2013. november 22., péntek 16:28   Napi.hu

Orbán Viktor miniszterelnök az MTI tudósítása szerint Japánban tartott előadásában ismét kiállt az egykulcsos szja mellett, ami Tóth G. Csaba és Virovácz Péter nagy vihart kavart szakcikke szerint 219 milliárd forinttal növelné a legfelső jövedelmi tized nettó bérét.

Ismét kiállt az egy számjegyű személyi jövedelemadó (szja) mellett Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette az MTI. A Japánban tartózkodó kormányfő pénteken Tokióban, a Japán Üzleti Szövetség (Keidanren) és a magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által szervezett fórumon 150 - köztük több mint 60 magyar - üzletembernek tartott előadást.

 

Elmondta, hogy Magyarországon egykulcsos, 16 százalékos, családi adórendszer működik. Hozzátette ugyanakkor, hogy ő azok közé tartozik, akik szerint a jövedelemadó rossz dolog, ezért "nullaszázalékos" szja-kulcsot szeretne, ami ugyan jól hangzik, de jelenleg nem lehetséges. Bízik azonban abban - folytatta -, hogy Magyarország képes lesz elérni, hogy egy számjegyű legyen az szja.

522 milliárd  forintos lyuk

Az egykulcsos adó bevezetése azonban súlyos következményekkel járna - derül ki a Tóth G. Csaba-Virovácz Péter szerzőpáros Nyertesek és vesztesek - A magyar egykulcsos adóreform vizsgálata című tanulmányából, amely a héten jelent meg a Pénzügyi Szemlében. (Virovácz a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa, ám cég jelezte, hogy a cikkben szereplő tézisek nem a Századvég Gazdaságkutató Zrt. álláspontját tükrözik, és kérte, hogy a tanulmányra történő utalások esetén a tudósításokban az újságírók ne használják a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkáltatóként történő megnevezését.)

A szakcikkből kiderül, hogy "16 százalékos adókulcs felváltása a 9 százalékos adókulccsal a 2011-es adatok alapján 521,8 milliárd forinttal, azaz 44 százalékkal csökkentené tovább a költségvetés személyi jövedelemadóból származó összes bevételét. A változtatás jellegéből fakad, hogy az adócsökkentés olyan arányban oszlik el a különböző jövedelmi tizedekhez tartozó magánszemélyek között, amilyen arányban az egyes decilisek hozzájárulnak az összes adóbevételhez. Ennek megfelelően az összes adócsökkentés 42 százaléka, azaz 219 milliárd forint a legfelső jövedelmi tized nettó bérét növeli."

Összesen 966 milliárdos lyuk

A szöveg korábbi része szerint a 2010 és 2013 között végrehajtott adóreform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette az állam bevételeit. Ez az amivel kapcsolatban a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli. Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelmi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben.

A 9 százalékos egykulcsos szja-val kapcsolatos tovább fejtegetés szerint "egy ilyen forgatókönyv megvalósulásakor az adóköteles magánszemélyek nettó bére évente átlagosan 119 ezer forinttal emelkedne, ami 12 hónapos munkaviszonyt feltételezve havi 9900 forintos adócsökkenés. Az alsó öt jövedelmi tized esetében az egy számjegyű jövedelemadó bevezetése átlagosan évente 39 ezer forint adócsökkenést jelentene, míg az adófizetők többet kereső felének átlagosan 200 ezer forinttal emelkedne a nettó bére".