Munkaerőpiac, nyugdíjrendszer, gyógyszertámogatás, oktatás, közösségi közlekedés, állam és önkormányzat, bürokrácia és adminisztráció: e hét terület igényel átfogó szerkezeti átalakítást, jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn, a sokak által megszorító csomagnak, hivatalosan Széll Kálmán programnak nevezett tervsorozat ismertetésekor. A Hetek által megkérdezett szakemberek szerint a tervek súlyos társadalmi következményekkel járnak – már amennyiben egyáltalán megvalósulnak. Úgy tűnik ugyanis, hogy sok részletbe még az érintett minisztériumok vezetőit sem avatták be előzetesen, az egyeztetések tehát még csak ezután kezdődnek.

Újabb félévnyi időhúzás

A közgazdászszakma tíz éve szerkezeti reformokra vár, ám ezzel kapcsolatos konkrétumok hétfőn sem hangzottak el, ezért számomra csalódást jelentett a Matolcsy György által ismertetett terv, mondta a Heteknek Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense. Pogátsa szerint a Fidesz a 8 év ellenzéki korszakban és az elmúlt 9 hónap kormányzási időszakában felkészülhetett volna a lényegi átalakításokra, ám úgy tűnik, az eddigi időhúzást újabb félévvel fejelik meg, ami „nem szerencsés”. Már csak kormányzástechnikai szempontból sem: a sokszor népszerűtlen, ám szükséges átalakításokat ugyanis a ciklus elején szokták véghezvinni, hogy a hosszabb távon jelentkező pozitív hatások még a következő választás előtt érzékelhetővé váljanak. (A népszerűtlen intézkedéshez nevüket adó politikusokat menet közben le szokták cserélni.)

Megint a "szegényemberek"

A Széll Kálmán tervben ismertetett számok alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a kormány a szegényebb rétegekre ró újabb terheket – szigorítja például a munkanélküli segélyezés feltételeit -, miközben megpróbálja megerősíteni a középosztályt – tette hozzá Pogátsa. Arra a kérdésre, hogy valójában megszorító intézkedéseket jelentett-e be Matolcsy György és Navracsics Tibor, Pogátsa Zoltán azt mondta, a konkrét intézkedések ismerete nélkül nehéz erre válaszolni. A rokkantnyugdíjazás átalakítása szerkezeti átalakításnak tekinthető, a munkanélkülieket érintő változások viszont megszorításnak, emelt ki két területet a közgazdász.   


Miért éppen 100 ezer?


A rokkanttá nyilvánítás új rendszerét júliusig dolgozzák ki, s a kormány szándéka szerint ez átláthatóbb lesz, mint a jelenlegi. Az új minősítések már az új rendszer szerint történnek, és eszerint vizsgálják felül az év második felében a korábbi minősítéseket. A kormány szerint 100 ezer ember jogosulatlanul kap rokkantsági nyugdíjat.  „A rokkantsági ellátás felülvizsgálata csak objektív vizsgálattal történhet meg. Természetesen amennyiben valakiről kiderül, hogy nem jogosult az ellátásra, ki kell vonni a jogosultak köréből és meg kell büntetni” – mondta a Heteknek Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke. Hegedűs azonban érthetetlennek tartja, hogy miért éppen 100 ezer érintettről beszél a kormány, miért nem 50, vagy éppen 200 ezerről? „Ezzel az adattal nem tudok mit kezdeni, mert nincs objektív alapja” – tette hozzá.

