Ismét válaszút elé került a 102 ezer nyugdíj-pénztártag, bár a döntés
ezúttal látszólag könnyebb volt, hiszen a vonatkozó kormányhatározat
értelmében - nem úgy, mint egy éve - ők sem fognak elesni az állami
nyugdíjtól. A most visszalépőknek is jár az adó- és járulékmentesség a
reálhozam és a tagdíj-kiegészítés után, s azok, akik a
magán-nyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatják a tagi
kifizetéseiket, az összeg 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer
forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek.
Kép:PP/FényesGábor
A kasszák hallgatnak
A
kasszák nem segítették a döntést. Mivel a törvényi előírások szinte
esélytelenné tették a szektor fennmaradását, a legtöbbjük hezitált. A
végső taglétszám függvényében a fenntartható működési modell
kidolgozására attól függően lesz módjuk, hogy hogyan gazdálkodtak eddig.
Az Erste és az Aegon nem mérlegelt: mindkettő közgyűlése a jogutód
nélküli megszűnés mellett döntött. ?Az alig 2000 tagot számláló Erste
esetében kevésbé meglepő a lépés, hiszen a csekély létszám miatt a
maradóknak a jövőben nagyon magas tagdíjat vagy adományt kellett volna
fizetniük.
A több mint 16 ezres tagságú Aegonnál azonban más állt a
döntés hátterében. A nyugdíjpénztár vezetősége a szektort érintő
megváltozott szabályozási környezet, a biztonságos és tervezhető
működtetés ellehetetlenülése miatt javasolta a közgyűlésnek a
megszüntetést. Mivel a pénztárak elveszítették a működésükhöz biztosan
befolyó bevételt, az ágazat fenntartása olyan pluszterhet jelentene a
tagságnak, amely mellett a pénztári megtakarítás már nem feltétlenül
lenne jövedelmező - tájékoztatta tagjait a pénztár.
Einstand, megoldás nélkül
Egyetlen
olyan kormányzati intézkedés sem körvonalazódott a visszalépésre
kijelölt dátumig, amely az öngondoskodás szempontjait is figyelembe
vette volna. Az egykor második pillérként életre hívott szektort rövid
távú érdekek miatt eltüntették, és a fenntartható nyugdíjrendszerre
vonatkozó kormányzati stratégia továbbra is csak ígéret maradt. Sokan
remélték, hogy a parlament rendezi a pénztárak helyzetét. Mivel a tagok
bruttó keresetéből levont 10 százalékos nyugdíjjárulék már nem a
pénztárakhoz érkezik, a befizetések felhasználásának törvényi előírása –
csak 0,89 százalék fordítható működésre – okafogyottá vált. Épp ezért
az éves szinten 62,5 millió forintot, továbbá pénztáranként még 2
milliót jelentő vagyonarányos felügyeleti díj mértéke sem indokolt. A
magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjkasszák közötti különbség is
eltűnt, ennek ellenére a tagok és a kasszák számára egyaránt kedvező
lehetőséget jelentő összeolvadáshoz szükséges törvénymódosítás sem
került napirendre március 31-éig. Sőt, jelen pillanatban a
magán-nyugdíjpénztári befizetések után adókedvezmény sem jár, szemben a
NYESZ- vagy az önkéntes pénztári megtakarítással. A legtöbb európai
országban az egészséges és növekedésre képes társadalom érdekében
ösztönzik a nyugdíj célú előtakarékoskodást. Magyarországon még az is
kérdés, marad-e legalább egy magánnyugdíjpénztár hírmondónak.
A
tagok - ha ezután sem az állami rendszert választják - átvihetik
megtakarításaikat más magánnyugdíjpénztárba. Március utolsó hetéig
azonban csupán két kassza hozta nyilvánosságra a megtakarítás
fenntartásának árát.
Győznek a bátrak?
A közel
20 ezer fős tagságot számláló ING önkéntes adományból tervezi, hogy
tovább működik. Idén még nem kér hozzájárulást a tagjaitól, jövőre pedig
évi 4000 forintban állapította meg a minimálisan szükséges adomány
mértékét, ha nem csökken a taglétszám. Ez az összeg azonban kizárólag a
kassza működését fedezi, a pénztártag megtakarítását nem gyarapítja. A
törvény értelmében a pénztártagoknak tagdíjat kell fizetniük. Habár az
ING igazgatótanácsa 0 forintban határozta meg a minimumtagdíjat, ha
valaki szeretné érdemben is gyarapítani a megtakarítását, a kassza
vezetése 4000-8000 forintos befizetést ajánl az adományon felül. Ezért
cserébe arra számíthat a pénztártag, hogy az egyre inkább bizonytalan
nagyságú jövedelmet ígérő állami nyugdíj mellett egyéb jövedelme is
lesz, amikor eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Az OTP
Magán-nyugdíj-pénztár stratégiája más. A kötelezően fizetendő havi
tagdíjat 2012. január 1. és május 31. között havonta 1000 forintban
állapították meg, az-után pedig a tagdíj legkisebb összege - felső
korlát nincs - havi 5000 forint lesz. A tagdíjból a törvény szerinti 0,9
százalékot működésre fordítják, 99,1 százalékot pedig jóváírnak a
pénztártag számláján. A pénztár honlapján szerepel az is, hogy a
pénztártag fizethet a pénztár részére adományt is, ennek mértékét
azonban nem határozták meg. Az OTP tagsága tehát magasabb kötelező havi
költségre számíthat, de biztos, hogy nő a megtakarítása.
Az
Allianz viszont független nyug-díj-pénztár kiala-kítása mellett tette le
a voksát, Szövetség Magán-nyugdíj-pénztár néven együttműködést kínál a
magánpénztári piac szereplői számára. A többi kassza lapzártánkkor még
kivárt, a három úttörő pénztár megmutatta a lehetséges utakat,
remélhetően valamelyik modell fenntartható lesz. A vagyonkezelés konkrét
ára a pénztárak gazdálkodásától és a taglétszámtól függ majd.
Kommentáld!