Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#8)

A kabineten belüli feszültségek és nézeteltérések lassítják a tervezett kormányátalakítást, pedig Orbán Viktor már hetekkel ezelőtt le akarta zárni a hivatalokat bizonytalanságban tartó, a munkát bénító átszervezést. Az átalakításnak betett Schmitt Pál váratlan lemondása és az államfőjelölés körüli huzavona is, ami felkészületlenül érte a miniszerelnök-pártelnököt. Orbán a politikai kormányzást erőlteti, mert úgy látja, hogy a ciklus feléhez közeledve kicsúsznak az időből és még rengeteg teendő vár a kabinetre.

„Mindenki Misire (Varga Mihály - a szerk.) vár. Amíg ő nem dönti el, hogy vállalja-e neki felajánlott posztot, addig a többiek sem tudnak lépni” – mondta a hvg.hu-nak az egyik neve elhallgatását kérő, magas rangú kormányzati tisztviselő, hogy mi az egyik oka az Orbán Viktor által egy hónapja belengetett kormányátalakítás csúszásának.

A miniszterelnök-pártelnök a 24 Óra című Komárom-Esztergom megyei lapnak adott április 13-i interjújában ismerte el először, hogy változásokat tervez a kormányban – igaz, a tervezett átalakításról már korábban is szivárogtak ki információk. Másnap a Népszabadság arról írt, hogy Orbán Viktor a Miniszterelnökséget is át akarja alakítani: így a kormányfő hivatalát államtitkárként irányító Varga Mihály a jövőben az IMF-tárgyalásokért lenne felelős – Fellegi Tamás utódjaként – tárca nélküli miniszterként. Helyét – miután Orbán egy erőskezű vezetőt keres a kormányzati ügyek kezelésére – Lázár János vehetné át, aki a hvg.hu korábbi információi szerint szeretne miniszteri rangban irányítani, továbbá jogköröket venne át a közigazgatási tárcától és a Belügyminisztériumtól.

Bár a múlt héten a miniszterelnök szóvivője Orbán kazahsztáni útján ismertette a kormányátalakítás első fázisát, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás csúcsminiszter távozását és Balog Zoltán kinevezését, a Miniszterelnökség átalakítása és Varga kinevezése továbbra is csúszik. A hvg.hu több forrásból megerősített információja szerint a késés részben Varga hezitálásán, részben az államfőcsere okozta politikai bonyodalmakon múlott, pedig úgy tudjuk, a miniszterelnök-pártelnök már hónapokkal ezelőtt le akarta zárni a kabinet átalakítását.

Orbán szemét Brüsszelre veti

„A csúszás bizonytalanságot okoz a kabinetben. Előfordult, hogy egyik-másik főosztályról hívogattak, mi lesz velük, tényleg átkerülnek-e egy másik minisztériumba, ahogy az a sajtóban megjelent. Nem tudtam egyértelmű választ adni nekik” – mondta az egyik tárcavezető, milyen zavart okoz a késlekedés. A hvg.hu-nak több magas rangú kormánytisztviselő is azt mondta, Orbán Viktor már hetekkel ezelőtt, április végéig akarta lezárni az átalakítást, hogy felpörgesse a döntéshozatalt a június 22-i brüsszeli döntés előtt, ahol az EU pénzügyminiszterei a túlzottdeficit-eljárás ügyét vitatják meg.

Orbán Réthelyivel és Baloggal a parlamentben - csere-bere Fotó: Túry Gergely

A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter a múlt hét szerdán mutatta be a kormánypárti frakcióknak az új adókat és további megszorításokat tartalmazó Széll Kálmán-terv 2.0-át, ahol Orbán arra kérte a képviselőket, hogy még a nyári szünet előtt legyenek meg a 2013-as költségvetés sarokszámai és az új adótörvények. Információink szerint utalt arra, hogy a következő hetekben ki kell használni a forinterősödést, a kedvező piaci hangulatot, amely az után alakult ki, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott az IMF-tárgyalásokhoz. Állítólag itt is utalt arra, hogy a június 22-i brüsszeli tanácskozás kulcsfontosságú (akkor döntik el a pénzügyminiszterek, hogy leveszik-e napirendről a kohéziós támogatások 2013-ra tervezett felfüggesztését – 143 milliárd forint a tét).

Több kormányzati és fideszes elnökségi forrás is azt mondta, Orbán túl lassúnak tartja a kormányzati munkát, ugyanakkor a költségvetés előkészítését kizárólag a minisztériumok végezhetik el: míg egy sor ágazati vagy sarkalatos törvényt egyéni képviselő indítvánnyal sürgősségi alapon meg lehet alkotni, az adótörvényekre és a büdzsére ez nem vonatkozik. Ezért szeretné a kormányfő Lázár Jánosra bízni a Miniszterelnökség irányítását, mert a frakció élén a fideszes források szerint Lázár már bebizonyította, hogy át tudja vinni a miniszterelnök akaratát és fel tudja pörgetni a munkát. Forrásaink szerint az úgynevezett politikai kormányzás erőltetése összefügghet azzal is, hogy a miniszterelnök úgy látja, a kományzati ciklus második felében is sok döntés vár még a kabinetre, a választások közeledtével kicsúsznak az időből, a januárban ígért konszolidáció késik.

A Schmitt-Áder-csere sok időt elvitt

Ám a kormányátalakításokról szóló egyeztetéseket egy magas rangú fideszes forrás szerint előbb az államfőcsere fékezte le, majd a tárgyalásokat lassította, hogy a felkért új vezetők feltételeit nehéz összeegyeztetni egymással. (Áder kiválasztásának történetéről itt olvashat részletesebben.)

