A magyarok méltán büszkék arra, hogy ’56-ban szembeszálltak a
szovjet tankokkal, ahogy ’89-re, a vasfüggöny lebontására is. Azonban
nem lehetnek büszkék az új médiatörvényre – írja a NY Times.
A cikk szerint a médiatörvény sajnálatos visszalépés egyfajta
politikai cenzúra felé, melytől Magyarország a kommunista rezsimben
szenvedett. „Ennek nincs helye a demokratikus Európában” – szögezi le a
lap.
A médiatanács minden tagja a Fidesz által megnevezett, mely hatóság
felügyeli az összes sugárzott, nyomtatott, internetes médiát. Ez a
tanács dönt arról, hogy „kiegyensúlyozatlan”, „erkölcstelen” vagy
„sérti-e az emberi méltóságot” a médium. A tanács akár 1 millió dollár
pénzbüntetéssel is sújthatja azokat, akik nem felelnek meg.
A Fidesz korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét pénzügyi
kérdésekben, beleértve Orbán tervét a nyugdíjalapok felhasználását a
költségvetés kiegyensúlyozásához. A cikk megemlékezik a Költségvetési
Tanács finanszírozásának megvágásáról és arról, hogy fontos felügyeleti
szervekbe a párthoz lojális emberek kerültek. Orbán ezzel nem elégedett
meg, kinevezett egy tanácsot, hogy újraírják a magyar alkotmányt - szól a
cikk. Orbán Viktor
a 80-as években szerzett magának hírnevet, a szovjetek ellen való
küzdelemben, független politikai élet mellett. Két évtizeddel később úgy
tűnik, hogy ő és pártja elfelejtette ezeket az eszméket.
A szerző kiemeli: Orbán, akár egy régi szovjet blokk vezetője azt
mondta, „a messziről, vagy Nyugat-Európából érkező kritika nem félemlít
meg bennünket”.
A
magyarok nem voltak hajlandóak csendben maradni. Több újság üres
címoldallal jelent meg a múlt hónapban a médiatörvény elfogadása után. A
magyarok megérdemlik az erős, folyamatos nemzetközi támogatást – írja a
szerző.
Orbán talán elfelejtette, de a magyar tragikus történelem
megtanította az embereket, hogy a szabad sajtót - és a kormányzati
ellenőrzését - nem lehet biztosra venni – fejezi be szerkesztőségi
cikkét a The New York Times.
Az AFP francia hírügynökség összefoglalót közölt a magyar médiatörvény kapcsán történtekről. A hírügynökség tudósításában a magyar sajtóban megjelentekről készített körképet.
Nyilvánvaló, hogy Franciaország az unió más országaihoz hasonlóan azt
szeretné, hogy a magyar médiatörvény szövegét módosítsák – jelentette be
Francois Baroin, a francia kormány szóvivője. Ez a törvény nem
összeegyeztethető annak a sajtószabadság-eszmének az alkalmazásával,
amelyet az európai szerződések mindegyike érvényesnek tekint – tette
hozzá a kormányszóvivő egy keddi rádióinterjúban.
Keddi számában a Der Standard című osztrák lap is írt a magyar
kormány politikájáról. A cikk írója szerint a pénzügyi piacok nyomása
téríthetné el Magyarországot a populista irányvonaltól. Eric Frey vezető
szerkesztő szerint a kormány gazdaságpolitikája további évekre
meghosszabbíthatja az ország nyomorúságát és hosszú távra Európa
peremére szoríthatja Magyarország.
Véleménye szerint bármilyen hangos is lesz a médiatörvény elleni
kritika, sem az Európai Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek nincs
eszköze valódi nyomásgyakorlásra, a nemzetközi kiközösítés pedig
belpolitikailag a magyar miniszterelnöknek kedvezhet, tette hozzá.
Szerző: The New York Times - Világgazdaság Online
Kommentáld!