A magyar kormány eddigi intézkedései között van a magánnyugdíj-pénztári vagyon "lefoglalása", pénzügyi tranzakciós adó kivetése és a háztartási energiaárak csökkentése, a nagybani árszint figyelembe vétele nélkül. Mindez ártott Magyarország üzleti vonzerejének: a beruházási ráta a magyar gazdaságban alacsonyabb volt az elmúlt négy évben, mint bármely más kelet-európai EU-országban – olvasható Ian King írása a tekintélyes londoni lapban, aki szerint jobb, ha Magyarországot elkerülik a külföldi befektetők.

A The Economist kelet-európai témákra szakosodott blogrovatának írása szerint az új választási rendszer aránytalanul segíti a Fideszt. A párt 800 ezerrel kevesebb voksot kapott, mint legutóbb, de a leadott szavazatok 44,5 százalékával is valószínűleg ismét kétharmados többségbe jut. A lendület a Jobbiké, amely halkabbra vette antiszemita és romaellenes retorikáját, és "trendi", a fiatalokra összpontosító, lázadó erőként alakította újjá magát.

Magyarország lesz a legfőbb ok arra, hogy kilépünk az Európai Unióból - írta a konzervatív Telegraph cikkírója, aki szerint a magyar választásokon a különböző zászlók alatti revansista nacionalisták szerezték meg a szavazatok 65%-át , így vélhetően még többször fog masírozni a Magyar Gárda és még nagyobb lesz a nosztalgia a nyilaskeresztesek iránt. A szerző emlékeztet arra, hogy a Fidesz-kormány, miközben hatalmi koncentrációival, a média, az igazságügyi szervek  gúzsba kötésével  folyamatosan megsérti az uniós jogot, 500 ezer határon túli magyarnak adott magyar útlevelet, a "trianoni határok" jelenlegi állapotát pedig ugyanolyan politikailag vitatottnak tekinti, mint amilyen a Krím volt egy hónappal ezelőtt. A lap megszólaltatja Charles Grantet, a Center for European Reform alapítóját, aki  szerint a Jobbik félelmetesebb, mint a francia Le Pen-féle Nemzeti Front, vagy a holland Geert Wilders.  Idézi Schiff András zongoraművészt, aki a BBC-nek adott interjúban kijelentette: többé be nem teszi a lábát Magyarországra, ahol Horthy személyében egy háborús bűnöst dicsőítenek.

A magyar közhangulat jobbra tartását emelte ki keddi tudósításában a Háárec. Az izraeli lap magyar felmérésekre hivatkozva azt írta, hogy a magyarok egyharmada véli úgy, a zsidók uralják a világgazdaságot, de Jobbik előretörése az európai szélsőjobb általános erősödésével függ össze. A Háárec a szélsőjobboldali pártot tekinti a választás igazi nyertesnek, és emlékeztetett arra, hogy a Jobbik, amely 2018-ra a hatalomra jutást jelölte meg célként, kampányában megpróbálta elhomályosítani antiszemita ideológiáját. Üzenete elsősorban a „magyar fellendülést akadályozó” EU-val, az IMF el és a globalizációval szembeni nacionalista szembenállást hirdette. A lap szerint az a legaggasztóbb a párt sikerében, hogy népszerű a fiatalok körében, akiknek munkát és az EU-tól való elszakadást ígér, s akiket nem érdekel a cigányokkal és zsidókkal kapcsolatos rasszizmus.

A Jediót Ahronót keddi írása is elsősorban az antiszemitizmus jelenségével és a Jobbik sikerével foglalkozik a választások nyomán. A cikk szerint a magyar zsidókat aggodalommal tölti el a szélsőjobb párt erősödése. Az egyik megszólaló szerint elsősorban a többi pártból való kiábrándultság és a fásultság, nem pedig a szélsőjobb üzeneteinek támogatása okozta erősödésüket. Verő Tomi rabbi hangjuk parlamenti erősödésétől és a zsidók nagyobb arányú kivándorlásától tart.

A jeruzsálemi Héber Egyetem antiszemitizmus-szakértője nem számít változásra a zsidók helyzetében a választások után, mivel a Fidesz továbbra is képes a Jobbik nélküli kormányzásra, a magyar zsidó vezetés hagyományosan alkalmazkodik a megváltozott helyzethez, és kész az együttműködésre a mindenkori kormányzattal.