Az elmúlt években több komoly jogszabályi változáson esett át a nyugdíjrendszer: az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése mellett – többek között – módosultak a korhatár előtti nyugdíjak és a megváltozott munkaképességűeket érintő ellátások rendszere, valamint az özvegyi nyugdíjra jogosultság egyes feltételei is. A változás nem minden esetben jelent rosszat, és lehet kezdeményezni az adategyeztetési eljárást, amelyből kiderülnek az ön adatai is – ajánlja Bartucz Sándor, a Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának vezetője.

A magyar nyugdíjrendszert érintő első komoly változásra még 2009-ben került sor, mikor is az öregségi korhatár az 1957-ben és utána születetteknek egységesen, nemektől függetlenül a betöltött 65. életév lett. “Nagyon sokan még most is abban vannak, hogy betöltöttem a 62. évemet, megyek az intézetbe és kérem a nyugdíjat” – mondja a szakértő. Aki 1951-ben, vagy korábban született, annak továbbra is 62 év a korhatár, amely a következő évfolyamoknál évente fél évvel növekszik, így 2022-ben az 1957-ben születettekre vonatkozik először a 65. életévben meghatározott egységes öregségi nyugdíjkorhatár.

Fontos változás volt a 2011-ben érvénybe lépő enyhítés, ami a nők megbecsülését célozta. “A hölgyek életkortól függetlenül, amennyiben rendelkeznek 40 év jogosultsági idővel, amiből 32 év kereső tevékenység, akkor jogosultak lehetnek az öregségi teljes nyugdíjra” – magyarázza a szakértő. Fontos hozzátenni azonban, hogy a jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel: felsőfokú tanulmányok folytatása utóbbinak minősül, de a kedvezményre nem jogosít fel. “A gyermeknevelési ellátások időtartama tehát maximum 8 év lehet. Négynél több gyermek esetén ezek az évek növekedhetnek, de legalább 25 év keresőtevékenységnek ekkor is meg kell lenni” – mondja az igazgatóság vezetője, aki szerint sikertörténet ezen kedvezmény bevezetése, hiszen már több mint 100 ezer nő élt is ezzel a lehetőséggel.


“2012. január 1-jétől kezdődően korhatár alatti nyugdíjat nem lehet megállapítani. Lehetőség van azonban korhatár előtti ellátás megállapítására” – hangsúlyozza Bartucz Sándor. A legfontosabb jogosító feltétel ebben az esetben a korkedvezményes munkakörben eltöltött idő lehet, amely a törvény szerint szintén kitolódott: férfiaknál 10 év után jár 2 év, majd ötévente egy újabb év, hölgyeknél a 8 év és négyévente, nagy nyomás alatt dolgozóknál pedig 6 év és háromévente. „Tehát, ha egy 1957-ben született férfi 25 évet ledolgozott vájárként, akkor 5 év korkedvezményt szerzett, tehát korkedvezménnyel legkorábban 60 évesen szerezhet jogosultságot korhatár előtti ellátásra” – magyarázza a törvényt egy példán keresztül a szakember.


Az öregségi nyugdíj minimális feltétele a 20 év szolgálati idő, valamint hogy az illető a nyugdíj kezdetén ne álljon biztosítással járó jogviszonyban. Nyugdíj mellett is van mód a foglalkoztatásra, de aki elmulasztja felmondani a nyugdíj pillanatában meglévő munkaviszonyát, köteles visszafizetni az addig folyósított nyugdíját. A nyugdíjak összegének megállapítása sokakban okoz visszatetszést, viszont okai könnyen meglelhetőek. “A nyugdíjhoz az 1988. január 1-től a nyugdíjazást megelőzően elért napi járulékköteles keresetet kell figyelembe venni. Ha valaki minimálbér után fizetett járulékot, akkor ez az összeg kerül figyelembe vételre nyugdíjalapként. Abból élhető nyugdíjat nem lehet megállapítani” – érvel a vezető.


Jó hír azonban, hogy többféle lehetőség áll rendelkezésre a nyugdíj növelésére: a jogosult igényelhet nyugdíjat tovább dolgozva, a nyugdíj felhasználása nélkül növelheti 0,5 vagy több százalékkal várható kifizetését, vagy tovább dolgozhat úgy is, hogy támogatást nem igényelve rögzíti nyugdíját - ez esetben visszavonulás előtt választhat a rögzítés idején érvényes nyugdíjösszeg, illetve a munka befejezésekor érvényes keret között. A rendszer preferálja a nyugdíj melletti munkát, ami kedvezőbb végső összeget is eredményezhet – mutat rá Bartucz.


Szintén 2012. január 1-je óta hatályos az új rokkantsági ellátás, amely a megváltozott munkaképességű emberek visszatérését hivatott segíteni a munka világába – de átalakult a várható nyugdíj elismerésének kérelme is, váromány-egyeztetési eljárássá. E folyamat során a kérvényező tájékoztatást kap, hogy milyen szolgálati idők és keresetek vannak rögzítve a nyilvántartásokban, és lehetősége van az esetleges hiányok igazolására is. A kérvényt bárki évente egyszer kérheti, így nem kell az utolsó pillanatban szembesülni esetleges hiányokkal – emeli ki a Rádió Orientnek nyilatkozó szakember.


OrientPress Hírügynökség (OPH)