Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt péntek reggel. Amit mondott (forrás: orbanviktor.hu):

Fotó: MTI/Kovács Attila

Brüsszel: az unió válságban van, Magyarország viszont sikertörténet

„Barroso elnök úrral […] lezártuk lényegében az összes vitás pontot, tehát azt lehet mondani, hogy megújítjuk az Európai Unió bizottsága és Magyarország közötti kapcsolatokat. […] Az Európai Unióban válság van, különösen az eurózónán belül, és azt szeretnék az unió vezetői, ha egyre kevesebb lenne a bajban lévő ország, és egyre több lenne a sikertörténet. Magyarország pedig egy sikertörténet, hiszen ha megnézzük a pénzügyi számainkat, akkor Magyarország sikeresen stabilizálta a pénzügyi helyzetét, visszanyerte az erejét, és jó reményekkel tekint ez év és a következő év gazdasági fejleményeire és a növekedés elé. […] A jövő pedig arról szól, hogy van-e még értelme fenntartani Magyarországgal szemben olyan fenyegetettséget, hiszen a túlzottdeficit-eljárás egy fenyegetettség a rosszul teljesítő országokkal szemben, amit a magyar gazdaság helyzete már nem indokol; ez a kérdés el fog dőlni a tavasszal.”

A kormányaink hazudoztak, ráadásul még le is buktak, Magyarországra úgy tekintettek Brüsszelben, mint egy hazudós országra

„Mi egy kettős mérce nélküli elbánást kérünk és egy tisztességes elbánást. Azt kérjük, hogy kapjuk meg azt a tiszteletet, amit egyébként Magyarország az elmúlt két, két és fél év teljesítménye alapján megérdemel. […] „Nem akarok erről hosszan beszélni, nem esik jól nekem ez, meg gondolom, a hallgatók sem szeretik hallani, de az igazság az, hogy nemcsak hogy nem tartottuk be, hanem közben az előző években a kormányaink hazudoztak, ami önmagában is egy baj, de ráadásul még le is buktak, tehát ezért Magyarországra úgy tekintettek hosszú időn keresztül Brüsszelben, mint egy hazudós országra, ami átveri a partnereit, és aztán nem tud mit csinálni, kénytelen lesz beismerni, hét-nyolc, 7 és 10 százalék közötti magasságban volt a költségvetési hiány, miközben egyébként folyamatosan meghamisították az adatokat. De nemcsak a magyarokat verték át, mert ugye az, hogy bennünket, magyar választókat átvertek, ehhez a magyar történelem során hozzászoktunk már, nem esik jól, de hát nem egy váratlan fejlemény, de átverték Brüsszelt is. Hát persze, hogy az ember lebukik egy idő után, és ez egy nagyon kínos dolog. Tehát most, amikor a mostani kormány a 3 százalék alatti hiányért dolgozik, akkor nemcsak egy gazdaságilag ésszerű célt tűz ki maga elé, hanem vissza akarja nyerni az ország megbecsültségét és elismertségét […] tehát többről van szó, mint gazdaságról.”

A túlzottdeficit-eljárás: semmit nem lehet felhozni Magyarország ellen

„Jó esélyünk van, érdemes harcolnunk.” „A magyarok legnagyobb szövetségese a valóság ebben a vitában. Amikor arról van szó, hogy milyen teljesítményeket ért el Magyarország, tehát mik a tények, akkor kiderül, hogy minden tény mellettünk szól.* És akkor mi a bizonytalan? A jövő! A jövő mindenhol bizonytalan természetesen Európában, hiszen válság van, de nagyon tanulságos, hogy semmit nem lehet felhozni Magyarország ellen a tényvilágból. Hiszen mindent, amit vállaltunk, teljesítettünk.” „Ha a magyaroknak csak a tényekre és a valóságra alapozva kellene érvelniük, akkor mi megnyernénk az összes vitát. Az a baj, hogy spekulatív jövőre vonatkozó jóslásszerű elemek is belekeverednek az értékelésbe.”

