Hogy rosszabb lesz,nincs kétség már felőle:
Íme:
GAZDASÁG / ADÓZÁS
Tucatnyi újabb adó jöhet
2011. 10. 27. 18:35|Utolsó módosítás: 2011. 10. 28. 06:00|Gazdaság » Adózás
Több tucat, helyenként egymásnak is ellentmondó fideszes módosító érkezett a parlamentben most tárgyalt adótörvényekhez.


Mik ezek?

Tíz nyugodt napja volt az adócsomagnak: október 14-én iktatták a T. Ház honlapján, 24-én elkezdtek záporozni hozzá a módosító indítványok. Több mint száz javaslat érkezett hozzá, ezeknek csaknem fele fideszes képviselőtől, ezeket nem kizárt, hogy megszavaz a Parlament. Sok közülük alapvető változásokat hozna az adórendszerbe.

A legnagyobb átalakítás a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok adóvá nevezése lenne. Nem az összeg vagy a mérték az újdonság, hanem az, hogy az adók állami elköltésére egészen más szabályok vonatkoznak, mint a járulékokéra. A párton belüli egyeztetés nem tökéletes: egy másik fideszes indítvány még járulékokról beszél, amikor azokat a vállalkozókkal a havi átlagjövedelem és nem minden hónap konkrét jövedelme után fizettetné.



Új, és jelentős bevételt hozó adónem lenne a közösségi közlekedési adó. Ez a cégeket terhelné, a helyi iparűzési adóhoz hasonlítana. Budapesten és az agglomerációban a költségekkel – vagy éppen a foglalkoztatottaknak biztosított bérlettel – csökkentett árbevétel 1, más településeken 0,5 százaléka lenne. Az ugyanígy kiszabott iparűzési adó maximuma egyébként 2 százalék. A befolyt összeg 90 százalékát lenne kötelező a helyi közösségi közlekedésre fordítani, a jogalkotó számításai szerint csak Budapest ebből mintegy 80 milliárdhoz jutna.
Az evás vállalkozások egyelőre izgulhatnak, vajon melyik módosítót fogadja el a parlament: azt amelyik eltörölné az adónemet, vagy az, amelyik mértékét 30-ról 35 százalékra emelné.

Ahogy azt már korábban nyilvánosságra hozták, Rogán Antal és Lázár János beadtak egy javaslatot, mely lényegében szabad kezet adna az önkormányzatoknak az adókivetésre, még az ingatlanok sokat emlegetett 3 százalékos értékarányos korlátja is kikerülne a szabályozásból, viszont évente húsz százalékkal növelhetnék a kivetett adó összegét az önkormányzatok.

Ha megszavazza a Parlament, akkor jön a pornográf termékek adója is, jelentősnek nevezhető, a cégek ilyen termékből származó bevételét terhelő 25 százalékos kulccsal. Ugyanez a módosító indítvány adóztatna meg minden egyéb filmvetítést is, az így kiszabott moziadó 3 százalékos lenne. Az ezekből az adókból származó bevétel a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) gazdagítaná, az adóból leírhatóvá tennék az NKA-nak utalt támogatásokat.

Több módosító is foglalkozik a népegészségügyi termékdíjjal. A változatosnak nevezhető javaslatok egyebek mellett kivennék a chipsadó hatálya alól a kakaóitalokat, pontosítanák a hozzáadott cukortartalomra vonatkozó szabályokat a mazsola, tej és egyéb, cukrot tartalmazó adalék miatt, az extrudált termékeket, a lekvárt, szörpöt is megadóztatnák, illetve a leglényegesebb: a befolyt pénz öt százalékát elvennék az egészségügyi alaptól és a központi költségvetésbe utalnák.



Szintén több módosító érkezett az autósok szigorítandó terheivel kapcsolatosan. Visszaállítanák cégautóadó fizetési ütemét negyedévesre, az eredeti elképzeléshez képest kevésbé emelnék a regisztrációs adót és a gépjárműszerzési illetéket. Majdnem duplájára emelnék viszont a bioetanol literenkénti adóját, 40-ről 70 forintra, és üzemanyaggá sorolnák és megadóztatnák az erre használható növényi olajat. Eltörölnék a külföldi autók, teherautók indokolatlan adómentességét is, kedvezményes áfakörbe sorolnák a gluténmentes élelmiszereket. Több, jellemzően szigorító indítvány is foglalkozik a borokkal: még saját használatra sem lehetne adómentesen készíteni, illetve újra kötelező lenne a zárjegy a palackokon.
Egy javaslat szerint nem kellene kamatjövedelem-adót fizetni, ha a munkáltató ad kamatmentes kölcsönt a végtörlesztésre a dolgozónak.

Aki a gyors adójogi változások miatt nem tudja, hogy pontosan hogyan és mennyit kell majd fizetnie, azoknak segítségképpen bevezetik a „bizonytalan jogi helyzet” nevű kategóriát. Aki – ügyvédje útján, minimum százezer forintos díj ellenében – jelzi, hogy ide tartozónak érzi magát, és közben megfizeti az adót az ő értelmezése szerint, annak nem kell bírságot fizetnie, ha kiderül: csak azért fizetett az előírttól eltérő összeget, mert a jogalkotók másképp gondolták az új adószabályokat, mint az adózó. Az adócsomagról és annak módosítóiról a következő hetekben szavazhat az országgyűlés. Hogy milyen költségvetési hatásuk lehet a benyújtott módosítóknak, arról egyelőre nincs adat, a benyújtott költségvetési tervezet értelemszerűen nem számolt ezekkel.


