központi költségvetésnek azért sem jelent többletkiadást,
mert ezt a feladatot eddig a Köztársasági Őrezred látta el.
A Palotaőrség teljesítményével a HM és a Köztársasági Elnöki Hivatal is kifejezetten elégedett. „A
katonák precízen, fegyelmezetten hajtják végre feladataikat, mind a
napi díszőrséget és fegyveres alaki bemutatót, mind pedig a köztársasági
elnök hivatalos programjait illetően. A palotaőröknek nem sokkal
szolgálatba állásuk után szembesülniük kellett az első igazán nagy
próbatétellel, a rendkívüli hideg időjárással. A feladat-végrehajtás
azonban zökkenőmentesen folyt a kemény téli körülmények között is” -
írja írásos tájékoztatójában a HM, amely „fontos elégedettségi
mutatónak” nevezi azt is, hogy az őrségváltásoknak és a déli
alakbemutatóknak mindig népes közönsége van. „A palotaőrökről vagy a palotaőrökkel közösen készített képek, videók bizonyára kedves emlékek maradnak és mindig jó érzéseket ébresztenek Magyarország iránt” - teszi hozzá a honvédelmi tárca.
Hát így...
Szalay Tamás Lajos
Kommentáld!