Nyugdíjas: Nyugdijasok hekyzete 2013 ban.

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5639 fő
  • Képek - 7651 db
  • Videók - 4884 db
  • Blogbejegyzések - 9089 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5639 fő
  • Képek - 7651 db
  • Videók - 4884 db
  • Blogbejegyzések - 9089 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5639 fő
  • Képek - 7651 db
  • Videók - 4884 db
  • Blogbejegyzések - 9089 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5639 fő
  • Képek - 7651 db
  • Videók - 4884 db
  • Blogbejegyzések - 9089 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

 

 

 

NYUGDÍJASOK ORSZÁGOS KÉPVISELETE

KÖZGAZDASÁGI BIZOTTSÁG

 

 

 

 

 

 

 

A NYUGDÍJASOK HELYZETE

 

 2013. évben

 

 

(A KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK HATÁSA)

 

 

 

 

 

 

 

 

KÉSZÍTETTE

Dr Kovácsné Pósfay Zsuzsanna

                          2014-02-11

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

TARTALOMJEGYZÉK 


A NYUGDÍJASOK HELYZETE 2013. évben


(A KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK HATÁSA)

A KSH FOGYASZTÓI KOSÁR JELENTÉSEI ÉS

AZ ONYF ADATBÁZISA ALAPJÁN

  CÍM                                                                         OLDAL  

ÁLLÁSFOGLALÁS                                                                                                                3

  BEVEZETÉS                                                                                                                        4

I./ A TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK SZMBAVÉTELE                                                           4-9

2009-2010-2011-2012-2013 években

II./ TÉNYEK ÖSSZEGZÉSE                                                                                             9-11

NYUGDÍJAK, NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSOK ÁTLAGA                                            9-10

EGÉSZSÉGÜGY, GYÓGYSZER ÁRVÁLTOZÁSOK                                                  10-11

FOGYASZTÓI ÁRAK : 1990-2012 és  2013. ÉVBEN                                             13-16                                                                                                         

III. HÁTTÉR INFORMÁCIÓK

 

   LÉTMINIMUM, FOGALMAK                                                                                         17                               

 

   KÖVETKEZTETÉSEK                                                                                                18

 

   NYUGDÍJVAGYON 2013                                                                                          19

                                              

 

 

 

       I./  ÁLLÁSFOGLALÁS             

A Nyugdíjasok Országos Képviselete a méltó öregkor biztosítása érdekében a következőket ajánlja a törvényhozók figyelmébe.

Az időskorúak, különösen a saját jogon öregségi nyugdíjasok egész életük munkája során befizetett járulékaikért olyan nyugdíjat kívánnak, amely biztosítja elért életszínvonaluk megtartását halálukig. A méltó öregkor alapja a teljeskörű önfenntartásra elegendő nyugdíj, és  jól működö,  a lakóhelyen könnyen elérhető egészségügyi ellátások és szociális gondozó rendszer. A nyugdíjasok társadalma nagyon különböző élethelyzetekbe került emberekből áll, ezért differenciált  törvényi megoldások is szükségesek életviszonyaik elviselhetővé tételéhez. Alapvetőek minden időskorú ember számára az alábbiak:   

Az időskorúak szociális biztonságát garantálni kell az Alkotmányban és  a  vonatkozó törvényekben. Bele tartozik:

1./ A nyugdíjak döntően biztosítási elven történő megállapítása,  a ténylegesen munkával töltött szolgálati idő és a ténylegesen befizetett járulékok összhangja mellett a nyugdíj rendszer hosszú távra szóló kiszámíthatósága. Cél: a nyugdíjak összege fedezze mindenkor az egyén  teljes önfenntartását. A szociális szolidarítás elvét szükség szerinti mértékben kell alkalmazni az érintettekre. A rendszerben biztosítani kell, hogy a nyugdíjassá válás ne okozzon szociális esetté válást az egyén életében.

Szükséges, hogy

·         a mindenkori nyugdíjrendszer értékmegőrző legyen, biztosítsa a teljes önfenntartás fedezetét a teljesjogú öregségi nyugdíj megállapításától a nyugdíjas haláláig, egyszemélyes háztartásban is,

·         meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét, a tervezettet meghaladó éves fogyasztói áremeléseket kompenzálni kell a tényleges nyugdíjas fogyasztói kosár alapján,

·         fenn kell tartani a jelenlegi törvény azon rendelkezését, miszerint a nyugdíjak összegét emelni kell januártól az  adott évre várt, majd a ténylegesen mért éves infláció mértékével novemberben,

·         törvénybe kell iktatni a nyugdíjaknak az éves gazdasági növekedésből is biztosítandó emelését,     

·         vissza kell állítani a nyugdíjra jogosító minimális korhatárt (az előre hozott nyugdíj intézményét),

·         a rokkantsági nyugdíjasok helyzetét humanizálni kell, mérsékeljék az új törvények szélsőséges hatásait.

·         A 65 év felettiek ingyesen utazását fenn kell tartani (szerzett jog), vagy fedezni nyugdíjemeléssel.

·         A NYOK-nak törekednie kell arra, hogy a tényleges áremelések, a reálinfláció nem kompenzált részéből sok éve felhalmozódott elmaradás miatt a nyugdíjkorrekciót folytassa a Kormány és a törvényhozás.

