Nyugdíjkorhatár táblázat: A nyugdíjrendszer, és a szociális valamint az ellátási rendszer alapos változáson ment, és megy még napjainkban is keresztül. A változások, azaz a nyugdíjreform lépésről lépésre igyekszik kialakítani egy igazságosabb és egy finanszírozhatóbb rendszert. Ez a kormány terve, mely terv megvalósításának érdekében megváltoztak a nyugdíjba vonulásnak a feltételei. A nyugellátás igénylésének és megítélésének alapkövetelménye a szolgálati idő, és a korhatár.

Nyugdíjkorhatár táblázat férfiak esetén:

Nyugdíjkorhatár táblázat nők esetén:

Nyugdíj 40 év munkaviszony után: a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása 2013-tól. Negyven évnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhat minden nő 2011. január 1-től. Az életkortól függetlenül az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat kapott.

Tájékoztató a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályairól

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.  Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.  A Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat.

A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül:

• a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,
• az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
• az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
• a gyermekgondozási segély folyósítása alatti – a vonatkozó jogszabályban engedélyezett – munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként” a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
• a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
• a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
• a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint,
• a Tny. 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül.
• Utazási kedvezményre jogosult minden nyugdíjas , aki elérte a megfelelő szolgálati időt

A munkaviszony alatti betegszabadság és a táppénz beleszámít a jogosultsági időbe, az ún. “passzív” táppénz, azaz az, melyet a munkaviszony megszűnését követően folyósítanak, az nem. Ha párhuzamosan több jogviszony áll fenn, akkor az ugyanarra az időszakra eső jogviszonyokat csak egyszer lehet figyelembe venni, azaz a párhuzamosan fennállt jogviszonyokkal nem lehet jogosultsági időt növelni, a nyugdíj összegének kiszámításánál természetesen beszámítanak.