* Például a tenytar.blog.hu szerint: „2012-ben drágábban finanszíroztuk az államadósságot, mint korábban bármikor. Annak ellenére, hogy a kormányváltás óta megközelítőleg 7 százalékkal csökkent a GDP-arányos államadósság. Összességében ez azt jelenti, hogy bár csökkenő trend figyelhető meg az adósságállomány változásában, unortodox módon a költségvetés kamatterhei mégis növekedtek az emelkedő hozamok miatt. Egy 2009 óta tapasztalható csökkenő trend tört meg ezáltal.” „Ha csak a kamatfelárat nézzük, akkor évi kb. 130–140 milliárd forint az úgynevezett pénzügyi szabadságharc ára. Ez több mint 126 milliárd, amennyit az elvonások után a teljes felsőoktatásra költünk!”
Zdeborsky György közgazdász a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában: „Csak szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy a költségvetés 283 forintos árfolyamon euróárfolyamon készült, ami azt jelenti, hogyha 300 forint lesz az euró forint árfolyama, akkor hétszentség, hogy további intézkedések nélkül a költségvetés nem tud teljesülni.”

IMF: Nem akarták megadni azt, amit kértünk, de még nincs vége

„Az a helyzet, hogy Magyarország egy pénzügyi védőhálót kért. Ennek konkrétan az a neve, hogy rugalmas hitelvonal, ha lefordítom angolról magyarra. Ilyen létezik, a lengyeleknek is ilyen van. Ez azt jelenti, hogy az ország nem vesz fel hitelt, de van egy hitelkerete, és abban a pillanatban, amikor bajba kerül, akkor automatikusan hozzájuthat ehhez a pénzügyi kerethez. Ezt kértük. A lengyelek megkapták, Mexikó is megkapta, vannak még országok, amelyek rendelkeznek ilyennek, Magyarországnak nem adták meg eddig.” „Nem jogosultság kérdése ez, hanem szándéké, ha akarták volna, adhatták volna.”* „Még nincsen [vége], mert még várunk egy végső válaszra. Mi továbbra is szeretnénk ezt megkapni.** Az idő múlása Magyarország oldalán áll. Az IMF a tárgyalások során naponta kap újabb és újabb impulzust arról, hogy a magyar gazdaság jó úton jár***, a számaink egyre jobbak, az államadósság csökken, a költségvetési hiány ellenőrzés alatt van, a külkereskedelmünk növekszik, és egyébként nagy pozitívumot mutat, hogy a foglalkoztatottság nő, meg fog indulni a növekedés.”

* A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai csütörtöki helyzetértékelésükben azt írták: mivel az IMF már több mint egy évvel ezelőtt egyértelműen világossá tette, hogy erről a hitelkeretféléről Magyarország esetében nem lehet szó, „valamelyest meglepőnek” tűnik, hogy egyáltalán felmerült magyar részről ilyen irányú kérés.
** Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatóján: „A Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között a készenléti megállapodásról (SBA) folytatott tárgyalások fel lettek függesztve.”
*** A januárban Budapesten járt IMF-delegáció közleménye szerint: „Új gazdaságpolitikai irányra van szükség Magyarországon a fenntartható költségvetési konszolidációhoz, a növekedés és a bizalom elősegítéséhez, a pénzügyi szektor rendbetételéhez és a strukturális reformok végrehajtásához.” „A magyar gazdaság gyenge teljesítménye részben strukturális okokra vezethető vissza, de egyes gazdaságpolitikai intézkedések is hátráltatják a kilábalást.”

IMF: Holló hollónak [értsd: bank a banknak] nem vájja ki a szemét

„Tehát én azt vártam, hogy az IMF, ahogy egyre szorosabb kapcsolatba kerül velünk, egyre inkább látni fogja, hogy van lehetőség arra, hogy megkapjuk ezt a bizonyos rugalmas hitelvonalat vagy hitelkeretet. Nem ez történt, most már úgy látom, ha leegyszerűsítem ezt a bonyolult tárgyalási folyamatot, hogy végül is holló a hollónak nem vájja ki a szemét, ez itten a bölcsesség, ugyanis láthatóan az IMF egyetlen dologra koncentrál, ez pedig az, hogy a bankadót töröljük el, és helyette az embereket adóztassuk meg. Egy darabig ezt nem értettem világosan, most már világos, hogy az IMF egy bank*, mégis mit várhatunk egy banktól, mint azt, hogy azt követelje, hogy a többi bank terhét csökkentsük.”