400 ezerrel többet kommunikálnak

A hivatalos kommunikáció szerint Magyarországon mintegy 780 ezer rokkantnyugdíjas él. Ez az adat azonban nem korrekt, mert a 780 ezer rokkantnyugdíjasból 400 ezer ember már nem munkaképes korú. Őket valamikor rokkantnyugdíjassá minősítették, a minősítés pedig akkor is megmarad, amikor valójában már öregségi nyugdíjasok. A munkaképes korban lévő rokkantnyugdíjasok 380 ezres száma viszont beleillik az uniós átlagba – mondta a MEOSZ elnöke. Hegedűs arra is felhívta a figyelmet, hogy a rokkantnyugdíjasok számának csökkentése csak akkor ér valamit, ha lesznek munkahelyek, ahová vissza lehet őket irányítani. Ennek azonban kevés az esélye, és ilyen tervekről nem is esett szó. Kellő számú munkalehetőség híján jelenleg a megváltozott munkaképességű embereknek csupán 12-15 százaléka dolgozik, míg az európai átlag 40 százalék. Az átlagos rokkantnyugdíj összege Magyarországon mintegy 64 ezer forint.

Egyeztetésre „nem jelentkeztek”

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter elmondta: jövőre 93 milliárdot, 2013-2014-ben 129-129 milliárddal kevesebbet kell erre a területre fordítani. A nők 40 éves munkaviszonya kivételével megszüntetnek minden olyan jogcímet, amely lehetővé teszi, hogy munkaképes emberek a törvényben előírt korhatár előtt nyugdíjba menjenek. A kormány tervei alapján a rendvédelmi dolgozókra vonatkozó 57 éves nyugdíjkorhatár is 65 évre emelkedik. „Az érintettek felháborodással fogadták a számukra teljesen váratlan bejelentést” – mondta a Heteknek Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára. A változás – melyről az érdekképviselettel sem egyeztettek – 60 ezer munkavállalót, köztük 42 ezer rendőrt érint. Pongó szerint a rendőri pálya fokozatosan veszíti el vonzerejét, többek között azért, mert egy érettségivel és szakiskolával rendelkező tiszthelyettes – járőr vagy nyomozó – havi 90-120 ezer forintot keres, miközben – adott esetben – életét kockáztatja, beosztása miatt a karácsonyt is az utcán kell töltenie, és hivatásából fakadóan több alkotmányos jogáról is le kell mondania.  Éppen ezért sok jelentkezőt már csak az 57 éves nyugdíjkorhatár vonzott a rendészeti szakmákhoz, ennek megemelése tehát szükségszerűen munkaerőhiányt fog generálni – vélekedett Pongó Géza.

Arculcsapás, második fejezet

A 25 év szolgálati időhöz, vagy az 57 éves életkorhoz kötött nyugdíjazás magyar gyakorlata egyáltalán nem kirívó Európában – tette hozzá a főtitkár. Magyarországon néhány szegény megyében – Szabolcsban, Borsodban – megfelelő számú rendőr szolgál, Budapest és több kiemelt körzet – a Dunántúl és a megyeszékhelyek – viszont rendőrhiánnyal küzdenek. Pongó azt is elmondta, hogy a fideszes Balsai István által szorgalmazott semmisségi törvény után – ami azt jelenti, hogy a 2006-os zavargások kapcsán a csak rendőri tanúvallomásokra épülő ítéleteket megsemmisítenék – a nyugdíjkorhatár emelését újabb arculcsapásként élik meg a rendőrök. A szakmában jelentős felháborodást váltott ki a keddi bejelentés, és Pongó azt sem tartja kizártnak, hogy nem „csak” az érintetteket, de a rendőrségi vezetőket és a belügyminisztert sem vonták be az előkészítésbe.   

A kutatás-fejlesztést spórolják meg

A gyógyszertámogatás rendszeréről Matolcsy György azt mondta: jövőre 83, majd 120-120 milliárd forinttal kevesebbet költ ezen a területen az állam. Mindezt úgy kell elérni, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen. „Nem megvalósítható” – összegezte véleményét a fentiekkel kapcsolatban lapunk megkeresésére Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programvezetője. A szakember szerint évente legfeljebb 50-60 milliárdot lehetne úgy „kitermelni”, hogy annak hatását ne érezzék meg a betegek. Másrészt a gyógyszergyártó cégek sem terhelhetőek következmények nélkül: egy szint felett ugyanis a kutatás-fejlesztéstől fogják kivonni a nyereségüket, ami hosszabb távon negatívan érinti a GDP-t is. „A gyógyszerágazat az ország egyik húzóágazata, nagy hiba lenne padlóra küldeni” – mondta Sinkó.  

