A félmilliós minimálbéresek drámája
János 1964-ben született, 1986 óta dolgozik
folyamatosan, jelenleg bruttó havi 200 000 Ft a keresete. János 1998 óta
magánnyugdíjpénztári tag. Gabriella 1970-ben született, és 1992 óta
dolgozik vállalkozóként, 2010-ben a tényleges havi jövedelme nettó 500
000 Ft. Gabriella 1998 óta magánnyugdíjpénztári tag. Minden évben csak a
minimálbér után fizet adót és járulékot. Vajon melyikőjük kap majd
magasabb nyugdíjat? Pénzcentrum-útmutató a nyugdíjszámításhoz.
Hazánkban az öregségi
nyugdíjhoz jelenleg 62 éves életkor betöltése szükséges (egységesen
férfiak és nők esetében), valamint legalább 20 év szolgálati idő. A
nyugdíjkorhatár 2012-től fokozatosan 65 évre emelkedik.
Előrehozott
öregségi nyugdíjhoz szükséges a férfiak esetében a 60., a nők esetében
az 57. életév betöltése, valamint legalább 38 év szolgálati idő.
Rokkantsági
nyugdíjra az jogosult, akinek egészségkárosodása (amit egy orvosi
bizottság állapít meg) legalább 80%-os, vagy 50-79% közötti mértékű,
rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, és nem rehabilitálható.
2008-tól új ellátásként megjelent a rehabilitációs járadék. Ezt azok
kaphatják, akik 50-79% közötti egészségkárosodást szenvedtek,
rehabilitáció nélkül nem foglalkoztathatók, de rehabilitálhatók.
Az állami nyugdíj kezdeti összegét befolyásoló legfontosabb tényezők: a megszerzett szolgálati idő és az átlagos kereset.
Mi is az a szolgálati idő?
Szolgálati
idő minden, az első munkába állástól a nyugdíjba vonulásig ledolgozott
idő, amikor a bruttó bérből nyugdíjjárulék került megfizetésre.
Nem
számít az az időszak, amikor szünetel a járulékfizetés. Növelik a
szolgálati idő hosszát a törvényben külön nevesített időszakok, például
az 1997 előtt a felsőoktatásban eltöltött idő, a katonaság vagy a
munkába állás előtti gyermekszülés.
A szolgálati idő mértéke jelentősen
befolyásolja a várható nyugdíj összegét: minél több a szolgálati idő, annál nagyobb nyugdíjra számíthatunk.
Az induló (az első havi) nyugdíj kiszámításának menete a következő:
1. Keresetpálya
meghatározása: a múltban befizetett járulékokból kiszámítják a
keresetpályát, azaz a munkába állástól, de legkorábban 1988-tól a
nyugdíjba vonulásig tartó időszak minden évére vonatkozó bruttó
keresetet (a bruttó keresetnek csak a járulékplafon alatti részét veszik
figyelembe.)
a. A
2013. január 1. előtt nyugdíjba vonulók esetében az előző lépésben
meghatározott éves keresetekből először levonják az adott évben
érvényes, bruttó keresetet terhelő járulékokat (egyéni nyugdíjjárulék,
egészségbiztosítási járulék, illetve munkavállalói járulék), majd ezt az
összeget a számított SZJA-val csökkentik.
b. A 2012. december 31. után nyugdíjba vonulók esetében nem változtatnak a bruttó kereseteken.
2. A következő lépésben egységes értékre hozzák a különböző években elért keresetünket (ezt nevezzük valorizációnak.)
a. 2012.
december 31. után a nyugdíjba vonulást megelőző harmadik év előtti évek
keresetét a nyugdíjazást megelőző második év szintjére váltják át. A
nyugdíjba vonulás előtti harmadik, második és első évi kereset
változatlan marad.
b. 2013. január 1. előtt a nyugdíjazást megelőző valamennyi év keresetét a nyugdíjazást megelőző év szintjére váltják át.
3. Kiszámítják a valorizált keresetből az aktív időszak átlagos keresetét.
Mi az a valorizáció?
A
valorizáció egyfajta speciális jelenérték számítás. Míg a hagyományos
jelenérték számítás során jellemzően egy jövőbeli összeg mai értékére
vagyunk
kíváncsiak, és ennek megállapítására általában az inflációt
használjuk fel, addig a valorizáció esetén múltbeli keresetek mai
értékét szeretnénk megtudni,
és ehhez az átlagkereset növekedési ütemét használjuk.