* Lásd ehhez Aczél Endre szombati írását: Orbán és az IMF

Az a jó, ha magyarok finanszírozzák a magyar államot; „A magyarokat folyamatosan kérem, hogy értsék meg, ez egy jó üzlet, vegyék a magyar állampapírokat”*

„2012-ben, tehát az elmúlt évben esedékes hitelvisszafizetésünket leginkább úgy teljesítettük, hogy a magyar emberek állampapírt vásároltak. Tehát képes volt Magyarország forintból, a magyar emberek megtakarításaiból visszafizetni a korábbi adósságot. Ez azért fontos, mert nem mindegy, hogy az adósságunk magyar pénznemben, tehát forintban vagy külföldi pénznemben áll fenn. Minél inkább külföldiben, annál inkább kiszolgáltatottabb az ország, tehát módosítatnunk kell azt az arányt is, ami a belföldi és a külföldi forrás közötti fennáll, és ezért jó, hogyha a magyarok finanszírozzák a magyar államot. Ráadásul én mindig mondom a magyaroknak, hogy azon már gondolkodjanak el, hogyha megéri amerikai, német meg angol milliárdosoknak, hogy magyar államkötvényt vásároljanak, akkor a magyar háziasszonynak is megéri, hogyha van pénze, már ha van, akkor vegyen államkötvényt, mert akkor azon a kamatot, a hasznot ő fogja zsebre tenni, és nem az amerikai milliárdos. Tehát a magyarokat folyamatosan kérem, hogy értsék meg, ez egy jó üzlet, vegyék a magyar állampapírokat.” „Meglátjuk majd, hogy ha külföldről vagy belföldről kell hitelt felvennünk, az hány százalékos kamattal történt, de ha mindent összeszámol, akkor mégiscsak az a jó, ha a magyar államadósság, amit megörököltünk, ügyén nem a külföldiek, hanem a magyar háziasszonyok, magyar családok keresnek.”

* A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap Londonban azt írta: Magyarország tavaly jórészt azért a forintkötvény-piaci kibocsátások emelésével finanszírozta a lejáró devizakötelezettségeket, mert a magyar kormány akkor még meg akarta várni az új IMF-megállapodást, mielőtt megjelent volna új devizakötvény-kibocsátással a piacon. Az IMF-megállapodás esélyei azonban mára elhalványultak, és a Fitch Ratings várakozása most már az, hogy Magyarország 2013 elején mindenképpen visszatér a nemzetközi kötvénypiacra.
A hvg.hu írása szerint: „Azzal viszont továbbra sem számol a kormány, hogy a stagnálásközeli gazdasági kilátások mellett olyan árat fizetnek az adózók az állam finanszírozásáért, amellyel szemben valódi opciót jelenthet egy kedvezményes kamatozású nemzetközi hitelsegély megállapodás. A magyar kormány kommunikációjával szemben ugyanis az IMF nem uzsorakamatra ad hitelt.”

A jövendő jegybankelnökről: „offshore lovagokat nem fogok a jegybank élére jelölni”

„Itt nincs semmi bizonytalanság, amit a törvény előír, az fog történni.* Egyébként pedig nem akarom kitenni fölöslegesen az országot egy spekulációnak, ezért gondolom azt, hogy a lehető legsimább váltásnak kell bekövetkeznie. Én egy dolgot tudok mondani megnyugtatásképpen a magyar embereknek – a személyi döntést persze nekem kell meghoznom, de egy dologban biztosak lehetnek: offshore lovagokat nem fogok a jegybank élére jelölni. Tehát az a szégyen nem fordulhat elő még egyszer, hogy olyan vezetői vannak a jegybanknak, akik egyébként a saját pénzük Magyarországról történő kétséges kimenekítésében és az ezen való spekulációval csináltak vagyonokat maguknak. Ez mindenkinek a magánügye, nem is szólok bele, mert minden magyar ember azt csinál a pénzével, amit akar, kivéve, ha közmegbízatást vállal. Ott azért vannak szabályok, amiket – nemcsak jogiak, hanem erkölcsiek is – be kell tartani.”

* Orbán szerdán Brüsszelben tartott előadást. André Sapir, a vendéglátó Breugel Intézet vezető elemzője Orbán hasonló kijelentésére így reagált a hvg.hu szerint: „Vitathatatlanul javult Magyarország finanszírozhatósága, mely eredményt azonban jelentős részben felemésztette a szerencsétlen és végeredményben teljesen hasztalan nyomás, amelyet a kormány az MNB-re gyakorolt.”