Áder János megválasztása után a parlamentben - időigényes folyamat Fotó: Túry Gergely

Mint arról a hvg.hu korábban beszámolt, Áder János már Schmitt Pál plágiumbotrányának januári kirobbanása után tudomást szerzett arról, hogy egyes fideszes vezetők őt szeretnék a köztársasági elnöknek, de a felkérést az európai parlamenti képviselő eleinte elutasította. Ugyanakkor az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrásunk szerint Orbán az utolsó percig nem készült arra, hogy Schmitt távozni fog, viszont április 2-i lemondása után még azon a héten meg akarta választatni az új köztársasági elnököt, és Kövér Lászlót ajánlotta. A parlament elnöke viszont nem vállalta a felkérést, Áder pedig időt kért, hogy el tudja rendezni brüsszeli ügyeit és fel tudja állítani csapatát – ugyanis szinte a teljes hivatali apparátust le szeretné cserélni. Így Áder megválasztása kihúzódott május 2-re.

Másnap jelentették be Réthelyi távozását és Balog kinevezését: forrásaink szerint ez volt az egyszerűbb változtatás, hiszen a nemzeti erőforrás miniszter már kinevezésekor jelezte, hogy csak a ciklus feléig vállalja a megbízatását. Bár Balog Zoltán jelezte a parlament nemzeti összetartozás bizottsága előtt, hogy „lényeges személyi és struktúraátalakítást” tervez az átkeresztelt, Emberi Erőforrások Minisztériuma nevet viselő tárcánál, több fideszes forrás szerint legfeljebb a kultúráért felelős államtitkárt cseréli le, őt az Index keddi értesülései szerint L. Simon László, az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke válthatja. Értesüléseink szerint Szőcs Géza távozása már hetekkel ezelőtt eldőlt, Orbán szeretné átvinni a Miniszterelnökségre, az sem kizárt, hogy kormányfői tanácsadó lesz.

Nehézsúlyú körmérkőzés

Varga Mihály távozása és Lázár kinevezése forrásaink szerint már nehezebb ügy, mint a Réthelyi-Balog csere volt. Úgy tudjuk, minkét politikus feltételeket szabott, és ezeket nehéz összeegyeztetni, ráadásul olyan struktúraátalakításra van szükség, ami konfliktusokat válthat ki a kabinetben.

Lázár János - kiemelnék az ővéi közül Fotó: Túry Gergely

Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Varga nem lelkesedik azért, hogy ő irányítsa Fellegi helyett a politikailag is kényelmetlen IMF-tárgyalásokat. A Nemzetközi Valutaalap a januári országjelentésében jelezte, nem ragaszkodik ugyan az egykulcsos személyi jövedelemadó eltörléséhez, azt viszont elvárja, hogy ne véssék kőbe; azaz a sarkalatos törvényt a jövőben egyszerű többséggel is meg lehessen változtatni. Ugyanakkor kormányzati források szerint az sem világos, mi lesz Varga megbízatásával a tárgyalások őszre tervezett lezárása után: ő fog egyeztetni az IMF-fel az utólagos (várhatóan negyedéves) ellenőrzések után, vagy valamilyen más feladatot, posztot kap.

Lázár pedig olyan feltételeket szabott, miszerint miniszterként szeretné irányítani a Miniszterelnökséget, emellett bizonyos közigazgatási jogköröket – a kormányzati koordinációs feladatkört – szeretne megkapni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM), illetve a polgári titkosszolgálatokat a Belügyminisztériumtól. Ez viszont konfliktusokkal járhat a kormány két erős emberével, Navracsics Tiborral és Pintér Sándorral, amit Orbánnak kéne rendeznie.

„A csúcsminisztériumok kialakításánál fontos szempont volt a spórolás, nem akartunk egy vízfejű Miniszterelnökséget” – mondta egy kormányzati forrásunk, aki nem tartotta kizártnak, hogy az estlegesen önálló minisztériummá váló Miniszterelnökség nem lesz képes megfelelni ennek az elvárásnak. Viszont forrásaink szerint Orbán csak így látja garantáltnak a politikai kormányzás megerősítését, a döntéshozatal felpörgetését.

Az egyik magas rangú kormányzati forrás a hvg.hu-nak azt mondta, a 2010-es kormányátalakításnál fontos szempont volt az is, hogy ne kövesse el a politika azokat a hibákat, mint Gyurcsány Ferenc idején, aki még a közigazgatási államtitkári posztot is megszüntette. Ezért kapta meg a KIM a kormányzati koordinációt, hogy többkörös egyeztetésekben, szakmai egyeztetéseken alakítsák ki a jogszabályok végső formáját, távolabb a politikai döntéshozatal központjától, a Miniszterelnökségtől. "Az előző ciklusban a politikai kormányzás miatt rengeteg hibát vétettek, mert nem volt szakmai kontroll és a politika rövid távú érdekekhez igazodott" - elemezte a helyzetet egy kormányzati forrásunk, hozzátéve, lényegében már 2010 őszén visszaállt erre az Orbán-kormány is, ezért került be egy sor fajsúlyos tervezet egyéni képviselői indítványként a parlament elé.

Ugyanakkor az esetleges Varga-Lázár-csere felbolygatná a frakciót is: információink szerint Orbán mindenképpen egy olyan embert szeretne a képviselőcsoport élére, aki lojális hozzá. A Népszabadság és az Origo arról írt, hogy Rogán Antalt kérte fel erre, de a sajtóban felmerült Kósa Lajos neve is, igaz, a Tv2 Mokka című műsorában kedden reggel azt mondta, nem vállalja. A késlekedésre utal, hogy kormányzati forrásaink szerint még nem volt miniszteri szintű egyeztetés arról, hogy milyen feladatokat venne át a Miniszterelnökség az egyes tárcáktól, ha Lázárt kineveznék.