Orbán Viktor az őszödi beszédből idézett a parlamentben

Népszabadság - Kurucz Árpád

„Az Országgyűlés őszi feladatairól” címmel mondott napirend előtti beszédet Orbán Viktor

 miniszterelnök a Parlament szezonnyitó ülésén. A kormányfő – pulpitusról elmondott –

felszólalásában arról beszélt, hogy melyek a kormány tervei és céljai a következő

hónapokra.

Orbán szerint mozgalmas hónapok és férfias küzdelem után sikerült kiszabadítani a

túlzottdeficit-eljárás és az IMF szorítása alól az országot, amely végre stabilan áll a lábán.

Orbán szerint erre csak olyan országok képesek, amelyek megfelelő tartalékkal

rendelkeznek, stabil a kormány, és az emberek készek az összefogásra. A kormányfő

szerint a nemzetközi szervezetek a megszorítás politikáját akarták ráerőltetni az országra,

de ezt a kabinet nem engedte.

Orbán elmondta azt is, hogy csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatottság,

ahogyan az aktív munkakeresők száma is emelkedett az elmúlt időszakban. Egyre többen

vannak, akik segély helyett munkából akarnak megélni. A miniszterelnök hozzátette,

szokatlan és szokni kell még a mondatot, de igaz: Magyarországon az árak lassabban

emelkednek, mint más országokban.

Orbán azt is mondta, hogy beléptünk a fizetések „ésszerű” emelkedésének korszakába.

Hangsúlyozta, hogy hitelből nem szabad béreket emelni, mert abba belerokkanhat a

gazdaság. Utóbbiban azonban megtörtént már a fordulat, még a „szovjet tudósoknak

megfelelő” londoni elemzők is így gondolják.

„Ma már nem mások pénzén tengődünk, nem másoktól függünk, hanem a saját lábunkon

állunk” – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a magyarok „derekasan

megküzdöttek” a múlt hibáival, az ország ma már jobban teljesít, mint korábban és jobban,

mint számos más európai ország.

A kormányfő beszédében elmondta még, hogy ehhez az eredményhez minden magyar

ember erőfeszítésére szükség volt, ezért mindenkinek jár a köszönet, aki tenni akart és

tett is érte. Orbán szerint ugyanakkor nem mindenki érzékeli úgy, hogy ma már erősebb a

haza. Szerinte sokan érzik még mindig úgy, hogy nem javulnak a kilátások. Ezért további

nehéz küzdelem van hátra, de – mint mondta – tovább kell menni a megkezdett úton.

Orbán szerint nem szabad azokra hallgatni, akik letérítenék erről a saját útról az országot.

A miniszterelnök szerint ragaszkodni kell a saját gondolkodáshoz, a saját logikához és a

saját tervhez. Orbán hozzátette: a magyar családok akkor lesznek biztonságban, ha a

nemzetközi vállalatok nem tudnak majd több pénzt kivenni a zsebükből, mint amennyi

megilleti őket, és amikor a bankok nem erőltetnek rájuk előnytelen szerződéseket.

Orbán ezután felsorolta a Fidesz–KDNP-frakciószövetség napokban meghozott döntéseit,

kiemelve belőle a rezsicsökkentést. Szerinte erre a bátor és szokatlan lépésre még nem

volt korábban példa. Orbán szerint a rezsicsökkentés valójában az ország függetlenségéről

szól. Úgy vélte: eddig az ország kiszolgáltatott volt a nemzetközi nagyvállalatoknak, a

telhetetlen profitelvárásoknak és politikai döntéshozóknak.

Orbán szerint a rezsicsökkentés annak a szimbóluma, hogy Magyarország képes önálló és

független, a nemzet érdekeit szem előtt tartó politikát folytatni. A Fidesz elnöke beszédében

hozzátette: komoly érdeksérelmeket okozott ez a harc, de együtt sikerre lehet vinni.

Orbán Viktor napirend előtti beszédében megköszönte a rezsicsökkentés melletti aláírásokat

, amellyel szerinte az emberek saját maguk mellett álltak ki. Megerősítette a további 11,1

százalékos csökkentés tényét; ez utóbbit vastaps fogadta. A kormányfő ezt követően azt

mondta: Magyarország akkor lehet a maga ura, ha pontot lehet tenni a devizahitelezés

végére.