Állítólag az államtitkár sem

A kormány terve szerint az illetékes minisztériumok áprilistól konzultációt kezdeményeznek az érintettekkel. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Matolcsy-csomag ismertetése előtt a gyógyszerágazat szereplőivel sem folytattak egyeztetést. Sőt, vélekedett Sinkó Eszter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakemberei az egészségügyért felelős államtitkársággal is csak ezek után ülnek le a terv részletes kidolgozására. Arra a kérdésre, hogy amennyiben minden a bejelentés szerint alakul, hány embert és milyen mértékben érinthet a gyógyszerek árának emelkedése, Sinkó azt mondta: azért nem foglalkozik ennek megbecslésével, mert szerinte az egyeztetések során az NGM számára is világossá válik az elképzelések tarthatatlansága, így aztán nem is valósulnak meg azok.

Vagy mélyszegény, vagy bűnöző

A Matolcsy-csomag közoktatásra vonatkozó fejezete szerint tizennyolcról tizenöt évre csökkentik a tankötelezettség felső korhatárát 2012 szeptemberétől.  „Egy héttel ezelőtt még arról volt szó, hogy tizenhét éves korig lesz kötelező iskolába járni” – mondta a Heteknek Trencsényi László, az ELTE tanszékvezető egyetemi docense. Az oktatási szakember szerint a 17 év is visszalépés lett volna az eddig 18-hoz képest, ám a kedden ismertetett – és a szakmával nem egyeztetett – 15 év egyenesen a szegénység újratermelését indukálja. Trencsényi becslése szerint az új törvény hatására évente tízezer gyerek kerülhet ki az oktatásból. „Röhej, ha komolyan gondolják, hogy ezek a nyolc általánossal rendelkező gyerekek majd helyet találnak maguknak a munkaerőpiacon. Elmúlt már az az idő, amikor a 43. számú Állami Építőipari Vállalatnál tömegméretekben volt szükség betanított munkásokra. Ezek a fél analfabéta, rosszul szocializált fiatalok kikerülnek az utcára, tovább erősítve a mélyszegény-, vagy rosszabb esetben a bűnözői réteget” – állította Trencsényi, és nem rejtette véka alá, hogy az új törvény elsősorban az legszegényebb cigány fiatalokat fogja a mostaninál is hátrányosabb helyzetbe hozni.    

Még a fideszesek is

A Széll Kálmán nevével fémjelzett tervezet egyik eleme szerint az önkormányzatokat érintő intézkedések során elvonnák a települések vezetőitől azokat a feladatokat, amik nem kapcsolódnak szorosan a településirányításhoz, tehát például az iskolák fenntartását. Az elképzelést a Fidesz vasárnapi elnökségi ülésén több politikus, többek közt Kósa Lajos debreceni polgármester is támadta, aki már a február elejei siófoki frakcióülésen is nemtetszését fejezte ki az ötlettel kapcsolatban. Azzal érvelt, hogy a helyi iskolák állami tulajdonba vételével az intézmények fenntartása nem lesz olcsóbb, viszont így számos gondot venne magára az állam az iskolák mindennapi működtetésével. Pokorni Zoltán is hasonló érvekkel szólt hozzá a kialakult vitához. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor a lapinformációk szerint kiállt az elképzelés mellett.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára a Heteknek azt mondta, a márciusban esedékes tisztújító küldöttgyűlésük többek között ezzel a kérdéssel is foglalkozni fog. „Sok helyen, főleg a kisebb településeken, ahol kevés a gyerek, iszonyú nehézségek árán képesek csak működtetni az iskolákat, sok helyen legszívesebben szabadulnának ettől a tehertől. A nagyobb településeken viszont azt mondják, hogy ez szervesen hozzátartozik az önkormányzati feladatokhoz, azok egyik bástyájának tekinthető”, mondta Zongor.