2014 február 19

Öt év múlva már a nyugdíjrendszerben is komoly problémát okozhat a mai foglalkoztatáspolitika - hívta fel a figyelmet Barát Gábor. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint egyebek között a munkavállalók kivándorlása, és az itthon maradók munkanélkülisége, illetve az egyre csökkenő születésszám miatt van ok aggodalomra. 

hirdetés

Azokra, akik alacsony bérért, rövid ideig tudtak dolgozni, az időskori elszegényedés vár. Ők aktív korukban is sokat nélkülöztek, nyugdíjasként még rosszabb helyzetbe kerülnek. "Ha ez a tendencia így marad, vagy erősödik", akkor számolni kell a tömeges időskori elszegényedéssel, illetve a nyugdíjkassza súlyos apadásával, ezzel a kérdéssel foglalkozni kell" - jelentette ki a szakember.

Az itthon maradt aktív korúak közül sokan munka nélkül tengődnek, az ország jelentős részén az alternatívát kizárólag a közmunka jelenti, amiért havonta 50 ezer forint jár. A Világbank adata szerint 462 ezer magyar dolgozik külföldön, ez a lakosság 4,6 százaléka. Vagyis ennyien nem ide fizetnek nyugdíjjárulékot, ezzel a hiánnyal kell számolni a nyugdíjkasszában.

Barát Gábor szerint vannak más megoldásra váró feladatok is, "bárhogy alakul a politikai paletta az áprilisi választás után", az, amit a Fidesz tett a korkedvezménnyel és a rokkantnyugdíj rendszerrel, nem tartható. A korhatárt rugalmassá kell tenni, a nem rehabilitálható rokkantaknak pedig újra nyugdíjvédelmet kell adni.

Szólt arról is, hogy korábban nem tartotta jó megoldásnak az alapnyugdíj bevezetését, ám mára olyan helyzet alakult ki, hogy megfontolná a mindenkinek járó minimális ellátást. Ugyanakkor megjegyezte, vannak, akik szerint az időskori szociális problémát nem a nyugdíjrendszeren belül kellene kezelni. "Ezen lehet vitatkozni, de meg kellene kezdeni végre az erről szóló egyeztetéseket" - fogalmazott. Barát Gábor szerint legkésőbb 2017-re ki kell dolgozni egy erre a helyzetre választ adó nyugdíjkoncepciót, sőt, több megoldást kell felvázolni. Minderről pedig a társadalom véleményét is ismerni kell, "hiszen az új nyugdíjrendszer értékrendet is kifejez".

Ezzel kapcsolatban emlékezetes, hogy a jelenlegi kormány egyik elképzelése az volt, hogy a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) korhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra legyen érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Akik ezt nem "teljesítették", az azóta elbukott elképzelés szerint még tovább dolgozhattak volna.

Az MSZP megállítaná a munkavállalók tömeges elvándorlását a többi között azzal, hogy kiemelten támogatná a pályakezdők álláshoz jutását. Gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési programokkal, az infrastruktúra fejlesztésével és adókedvezményekkel segítenék, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben is legyen munka. A DK pedig egyebek mellett eltörölné a kötelező nyugdíjkorhatárt, 55 éves kortól, a korábban teljesített befizetésekkel arányos nyugdíjjal lehetővé tennék a nyugdíjba vonulást.

Muhari Judit