Hangsúlyozta, hogy az árfolyamgát és az előtörlesztés során sok ezer családot sikerült

megsegíteni, de ez még mindig nem elég. Orbán Viktor szerint a bankok visszaéltek az

emberek jóhiszeműségével és naivitásával, miközben ismerték a lehetséges kockázatot.

„A bankok pontosan tudták, hogy mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok” – fogalmazott

Orbán, hozzátéve: baj esetén minden veszteséget és kárt csak az emberek viseltek. „Ilyen

egyoldalú szerződések láttán nehéz jóhiszeműséget feltételezni” – fogalmazott a kormányfő,

hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy két szerződő fél közül csak az egyik járhat pórul.

Orbán szerint a bankoknak erkölcsi kötelessége a szerződő felek javára módosítani a

megállapodásokat, ráadásul úgy, hogy az árfolyamveszteség nagy részét a pénzintézetek

állják. „Méltányos megoldást akarunk!” – hangsúlyozta, megerősítve, hogy ha a bankok

önként nem lépnek, akkor a kormány teszi meg a szükséges lépéseket.

Orbán előrevetítette, hogy a további rezsicsökkentés és a devizahitelesek megsegítéséért

további támadások célpontja lesz a kormány. De, tette hozzá, állni kell a vitákat. „Eddig a

bankok voltak erősebbek, és a szocialista kormányok meghajoltak előttük. Most mi vagyunk

erősebbek, és most nekik kell alkalmazkodniuk hozzánk!” – fogalmazott Orbán, hangsúlyozva

: nem fogja hagyni, hogy bárki extraprofitot szerezzen és kihasználja a magyar embereket.

A miniszterelnök végül minden parlamenti frakció és képviselő aktív támogatását kérte

ennek végigviteléhez. Vastaps kormányoldalról.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője volt az első hozzászóló. Az ökopárti politikus

szerint „abszurd színjáték” zajlik, ugyanis nem Magyarország, hanem a Közgép és a

kormányhoz közeli oligarchák teljesítenek csak jobban. Schiffer szerint a pénzszivattyúk

súlyos milliárdokat vittek ki az országból, és a foglalkoztatottság is csak bizonyos,

kozmetikázott statisztikákban növekedett.

Az LMP frakcióvezetője rámutatott, hogy 2009-ben az emberek hatvan százaléka nem

tudott megtakarítani, most ez a szám nyolcvan százalék feletti. Schiffer szerint a kormány

olyan gazdaságpolitikát visz véghez, ahol a hazai kis- és középvállalkozások nem mernek

beruházni, és nincsenek a családi gazdaságokat segítő állami források.

Mesterházy Attila MSZP-elnök hozzászólásában azt mondta: az Orbán-beszéd az ötvenes-

hatvanas évek pártkongresszusának hangulatát idézte. „Az emberek nem tudták, hogy

sírjanak vagy nevessenek. Amiről Ön beszélt, az nem ez az ország!” – fogalmazott

Mesterházy, hozzátéve: leginkább Londonban nőtt a magyarok foglalkoztatottsága,

extraprofitot pedig főként a Közgép és a Mészáros & Mészáros Kft. gyűjti be manapság.

Mesterházy szerint a rezsicsökkentést igazságossá és fenntarthatóvá kellene tenni,

ráadásul egy átlagos keresetű magyar családnak a kormány politikája miatt háromszor

annyival kell többet költenie, mint amennyit egyébként nyer az olcsóbb rezsivel.

Mesterházy szerint a devizahitelesek megmentése erkölcsi és morális kérdés, ezért az

MSZP stadionépítések helyett erre fordítana többet.

„Ez egy ígéretcunami, a kormány nem kormányoz, hanem már kampányol. Önök a

gazdagok kormánya!” – zárta kommentárját az MSZP első embere.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint az MSZP okozta a problémákat, most

mégis keveslik a megoldást. A kereszténydemokrata politikus hozzászólásában azt emelte

ki, hogy a devizahitelesek megmentéséhez a családok megerősítése is hozzájárul; ezért

kell szerintük kiterjeszteni a családi adókedvezményt és létrehozni a családi csődvédelem

intézményét. Harrach ez utóbbi kapcsán a minisztériumok „aktívabb munkáját” kérte,

mondván az utóbbi időben lelassulni látszik a folyamat.

