Az önkéntes nyugdíjpénztárak alapjai közült tavaly a legjobban a legnagyobb kockázatot vállaló portfóliók teljesítettek. Jó hír, hogy a harmadik nyugdíjpillérben is reálhozamra számíthatnak a pénztártagok. Rossz hír viszont, hogy az öngondoskodás e formájára járó adókedvezmények az idéntől szigorodnak.

A magánkasszákkal ellentétben az önkéntes nyugdíjpénztáraknak nem kell naponta beszámolniuk portfólióik árfolyamáról, néhány pénztár azonban mégis megteszi ezt, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján publikálja a napi aktuális adatokat. Ezekből pedig kiderül, az önkéntes nyugdíjpénztárak – akárcsak a magánkasszák – is produkáltak tavaly reálhozamot tagjaik számára.

Egyedül az úgynevezett szolgáltatási portfóliókban találni olyan eredményeket, amelyek nem érik el az infláció mértékét, ezekben az alapokban elvileg azoknak a pénze van, akik már nyugdíjba vonultak, és járadékszolgáltatást kértek a kasszáktól. (A tagokra azonban nem jellemző, hogy járadékot kérnének az önkéntes nyugdíjpénztáraktól, inkább egy összegben veszik fel a megtakarítást.)

A legjobb hozamok tavaly a legkockázatosabb, magas részvényhányadot tartalmazó alapoknál keletkeztek. A legjobban az Allianz önkéntes nyugdíjpénztár „kockázatvállaló” nevű alapja teljesített, csaknem 17 százalékot szedett magára tavaly, és hasonló teljesítményt produkált a Budapest „aktív” portfóliója is. A bronzérmet az OTP-s dinamikus alap szerezte meg 14,5 százalékos hozammal. Ezek az eredmények jobban a legmagasabb hozamot elért magánnyugdíj-pénztári alapokénál is, ami valószínűleg annak tudható be, hogy az önkéntes kasszák szabadabban fektethetik be a vagyonukat, az Allianz és az OTP legmagasabb hozamú alapjainál a részvények aránya például 90 százalékos volt.

Taglétszámát és kezelt vagyonát tekintve egyébként 2009 végén az OTP és az Allianz volt a két legnagyobb hazai önkéntes nyugdíjpénztár, amelyeket nem sokkal lemaradva követett az Aegon. Mindhárom pénztárban 200 ezer fölötti tag volt akkor, a kezelt vagyon pedig 100 milliárd forint körül vagy afölött alakult. A piaci igényekre reagálva a nagy kasszák közül az Allianz és az OTP a három magánnyugdíj-pénztári alap önkéntes változata mellé létrehoztak egy, a növekedésinél is kockázatosabbat és egy olyat, amelyik még a klasszikus alapnál is biztonságosabb eszközökben tartja a tagok pénzét.

A magánnyugdíj-pénztári portfóliók önkéntes „klónjai” hasonlóan szerepeltek, mint a magánágazat alapjai: ahogy csökkent a kockázat, úgy csökkent a hozam is tavaly. Az OTP-s portfóliókezelők, akik a magánágon a növekedési alappal megverték a mezőnyt, az önkéntes ágon is jól spekuláltak: a növekedési és a kiegyensúlyozott alap is kétszámjegyű hozamot ért el. Szintén sikerült 10 százalék fölé tornázni a Villamos önkéntes nyugdíjpénztár növekedési alapjának hozamát. Ami érdekesség, hogy a magánágon nem igazán remeklő Axa önkéntes nyugdíjpénztári portfóliói kifejezetten jó eredményt értek el tavaly, a „fiatalos lendület” alap 12,5 százalékot szedett magára, de még az „arany középút” is megverte a magánkassza növekedési alapját.

A növekedési alapok hozama egyébként 2010-ben általában 9-10 százalék között alakult az önkéntes ágakon, a kiegyensúlyozott portfólióké pedig 7-8 százalékot ért el. A tagok többségének a pénze egyébként a magánkasszákkal ellentétben az önkénteseknél ezekben a közepesen kockázatos alapokban van, akik ugyanis nem választottak portfóliót, oda sorolódtak be. A klasszikus alapok pedig jellemzően 6 százalék fölötti hozamot produkáltak. Ez azt jelenti, hogy – legalábbis az adatokat közlő kasszáknál – szinte minden pénztártagnak lesz reálhozama.

Hiába azonban a viszonylag jó teljesítmény, az önkéntes nyugdíjpénztárak virágkora is kezd lassan véget érni. A kasszák száma már régóta csökken, tíz éve még csaknem 90 ilyen pénztár volt, mostanra 60 körülire apadt a számuk. 2008 októbere óta folyamatosan csökken a kasszák taglétszáma is, akkor még 1,4 milliónál is több tagjuk volt, mostanra ez a szám 1,3 millióra zsugorodott. A tagdíjbevételek is egyre jobban elmaradoznak, 2007-ben még több mint 100 milliárd forint folyt be a PSZÁF adatai szerint, 2009-ben viszont már csak alig 90 milliárd.

Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy a kisebb kasszák beolvadnak a nagyobbakba. Decemberben hozott a PSZÁF határozatot például arról, hogy a Település-Szolgáltatók Országos Nyugdíjpénztára beolvadhat az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárba. Más pénztárak azért tűnnek el a piacról, mert felszámolják őket, vagy éppen a felügyelet vonja vissza a tevékenységi engedélyüket az ott talált hiányosságok miatt. Így járt nemrég az Egészségért Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár, amely egyebek mellett beszámolóját és pénzügyi tervét sem küldte el határidőre a hatósághoz.

Az idei év sem hoz sok jót nekik. A kormány ugyan az öngondoskodás erősítését ígéri, ennek viszont ellentmond, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre járó adóvisszatérítést megnyirbálta. Korábban az egyéni befizetések után 30 százalék, maximum 100 ezer, 2020-ig nyugdíjba vonulók esetén maximum 130 ezer forintot lehetett visszaigényelni, az idéntől viszont az arány 20 százalékosra csökken, miközben a limitek maradnak.