Oltják az égő kanócot, de mindig marad parázs
| 2010. október 2., szombat 7:02 |
|
Cikkünkből kiderül, hogy a munkáltatók mennyit
fizetnek és az alkalmazottaktól mekkora összeget vonnak nyugdíjcélra.
Továbbá kiderül, hogy mennyi pénz van jelenleg a nyugdíjkasszában.
Mennyit vonnak a bérekből nyugdíjcélra?
A
munkáltatók 2010-ben 24%-ot fizetnek az állami nyugdíjkasszába, ezen
kívül a munkavállaló további 8%-ot fizet a magánnyugdíjpénztárba és
1,5%-os az állami rendszerbe, ez összesen a bruttó bér 33,5%-ának
megfelelő összeg.
Nyugdíjrendszerünk második pillére 1998.
január 1-jén indult, a magánnyugdíjpénztárak a társadalombiztosítással
ellentétben tőkefedezeti elven működnek. Ez azt jelenti, hogy a tagok a
befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodnak és a befizetett
tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig az összegyűjtött
vagyonból (tagdíj+hozam) szolgáltat a magánnyugdíjpénztár a TB (azaz
állami) nyugdíjat kiegészítő nyugdíjjáradékot.
A magánnyugdíjpénztári tagdíj nem jelent többletterhet, mert része a munkavállalók által kötelezően fizetett nyugdíjjáruléknak. Mértéke a bruttó jövedelem 8%-a, amelyet a pénztártag, vagy a munkáltatója akár a járulékalap 10%-ára kiegészíthet. A tagdíjat jellemzően a munkáltató vonja le és fizeti meg a bruttó fizetésből (egyéni vállalkozók, őstermelők stb. maguk után fizetik be a kötelező járulékot és a tagdíjat) a járulékplafon szintjéig.
Ez
utóbbi alapján azon munkavállaló akinek az összesített bruttó jövedelme
egy adott éven belül eléri az érvényes járulékplafont (2010-ben 7 453
300 Ft), a járulékplafon feletti jövedelmekből már nem kerül levonásra
nyugdíjjárulék. Ezért a járulékplafon elérését követően emelkedik a
nettó jövedelem, viszont a járulékplafon feletti jövedelemrész már nem
számít be a leendő nyugdíjba, és nem gyarapítja a magánnyugdíjpénztári
megtakarításokat sem.
A magánnyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjakból költséget vonnak le, melynek maximumát törvény szabályozza. 2010-ben a befizetett tagdíj maximum 4,5%-a vonható le.
Költségvetési bevételek (2010. január - augusztus)
A
bevételi oldalon szereplő tételek teljesítésének többsége az
időarányosan megfelelőnek mondható 64-71%-os sávban mozog. A késedelmi
pótlékok és bírságok (56,86%-kal), valamint a vagyongazdálkodásból
származó bevételek (31,40%-kal) alulteljesítettek, ugyanakkor az
előirányzott működési célú bevételek 114,42%-a már az első nyolc
hónapban beérkezett.
A munkáltatók és a biztosítottak által
fizetett járulékok teszik ki az összes bevétel 74,31%-át, a fennmaradó
rész zömét (20,46%-át) a központi költségvetési hozzájárulások adják,
amit az egyéb járulékok és az egyéb bevételek egészítenek ki.
Költségvetési kiadások (2010. január - augusztus)
A
költségvetési kiadások tekintetében 33 bázisponttal alacsonyabb
(65,98%-os) az előirányzatok teljesítése, ez okozza a bevételek és a
kiadások 9,53 milliárd forintos pozitív egyenlegét. Rehabilitációs
járadékokra 1,89 milliárd forinttal több folyt ki az időarányosan
számított összegtől, ugyanakkor a vagyongazdálkodás előirányzott
kiadásainak csak a 14,12%-át költötték el.
Kommentáld!