A KDNP parlamenti vezetője szerint rendezett világot kell teremteni, a kormány eddigi l

épései pedig ebbe az irányba mutatnak.

Vona Gábor Jobbik-elnök hozzászólása szerint inkább bókként kell értékelni Mesterházy

Attila szavait, mivel az MSZP elnökének bizonyosan az ötvenes-hatvanas évek voltak a

kedvenc időszaka. A radikális párt elnöke szerint a szocialistákat új jelzővel kellene illetni

a jövőben: ők a „rezsibűnözők”.

Vona Gábor a rezsicsökkentés mellett az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését

szorgalmazta, illetve a fával-szénnel fűtő családok megsegítését is. A Jobbik elnöke arra

is felhívta a figyelmet, hogy ha az Orbán-kormány és a Fidesz pontosan tudta, hogy a

szolgáltatók igazságtalan tételekkel sanyargatták a fogyasztókat, akkor miért csak most,

pár hónappal a választások előtt lépték meg a rezsicsökkentést. Vona felvetette, hogy ha

a kormány ezzel tisztában volt, akkor akár kártérítés is járhat a lakosság számára.

A Jobbik elnöke a devizahitelesek kapcsán a bankoknak adott kormányfői ultimátumot

egyszerű időhúzásnak nevezte, majd emlékeztette a parlamenti hallgatóságot, hogy az

elmúlt években a radikálisok hány és milyen lépést szorgalmaztak a hitelkárosultak

problémáinak megoldására. Vona Gábor szerint a devizakárosultak nem segélyt, hanem

igazságot követelnek.

Rogán Antal fideszes frakcióvezető utolsó hozzászólóként azt mondta: nincsenek könnyű

helyzetben a „szocialista, bajnaista és gyurcsányista” politikusok, mert egyszerre kell

elmagyarázniuk, hogy szerintük miért rossz a rezsicsökkentés, és mégis miért támogatják.

Rogán hangsúlyozta: amikor a szocialisták csökkenthették a rezsikiadásokat, akkor

ehelyett több mint egytucatszor megemelték a terhek összegét. A Fidesz frakcióvezetője

szerint ez is egyértelműen bizonyítja, hogy a szocialisták az emberek helyett a bankok és

multik oldalára álltak. Rogán Antal ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a

Fidesz-kormány alatt sokkal jobban emelték a minimálbért, mint korábban. Úgy vélte, bár

most sok mindenben mást mondanak, de abban a „szocialista, bajnaista és gyurcsányista

politikusok” ugyanolyanok: vagyis, amikor tehettek volna a magyar emberekért, nem tettek

semmit.

Rogán szerint az ellenzék most azzal tudja bizonyítani az emberek melletti elhivatottságát,

ha támogatja a Fidesz javaslatait. „Dőljön el, hogy valójában kinek az oldalán állnak!” –

zárta szavait. Vastaps kormányoldalról.

Viszontválaszában Orbán Viktor azt mondta: az ellenzékieket sem a kormánypártiak által

elmondottak, sem pedig a tények nem zavarják, ők már eldöntötték, hogy „mit öntenek rá az

országra” a következő hónapokban. Orbán hangsúlyozta: a szocialistáktól tanácsot és jó

szándékú megjegyzést örömmel fogadnak, de erkölcsből nem kérnek kioktatást.

A kormányfő ezt követően az őszödi beszédből idézett, hangsúlyozva: Gyurcsány

Ferencnek korábban Mesterházy Attila is államtitkára volt és támogatta kormányát. „Ezek

után Ön akar kioktatni bennünket?!” – kérdezte költőien Orbán, a kormányoldal vastapsától

övezve. A miniszterelnök ezt követően arról beszélt, hogy míg a kormányoldal erőt és

lehetőséget kíván adni az embereknek, addig az ellenzék számára csak rossz van.

„Önök a saját hazájuk ellen beszélnek, nem a kormány ellen!” – tette hozzá, újabb

vastapsot kiváltva. „Ezen az oldalon ferenczjóskás hangon senki nem beszélt, nem

mondtuk, hogy itt minden nagyon jó és minden nagyon szép. Elmondtuk, hogy Önök mit

tettek, egyenesen beszéltünk a gondokról” – fogalmazott Orbán, hangsúlyozva, hogy az

elvégzett munka és eredmény a magyar emberek sikere.

