2012. április 03. kedd, 02:44 |
Horváth István
Bár megpróbálta, Schmitt Pál nem tudott méltósággal
távozni mint köztársasági elnök. Ennél csak az szomorúbb, hogy Kövér
László, mint (a lemondás pillanatától a törvény erejénél fogva)
ideiglenes köztársasági elnök hivatalának első percében megbukott, és
ezen közméltóság ellátására érdemtelenné vált.
Sem mint házelnök, de főként nem mint a nemzet egysége felett őrködő
operatív államfő nem engedhette volna meg magának ugyanis, hogy
pártszimpátiáját kifejezze, pontosabban szólva (DK-s és más) ellenzéki
pártoknak szóló beteges pártfóbiájának hangot adjon. Azzal a kiszólásával,
hogy a tőle balra lévő (képviselő)k méltatlanok arra, hogy a
Parlamentben ülhessenek, a politika nyelvére kódoltan fejezte ki ismét
akasztóköteles ambícióit vagy azt a több millió választópolgárra sértő
elképzelést, hogy csak a jobboldaliak (=jobbra ülők) magyarok, és ezért
képviseletüknek helye van az országgyűlésben, a többieknek meg nincs,
azaz nemzetidegenek.
Aki ennyire nem ura indulatainak, és ilyen gyilkos téveszmék által
vezérelt, az nemhogy „egy vidéki kócerájt nem képes vezetni”, hanem neki
nem tetsző embertársaira még veszélyes is, hiszen az alkalomra vár
csak. Ez az ember fog „a jog által” fegyveres házőrség felett
rendelkezni?
Magyarország ex lex állapotban leledzik: a bukott köztársasági elnök helyét egy morálisan még alkalmatlanabb egyén bitorolja.
Kommentáld!