Nagy-Britannia mellett Magyarország akadályozta meg, hogy az euró megmentését az Európai Unió alapszerződésének részeként lehessen megoldani - így értelmezte Nicolas Sarkozy, a nemzetközi és a magyar sajtó hajnali 5 magasságában a EU-csúcson történteket. Míg Orbán Viktor idő közben másként emlékszik, a tanácskozás általa is nyilván jóváhagyott hajnali nyilatkozata szerint a kormányfőt hagyta cserben memóriája.

A csúcs előtt 27-es és 17-es csoportokról beszéltek, majd kiderült, 23-ak is vannak. Ennyien értettek ugyanis egyet az euró megmentésére kidolgozott tervvel, amelyet Nagy-Britannia vétója miatt kormányközi megállapodások szintjén tudnak csak kivitelezni.

Az EU-csúcs záródokumentumának utolsó bekezdése szó szerint így hangzott a hajnalig elhúzódó tárgyalások végeztével:

"Mivel nem volt egyhangúság az EU-tagállamok között, úgy döntöttek, hogy a fenti intézkedéseket márciusban vagy még korábban aláírandó, nemzetközi megállapodás útján fogadják el. A cél továbbra is az, hogy ezeket a rendelkezéseket mielőbb belefoglalják az EU alapszerződésébe. Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia állam- vagy kormányfői jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a folyamathoz. A Cseh Köztársaság és Svédország állam- vagy kormányfői a parlamenttel konzultálnak, mielőtt döntést hoznának."

A bekezdésből kimaradt két állam, amely nem kívánt részt venni az alapszerződés reformjában: Nagy-Britannia és Magyarország. Ezzel szemben a parlamenti egyeztetés miatt a választ elhalasztó Csehország és Svédország tételesen meg van nevezve. Ehhez a csoporthoz tartozna Magyarország is Orbán szerint.

 

A svéd külügyminiszter Magyarországgal viccelődik

A magyar kormányfő a csúcs második napjára, péntek reggel érkezve elmondta: mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést hoznia. Hozzátette: márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje erre.

Ezt azonban vagy nem sikerült érthetően elmondani a 26 partnerország jelenlévő vezetőjének, vagy a magyar fél utólag kíván bekerülni az eldöntendő kérdésre "talán"-nal válaszolók csapatába. A svéd külügyminiszter sem gondolta, hogy Orbán éppen velük van. Carl Bildt reggel a britekért való aggodalmában azt üzente a Twitteren keresztül a világnak: "Félek, hogy Nagy-Britannia komolyan elkezdett Európától távolra sodródni. Hova? Egy erős szövetségbe Magyarországgal?"

Az állami szuverenitást az EU-csúcs természetesen nem korlátozta, az ott csatlakozásukat kifejezők politikai szándékukat jelezték csupán. Az egyes nemzeti parlamentek ratifikációs eljárás során mondanak majd le valójában a szuverenitásuk egy részéről.

Magyarország átsorolt a papíron is

Az MTI diplomáciai forrásból származó értesülése szerint pénteken, a horvát EU-csatlakozási szerződés aláírása után a menetrenddel ellentétben még nem a hivatalos ülés vette kezdetét, hanem folytatták az előző éjszakai, informális tanácskozást. Ennek során a kiadandó közös közlemény szövegtervezete folyamatosan változik, és időközben két további EU-tagország jelezte: parlamenti jóváhagyásra van szüksége ahhoz, hogy csatlakozzon az euróövezetiek megállapodásához - mondta nevének elhallgatását kérő diplomáciai forrás.

Kora délutánra a hajnalban kiadott szöveg legvégét frisstítették, ebből immáron csak Nagy-Britannia marad ki, míg az összes euróövezeten kívüli ország a függő helyzetbe került: "A célkitűzés továbbra is az, hogy e rendelkezéseket a lehető leghamarabb beépítsék az Unió szerződéseibe. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Svédország állam-, illetve kormányfői jelezték annak a lehetőségét, hogy adott esetben a parlamentjükkel folytatott konzultációt követően részt vesznek ebben a folyamatban."

Ezt pedig így értelmezi Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke: "Huszonhat tagország támogatja az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteken Brüsszelben tartott találkozóján elhatározott kormányközi szerződés elkészítését".