A miniszterelnök szerint a gazdagokat, a középosztályt és a szegényeket nem szabad

egymás ellen fordítani, ezért támogatás helyett az árakat csökkentik. „Miért fáj Önnek, hogy

a forint egy magyar ember zsebében marad és nem egy német multihoz kerül?!” – tette

hozzá a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy három éve az ország számára még

nem az volt az álom, hogy rezsit lehessen csökkenteni, hanem az, hogy elkerüljük a

göröghöz hasonló csődhelyzetet.

„Kőkeményen végigdolgoztuk” az elmúlt három évet, ez hozta meg az eredményeket – tette

hozzá, hangsúlyozva: 2010-ben az is hozzájárult a Fidesz kétharmadához, hogy a

szocialisták tönkretették az országot, elvették az emberek fizetését és emelték a

rezsiárakat. „Várjunk még a kampánnyal, előbb még dolgozzunk az országért!” –zárta

viszontválaszát a miniszterelnök.

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár volt a második, illetve a szokásos

menetrend szerint az első napirend előtti felszólaló. A fideszes politikus új beruházásokról

és új munkahelyekről szónokolt, kiemelve benne a nemrég megkötött sokadik stratégiai

megállapodást a Hewlett-Packard nevű céggel. Szijjártó az eddigi eredményeket és

statisztikát sorolta, közöttük például, hogy az ipari beruházások területén a tőkebefektetés

összege a duplájára növekedett, és több ezer új munkahelyet hozott.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is szót kért és kapott napirend előtt. A KDNP elnöke

a „nemzet közjogi egyesítéséről” beszélt. Többek között azt mondta: augusztus végén

beérkezett az ötszázezredik állampolgársági kérelem a hivatalokhoz, ebből 430 ezren már le

is tették az állampolgársági esküt. Hozzátette, hogy a legtöbb kérelem Erdélyből érkezett,

de a világ minden tájáról jelentkeztek magyarok, ami bizonyítja, hogy „világnemzet vagyunk”.

Semjén Zsolt azt mondta: sok helyen a pislákoló magyarság szikráját sikerült újra lángra

lobbantani. A kormányfő-helyettes a sajtónak is üzent és kérte, hogy ne vegyék át kontroll

nélkül a dezinformációkat; így például tömeges és kétes bejelentkezéseket. Semjén Zsolt

szerint a kormány küldetése a magyar nemzet megmaradásának biztosítása, ezért meg kell

állítani és meg kell fordítani az asszimilációt. A KDNP vezetője fontos pillanatnak nevezte

(„ha szívből tette, ha színből”), hogy Mesterházy Attila elment Erdélybe és megkövette a

határon túli magyarokat. Semjén Zsolt szerint a magyar Parlament történelmet írt a nemzet

közjogi újraegyesítésével.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár reagált a kormány részéről, gyorsan belerúgva

egyet az MSZP-be, mondván a szocialisták közül sokaknak még „mindig nem esett le”,

hogy nemzetellenes tettet hajtottak végre a kettős népszavazás idején viselt álláspontjukkal.

Rétvári szerint, ha nem lenne Fidesz–KDNP-kormány, most nem lenne könnyített honosítás.

Hangsúlyozta azt is, hogy az ellenzék most már nem az állampolgárság megadása, hanem a

határon túliak szavazati joga kapcsán ostorozza a kormány törekvéseit, pedig – tette hozzá

– a levélben való szavazás számos európai országban létezik és megfelelően működik.

Rétvári szerint a szocialisták, bár rendre kritizálják a levélben való szavazást, alternatív

javaslatot eddig nem tettek. Az államtitkár szerint a szavazati jog megadásával kiteljesedik

a nemzet újraegyesítése.

Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke is felszólalt napirend előtt. A radikális párt képviselője az

IMF-hitel visszafizetéséről beszélt, és többek között azt mondta: Orbán Viktor nem mondott

igazat, amikor azt állította, hogy az IMF-hitel idő előtti visszafizetését az ország már

megtermelte, hiszen a törlesztéshez újabb, piacról felvett hitelre volt és van szükség.