4. A
fentiek alapján számított valorizált átlagbért besorolják egy
táblázatba, és a következők szerint ellátják egy legfeljebb 1-es értékű
szorzószámmal, ez a degresszió.
a. 2013. január 1. előtt a valorizált átlagkeresetet az előre meghatározott táblázat
szerint csökkentik.
b. 2012. december 31. után nincs degreszszió, a valorizált átlagkereset nem változik.
5. A
jogszabályban meghatározott nyugdíjszorzóval az átlagkeresetet meg kell
szorozni. Ezzel a szorzószámmal csökkentett érték adja az első havi,
azaz az induló nyugdíj összegét. A szorzószám nagysága függ a
megszerzett szolgálati idő mértékétől, valamint attól is, hogy
magánnyugdíjpénztári tagok vagyunk-e vagy sem. (A pénztártagok azonos
feltételek mellett kb. 75%-át kapják annak a TB-nyugdíjnak, amit a nem
pénztártagok kapnak.)
Az előzőekben leírt módon megállapított állami nyugdíj összege minden évben indexálódik, azaz emelkedik.
A nyugdíjszámítás menete (Forrás: Aegon Nyugdíjpénztár)
Példák a nyugdíjszámításra
János
1964-ben született, 1986 óta dolgozik folyamatosan, jelenleg bruttó
havi 200 000 Ft a keresete. János 1998 óta magánnyugdíjpénztári tag.
2029-ben
éri el a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, a 65 éves kort. A nyugdíjba
vonuláskor az utolsó havi nettó keresete 252 919 Ft. Az első havi nettó
nyugdíja várhatóan 208 010 Ft (178 074 Ft a TB-től, és 29 936 Ft a
magánnyugdíjpénztártól), azaz az első nyugdíja az utolsó havi nettó
fizetésének 82%-a lesz.
Mi a helyzet 13. havival?
2009.
július 1-jétől megszűnt a 13. havi nyugdíj. A 13. havi nyugdíj helyett
nyugdíjprémiumot vezettek be, amelynek az összege csak akkor éri el a
13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget - de legfeljebb 80 ezer
forintot - ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot.
Gabriella
1970-ben született, és 1992 óta dolgozik vállalkozóként. Minden évben
csak a minimálbér után fizet adót és járulékot. 2010-ben a tényleges
havi jövedelme nettó 500 000 Ft. Gabriella 1998 óta magánnyugdíjpénztári
tag. 2032-ben, nyugdíjba vonulásakor (amennyiben továbbra is csak a
minimálbér után fizet járulékot) a TB-től várható nettó nyugdíja 84 542
Ft, a magánnyugdíjpénztárból pedig várhatóan havonta 15 644 Ft-ra
számíthat. Ha vállalkozásának eredményessége a jövőben is fennmarad,
akkor a tényleges jövedelméhez képest a nyugdíja közel 90%-kal lesz
alacsonyabb.
(A példában meghatározott keresetek becslésen
alapulnak, a számítás a jelenleg érvényben levő jogszabályi feltételek
szerint történt. Cikkünkhöz az AEGON Nyugdíj Kalkulátorát használtuk. Az
összegek jelenértéken szerepelnek.)
Időben kezdj spórolni!
A
magánnyugdíjpénztári tagok egyéni számlájáról - akárcsak az állami
nyugdíj esetén - a nyugdíjkorhatár elérésekor, illetve a
nyugdíjjogosultság megállapítása után fizethető nyugdíjszolgáltatás.
Magánnyugdíjpénztárba kötelező belépniük a pályakezdőknek (35.
életévüket még be nem töltött első járulékköteles jogviszonyt
létesítők), magánnyugdíjpénztári taggá válhatnak továbbá saját döntésük
alapján azok a 30 év alatti személyek, akik korábban már munkába álltak,
de nem választottak magánnyugdíjpénztárat, és ezáltal kizárólag az
állami rendszerben maradtak; illetve azon 35. életévüket betöltött
személyek, akik első járulékköteles jogviszonyt létesítenek.
Kommentáld!