Putyin-találkozó: „Az első siker az, hogy nemcsak kimentünk Moszkvába, hanem haza is jöttünk”

„A magyar történelem nagy tanító. Ezért az első siker az, hogy nemcsak kimentünk Moszkvába, hanem haza is jöttünk. Induljunk innen!”

Putyin-találkozó: Oroszországot a kultúrája miatt becsüljük

„Nagyon mély barátsággal fogadtak bennünket, ami azért az orosz–magyar kapcsolatok történetét tekintve nem szükségszerű. De úgy látom, hogy Magyarországot tisztelik és becsülik Oroszországban, és nekünk is, ha jól belegondolunk az orosz–magyar kapcsolatok történetébe, jó okunk van azt mondani, hogy az orosz kultúra nélkül nincs európai kultúra. Tehát az oroszokat van okunk tisztelni, nem feltétlenül az erejük miatt, a gazdasági súlyuk meg a méreteik miatt, bár ők erre is büszkék, hanem a kulturális teljesítményük miatt. Tehát azért európai zenét meg irodalmat elképzelni Oroszország nélkül szinte lehetetlen. És azért miután Magyarország egy kultúrnemzet, és a büszkeségünknek, a saját magunkra vonatkozó értékítéletünknek is tekintélyes részét az adja, hogy azért mi komoly kulturális teljesítményekkel gyarapítottuk az európai kultúrát, ezt más országok teljesítményének esetében is elismerjük. Így ezért beszélhetünk elismeréssel Oroszországról is.”

Putyin-találkozó: Magyarország fontos Oroszországnak, nem mindegy, Magyarország hogyan viselkedik

„Magyarország a NATO tagja, meg az Európai Uniónak a tagja, ez felértékel bennünket Oroszországban, tehát amikor Oroszország velünk gazdasági kapcsolatba lép, akkor az Európai Unió egységes piacával lép kapcsolatba, akkor belép az Európai Unió nagy, 500 milliós piacára. Tehát jól látható, hogy az európai uniós tagságnak ugyan sok dilemmája van, de az uniós tagság nemcsak Nyugaton, hanem Keleten is felértékeli Magyarországot, tehát érték a számunkra. Például Oroszország vitákban áll számos tekintetben az Európai Bizottsággal, például az energiapolitika ügyében; nekik sem mindegy, hogy Magyarország hogyan viselkedik, milyen magatartást tanúsít ezekben a vitákban.” „Magyarország egyszerre akarja visszaszerezni az energiafüggetlenségét […] ugyanakkor fenntartani az ellátásbiztonságot Oroszország segítségével.”*

* Orbán semmiféle konkrét megállapodásról nem beszélt az interjúban, a paksi atomerőműre vonatkozó kérdést pedig egyenesen megkerülte, nem válaszolt rá. Ahogyan a Putyin-találkozó után – amely a Klubrádió információja szerint negyedórás volt – sem tartottak közös sajtótájékoztatót Putyinnal, de közös közleményt sem adtak ki. A pénteki orosz sajtóban az orosz Yandex keresőgép egyetlen cikket sem talált Orbán látogatásáról. (Lásd erről Deák Andrásnak, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársának a véleményét, a paksi bővítés módjáról Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértőét.)

Az E.On visszavásárlásáról: ez a nemzeti szuverenitás kérdése, a rezsicsökkentés feltétele

„Minden megállapodás létrejött […] minden döntés megszületett, már csak szövegezési munkálatok vannak hátra. […] Röviden a helyzetet így tudom leírni: Magyarország nagyon sok gázt használ fel, évente 10 milliárd köbmétert, ennek nagy részét külföldről hozza be… tehát nekünk Oroszországból kell behoznunk egy hatalmas mennyiségű gázt. […] Az a helyzet, hogy ezt a kérdést az E.ON és az Oroszország közötti szerződés szabályozza. Tehát én nem csak a büszkeségről beszélek, hanem azt az érzést, hogy a magyar gazdaság működése szempontjából az egyik vagy a legfontosabb kérdést egy olyan szerződés szabályozza, amelyben nincs magyar szereplő, elfogadhatatlan. Tehát ez nemzeti szuverenitás kérdése, ezért most, amikor az E.ON-nal megállapodtunk, akkor ezt a szerződést is megvásároltuk, ezért a jövőben Magyarország fog tárgyalni az oroszokkal arról, hogy mennyi gázt hoz be, milyen ütemezésben és mennyiért.” „A kérdést úgy is fel kell tennünk, hogy milyen eszközei vannak a magyar államnak arra, hogy csökkenthesse a rezsit. Minél több eszközünk van, erőművünk például, gázvezetékünk, tározónk, nálunk vannak a szerződések, annál inkább lehetőségünk van arra, lehetősége van a kormánynak arra, hogy segítse a magyar embereket azzal, hogy csökkenti a rezsiköltséget.”