Balczó hangsúlyozta: a Jobbik támogatja az IMF-től való elszakadást, a gazdaság viszont

nem teljesít jól. A radikális párti politikus szerint nem sikerült felszámolni az ország

kiszolgáltatottságát, amikor továbbra is magas az államadósság. Balczó hozzátette: a

kabinetnek nemcsak multikkal, hanem magyar kis- és középvállalkozásokkal is stratégiai

megállapodást kellene kötnie.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár reagált a kormány részéről. Ismertette az

IMF-hitel felvételének és lehívásának statisztikai részleteit. A politikus – utalva Bajnai

Gordonra – azt mondta: nem valódi válságkezelő kormány az, amely hiteleket vesz fel és

növeli az államadósságot. Cséfalvay hozzátette: nem szabad összekeverni egy segélyként

adott (IMF-)hitel költségeit és egy már stabil ország által felvett kölcsön kamatösszegét. Az

államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt években nem a nemzetközi szereplők vagy az IMF

vezette a reformokat, hanem a kormány, mégpedig a magyar emberek érdekében.

Schiffer András, az ismét formális frakcióval rendelkező LMP társelnöke „unokák nélküli

ország” címmel kért szót az Országgyűlésben napirend előtt. Schiffer arról beszélt, hogy ma

már minden ötödik magyar tervezi a külföldre távozást, és ma már a fiatalok fele nem zárja

ki a kivándorlást. Az ökopárti politikus a felsőoktatásba jelentkezők számának látható

csökkenését is kiemelte, hozzátéve: a kilátástalanság és a kiszámíthatatlanság kiüldözi a

fiatalokat az országból.

„Azért hagyják el ma Magyarországot sokan, mert ugyanaz a politikai elit éli fel az ország

erőforrásait és a következő generációk lehetőségeit” – fogalmazott Schiffer.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár reagált erre is kormányoldalról. Kiemelte,

hogy az egykulcsos adó rendszere nagyban segíti a családokat és így a családalapítást,

a gyermekvállalást is. Az államtitkár szerint ha az LMP megemelné esetleg ezt az

adókulcsot, akkor azzal épp a fiatalokat sújtaná. Cséfalvay hangsúlyozta azt is, hogy a

tudás alapú gazdaságot és a benne megtermelt magasabb jövedelmet nem lehet magasabb

adókkal terhelni, hiszen az éppen hogy visszavetné.

„Romokban a gazdaság, reménytelen helyzetben a társadalom!” – ez volt az utolsó

napirend előtti felszólalás címe.Józsa István szocialista képviselő többek között arról

beszélt, hogy Orbán Viktor szereti magát az országgal azonosítani, pedig a kormányfő nem

azonos az országgal. „Amikor a kormányt kritizáljuk, akkor nem az országot kritizáljuk” –

fogalmazott a politikus.

Józsa István szerint az Orbán-kormány egyetlen gazdasági célja sem fog teljesülni:

recesszióba taszították a gazdaságot, a fejlettségi rangsorban szinte már csak Bulgáriát

előzzük meg. A szocialista képviselő szerint tizenkét új adónemet vezettek be, és így

magasabb az adóterhelés, mint a korábbi kormányzati ciklusban. Józsa szerint

háromezermilliárdnyi megszorítást hajtott végre a kabinet, az államadósság nincs csökkenő

pályán, viszont elköltötték a magán-nyugdíjpénztári vagyont, a többség egyértelműen

rosszabbul él a Fidesz „kormányzása” miatt. Józsa szerint gyökeres változásra van szükség,

erre viszont szerinte Orbán Viktor és a Fidesz nem alkalmas.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár reagált erre is a kormányzati oldalról.

Szerinte egy olyan gyökeres változás, amely visszatérne az államadósság növekedéséhez,

és a szocialisták országromboló kormányzásához, nem jelentene megoldást. Az államtitkár

szerint Magyarországon végbement a szükséges gazdasági stabilitás, a nemzetközi összehasonlítás pedig azért nem korrekt, mert az idézett országokban nem az MSZP-kormányt nyögték nyolc éven át.

„A lengyelek azért növekednek dinamikusabban, mert nem volt nekik se Gyurcsány-, se

Bajnai-kormányuk” – fogalmazott az államtitkár. Cséfalvay szerint a Fidesz által megkezdett

út a foglalkoztatás és a bérek növekedéséhez vezet.