Előre szólok, hogy akik azt hiszik, hogy mostantól minden megy majd, mint a karikacsapás, és Orbánnak percei vannak hátra, tévedni fognak. Hosszú és rettenetesen nehéz küzdelem lesz a rezsim leváltása. Hát még utána a kormányzás. Most azonban az a legfontosabb, hogy a nevezések lezárultak, a kártyák kiteríttettek: nagyjából láthatjuk, kik kívánnak részt venni az Új Kétharmad és az Új Köztársaság létrehozásában, az állampárt legyőzésében.

Bajnai Gordon visszatért és ez jó hír minden demokratának. Beszéde méltányos és előremutató volt. Az Együtt 2014 nevű esernyő kinyitása a demokratikus ellenzéki összefogás kezdete lehet. Beállt alá a Haza és Haladás, a Milla, a Szolidaritás és a Kuncze Gábor vezette Szabadelvű Polgári Egyesület.

Látható, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon beszédében több közös elem is felbukkant: mindketten elvetették azt az ostobaságot, hogy az elmúlt húsz év, és benne az elmúlt nyolc év ugyanaz lenne, mint az utóbbi kettő. Hasonló gondolat, hogy nem kormányfőt, hanem rendszert kell váltani és az összefogás igénye is. A DK pozíciója egyértelmű és világos.

Amúgy látni kell, hogy a három parlamenti demokratikus párt közül ma egyedül a Demokratikus Koalíció állt ki Bajnai mögött - az MSZP és az LMP komoly dilemmáknak néz elébe. (Az a DK, amely egyedüli pártként volt képes arra, hogy egy hónap alatt kétszer több ezer embert tudjon utcára hívni tiltakozni...) Persze, lehet mondani, hogy a DK-t és vezetőjét Bajnai Gordonnal összeköti a 2006 utáni kormányzás, az IMF szerint közösen sikeres válságkezelő munkájuk, de most ennél is fontosabb a közös felismerésük: az összefogás szükségessége.

Néhány napja a politológusok még kellően ravasz húzásnak tartották, hogy az MSZP nem szervezett érdemi megmozdulást az ünnepre.Mostanra azonban ez inkább hibának látszik. A párt több ismert arca felbukkant a DK, majd a Szolidaritás, végül a Milla rendezvényén. Botka László például gyakorlatilag Bajnaival együtt vonult be a tüntetés helyszínére. A pártelnök nem ment oda, a választmányi elnök tüntetően igen. A szocialisták magatartása ma még nem egyértelmű: Mesterházy Attila  - saját ambícióira is tekintettel - a legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt vezetőjeként még kivárhat. Lehet neki is igaza. Ugyanakkor volt már olyan az MSZP történetében, amikor a tagság szembeszállt az elnökség akaratával. (2004, kormányfő-csere. Az elnökség Kiss Pétert támogatta, a párt népe pedig Gyurcsány Ferencet választotta.)

Az LMP ma ódzkodik Bajnai Gordontól, hiszen ha elfogadnák, akkor a zelmúltnyolcévről eddig vallott nézeteiket kellene a kukába dobniuk. Ezért inkább egy nem létező formációval gyártanak alkotmányozó minimumról papírokat és a novemberi kongresszusukig húzzák az időt, ahol a párt jövője és sorsa lesz a tét.

Ha Juhász Péter elfogadta, hogy Bajnai nem osztozik vele a nyolc év elítélésében, hiszen a beszédeket nyilván egyeztették, akkor ez pozitív elmozdulás lehet a Milla eddigi kommunikációjában. Mostantól az a kérdés, hogy a demokratikus ellenzék valóban el tud-e indulni egymás felé, mi lesz a közös program, feláll-e egyfajta ellenzéki kerekasztal, felkészülendő az Orbán utáni időkre.

Október 24-e van. A munka végre elkezdődhet.

P. S.: Akik ott voltak a tegnapi rendezvényeken, tudják, hogy a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium hazudott a résztvevők létszámáról. A "Békemenethez" hozzátoltak néhány százezret, a Milláéból elvettek több tízezret, a DK-éból pedig több ezret. Ezt még muszáj volt hozzátennem.