Az E.ON ára: a 800 millió nem irreális*

„A kormány többször is megfontolta ezt a kérdést, elkészítettünk nemzetközi cégekkel értékbecsléseket, meghatároztuk, hogy mennyi lehet maximum a vételár, amit még a nemzetközi becslések szerint ez ér, és jóval az alatt vásároltuk.
– 800 millió euróról beszélnek a lapok.
– Nem irreális, amit Ön mond.”

* Az Együtt 2014 közleménye szerint a kormány súlyos ráfizetéssel vásárolta vissza a német energiaipari vállalat magyarországi gázüzletágát. Most legalább százmilliárd forinttal többet fizet az ország a gázüzletágért, mint amennyit az ér. „Orbán Viktor úgy használja a nemzeti érdeket, mint valami sötétítő függönyt. Ha gyanús dolgot követ el, mindig összehúzza maga előtt, mindig a nemzeti érdekre hivatkozik.”

Az árkérdés erő kérdése, nem szándéké; „nekem személyesen is csak arra volt erőm, hogy azt mondjam, hogy márpedig a rezsit nem fogják emelni”

„Miért nem csökkentették korábban a magyar kormányok a rezsi árát? Miért emelték kétszeresére meg háromszorosára? […] Nekem nincs kiemelkedően nagy véleményem a szocialistákról, gondolom, ezzel nagy titkot nem árulok el, de azt azért nem feltételezem róluk, hogy ők szándékosan ártani akartak az embereknek. Egész egyszerűen nem tudtak olyan erős Magyarországot létrehozni, amely képes lett volna megvédeni az embereket, ugyanis az árkérdés erő kérdése, nem szándéké. Tehát 2010-ben a kétharmadunk miatt, amit az emberek hoztak létre, arra volt erőnk, nekem személyesen is csak arra volt erőm, hogy azt mondjam, hogy márpedig a rezsit nem fogják emelni. De ez egy harc volt, mert emelni akarták. Az elmúlt két és fél évben sikerült megerősíteni az országot, ma azt tudom mondani, hogy csökkenteni fogjuk a rezsit.”* „Tehát a mi kormányunk nem elvenni akar az emberektől, hanem segíteni akar nekik, hogy többjük lehessen, hogy gazdagodhassanak, hogy simábban élhessenek, hogy jobban élhessenek. Ehhez pedig a rezsiköltségeket legalább az európai átlag szintjére vissza kell vinni, mert arcátlanul magas Magyarországon, különösen vásárlóérték-paritáson számolva a háztartások energiakiadása.”

* A szocialista Tukacs István szerint a gázvásárlási szerződéseket három évig nem lehet megváltoztatni, így teljesíthetetlen ígéret az, hogy a megállapodás nyomán olcsóbbá válnak a szállítások.

2013 az emelkedés éve, úgy, ahogy megmondta

„Nekünk volt egy tervünk, amikor megkezdtük 2010-ben a munkát. Vállalásaink voltak, amiket a magyar emberek felé tettünk […] Vannak ügyek, ahol nagyon jól állunk, vannak, ahol gyorsítanunk kell, de összességében azt az irányt tartjuk, amiről megállapodtunk ezelőtt három évvel. Akkor én azt mondtam, hogy 2013-nak már az emelkedés évének kell lenni, tehát ha jól végezzük a munkánkat 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben, ha sikerül megújítanunk az országot, ha nem ijedünk meg, ha kiállunk nemzetközi porondon az érdekeinkért, ha vállaljuk az ország átszervezésével járó kényelmetlenséget és egyébként politikai kockázatokat, és a munkánkat megcsináljuk, akkor 2013-ban ennek meglesznek az eredményei. A rezsicsökkentés erről szól már, a minimálbér-emelés erről szól, a nyugdíjak értékének növelése már erről szól. Tehát azt hiszem, hogy magabiztos és a jövőre vonatkozó komoly terveket tárgyaló frakcióülés lesz majd a Gyulán megtartott összejövetelünk.”