További fideszes módosító indítványok
- a rehabilitációs járulékot ne 20, hanem 25 alkalmazott felett kelljen fizetni
- papíralapú étkezési utalvány 5 ezer helyett 7 ezer forintig legyen adható
- a kereskedelmi és iparkamara kössön szerződést a szaktárcával a kamarának jutó költségvetési támogatások ellenőrzésének elveiről
- a SZÉP kártyára adott rekreációs szolgáltatásokat kivenni az egészségpénztárak által finanszírozható körből
- a vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járuléka 5400-ról 6390 forintra emelkedik
- 10 százalékos egészségügyi járulék terhelje a kedvezményes béren kívüli juttatásokat
- a napidíj újra elszámolás nélküli kiadásnak minősülhet
- az étkezési jegy 12500 forintos határig legyen béren kívüli juttatás
- a köztartozás, bírság behajtási határa 3 ezer illetve 5 ezer forintról 5 illetve 10 ezerre emelkedik

Az adócsomag eredeti változatában szereplő új adószabályok
- Áfaemelés
- Szja-átrendezés
- Egészségbiztosítási járulék emelése
- Jövedéki adó emelése
- Chipsadó emelése
- Baleseti különadó
- Regisztrációs adó emelése
- Gépjárműszerzési illeték emelése
- Cégautóadó emelése

Kolláth: Az adózás rendjének megcsúfolása lenne, ha másra költenék a pénzt

A szociális hozzájárulási adóra való átállásról kimondható: a kormány azért meri meglépni, mert beszűkítették az Alkotmánybíróság hatáskörét – közölte lapunkkal Kolláth György. Az alkotmányjogászt azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy mennyire kompatibilis a jövő évben hatályba lépő új alaptörvénnyel és a társadalombiztosítási alapelvvel a Rogán Antal által benyújtott, a tb-járulékokat adóvá alakító módosító indítvány. Kolláth felhívja arra is a figyelmet, hogy az adó közteher, nem jár ellentételezéssel, szemben a járulékkal.
Ha elfogadják a Rogán-féle javaslatot, az nem jelentené a nyugdíjak automatikus csökkenését, ám miután a járulékot felváltó adóból beszedett pénzek elosztásában a kormánynak szabad keze van, eljöhet az az idő, amikor kimondják: a járulék nem fedezi a járadékot, így az újonnan nyugdíjba vonulók ellátását mérséklik. Ez derül ki mindabból, amit Máté Levente nyugdíjszakértő mondott lapunknak. „Az Orbán-kormánynak van egy deklarált célja: nyugdíjat csak a befolyó járulékok terhére kívánnak fizetni ” – emlékeztetett, hozzátéve: a beszedett járulékok eleve nem elegendőek, ráadásul nem tudni, mekkora hányad jut majd a nyugdíjakra a 27 százalékos tb-járulékot a módosító törvényjavaslat értelmében jövőre felváltó adóból.
„Az adózás rendjének a megcsúfolása lenne, ha az így beszedett beszedett összeget másra költené az állam. Nem lehet így az adó és járulék közötti különbséggel játszani, intézmények között szlalomozni” – szögezte le lapunknak Kolláth György.
Húsz év alatt harmadára csökkent az egészségbiztosítási járulék mértéke, a fizetők száma pedig 3,9 millióra apadt. Mégsem ördögtől való, ha az Egészségbiztosítási Alap (EA) költségvetését a központi költségvetésből egészíti ki az állam – mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Amíg 2006-ban is a járulékbevételek tették ki az EA 91 százalékát, a folyamatos járulékcsökkentés és az aktív munkavállalók számának apadása miatt mára kevesebb mint a felét, a többit adóforintokból utalja át az állam a biztosítónak. E miatt azonban cseppet sem csorbulhat a szolidaritás elven nyugvó biztosítási rendszer – tette hozzá.
Az elv ugyan nem csorbulhat, de a tervezett alkotmánymódosítással biztosan drágább lesz a az állampolgárnak és olcsóbb az államnak a gyógyítás – állítja Kolláth György. Hiszen a jelenlegi alapjog a lehető legmagasabb szintű testi-lelki egészség biztosítását állami feladatként definiálja, ám a tervezett változtatásban az államnak csak törekednie kell erre.
A költségvetés rosszul járhat

Nem növelné a vállalkozások terheit a Rogán-féle módosító megvalósítása, még az adminisztrációs terheket sem – mutatott rá Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete elnöke. Ám ezzel együtt is nőnének ezek a terhek a mostanság ismertté váló adótervek megvalósulásával. A szakértő példaként hozta fel a közösségi közlekedés után fizetendő adót. Az üzenet nem jó a vállalkozások felé – szögezte le Zara, hozzátéve: kérdéses, ilyen körülmények között hogyan lesz képes kimozdulni a gazdaság a holtpontról. A költségek növekedése visszahathat a foglalkoztatásra, amit a lakosság is megérezne. De még a költségvetés is rosszul járhat, hiszen sok kisebb vállalkozás ismét a szürkegazdaság felé fordulhat, s bár ugyan további szigorítások vannak az adózás rendjében, mindenkit nem lehet ellenőrizni.
Szerző: Rovó Attila

Ezek csak a bevételi oldalt nézik,mást nem látnak. Azt az oldalt, alakosságot, aki teljesíti ezeket az adókat szinte szóba sem kerülnek.

Az érvényben lévő alkotmányunk szerint

SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁGOT ÉPÍTÜNK:

EZ LENNE AZ?

Válasz