 2./Az egészséghez és az egészséges élethez való jog. Ide értve az egészségügyi ellátó rendszer helyben elérhető, korszerű szolgáltatásait,  valamint a tartósan tehetetlenné váltak, vagy a végső életszakaszba jutott emberek ellátását, gondozását lakóhelyükön vagy/és jól karbantartott, megfizethető áron működő állami intézményekben.

·         A NYOK tiltakozik az egészségügyi ellátások több éve tartó csonkítása ellen,

·         Megfizethető áron tartsák a gyógyszereket, gyógyárút, gyógyászati segédeszközöket. 

 

A NYUGDÍJASOK HELYZETE 2013. évben

(A KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK HATÁSA)

A KSH FOGYASZTÓI KOSÁR JELENTÉSEI ÉS

AZ ONYF ADATBÁZISA ALAPJÁN

BEVEZETÉS

A tanulmány célja az, hogy tájékoztatást adjon az időskorúak tényleges helyzetéről, életviszonyainak alakulásáról az elmúlt években, a 2010.- 2013. években történt korányzati intézkedések rájuk gyakorolt hatásáról. A tényfeltáró munka fontos, mert megbízhatóan kell bemutatni az idős korúak valós pénzügyi- és életviszonyait az érdekelteknek és a döntéshozóknak. A törvényhozók a nyugdíjrendszerre vonatkozó rendelkezéseket mélyrehatóan módosítják minden évben. A törvénymódosítások szigorító hatásai összeadódnak és lényegesen befolyásolják a nyugdíjasok életviszonyait.

A tanulmány két témakört fog át:

- bemutatja a főbb makro adatokat (létszám, ellátás összege) és elemzi alakulásukat,

- számba veszi az állami intézkedéseket, valamint azoknak a nyugdíjakat, a fogyasztást befolyásoló közvetlen hatásait, anélkül, hogy törekedne teljes körűen feltárni a tartalmi összefüggéseket.

 

Az elemzés időszerűségét indokolják

- a gazdaságban ténylegesen végbement elhúzódó válság folyamatok,

- az országgyűlés  2010 évtől hatályos nyugdíj törvény változtatásainak hatásai,

- a 2011-2013 évi új törvények és tényleges gazdasági folyamatok ,

- az országgyűlés által elfogadott 2011-2013 évi költségvetési törvények rendelkezései.

 

A 2010-2012 években mindíg magasabb volt a tényleges éves infláció mint aminek alapján a költségvetési terv törvényben a januári nyugdíjemelést meghatározták. Az év eleji és évközi áremelések hatását a nyugdíjasoknak saját fogyasztásuk korlátozásával kellett kibírniuk novemberig. 

A 2010. évi 0,6%-os kiegészítő nyugdíjemelés után,

2011. január 1-től. – 3,8%-os nyugdíjnövelés történt. Egyszeri 6%-os mértékű nyugdíj kiegészítést fizettek minden öregségi nyugdíjasnak a 2011. novemberi nyugdíjjal együtt, aki 2011-01-01- előtt megállapított öregségi nyugdíjban részesült, ide értve a baleseti ellátottakat is.

A 2012 évi költségvetési törvény  4,2%-os, inflációt követő nyugdíjemelést tartalmazott. Ennyivel emelték  2012. január 1.-től a nyugdíjakat. De átlagosan 5,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, sőt az élelmiszerek árai 7,0%-kal nőttek. (a KSH szerinti éves fogyasztói árindex 105,7%, és ennyi a nyugdíjas árkosárra számított is) A törvénynek megfelelően, a többlet inflációval, 2012. év novemberében 1,6%-kal emelték a nyugdíjakat. Minden évben átlagon felüli mértékben nőnek az élelmiszerek és a lakhatás (rezsi) árai. Enni és lakni kell, ezek alapvető létszükségletek,  nem  nélkülözhetők.

2013-01-01-től 5,2%kal emelték a nyugdíjakat és  a Kormány a rezsi költségek (áram, gáz, távfűtési díjak) 10%-os mértékű csökkentéséről intézkedett az 1586/2012 (XII.15.) Kormányhatározatban. Hatása a  2013. februári számlákban jelent meg. 2013-ban  a Kormány összesen 20 %-kal csökkentette  a rezsi költségeket (áram, gáz, távfűtési díjak).A 2/2013(X.22.) OGY politikai nyilatkozat  alapján november 1-jétől ismét 11,1 százalékkal csökkent a lakossági gáz, az áram és a távhő ára a döntés értelmében. Az újabb rezsicsökkentéssel a gáz, az áram és a távhő ára 2012 decemberhez képest összesen 20 százalékkal mérséklődik. 2013. július 1.-től 10%-kal csökkentek a víz- és csatorna, valamint a szemétszállítási díjak, és olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is. A jogszabály értelmében a víz- és csatornadíjak a januári összeghez képest csökkentek tíz százalékkal, míg a szemétszállításért – 2014. december 31-éig – a 2012. áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók.

hirdetés

Előzmény: a Nyugdíjasok Országos Képviselete 2002 év óta évente elkészítette jelentését a nyugdíjasok fogyasztói kosara szerinti árak, a fogyasztás és a nyugdíjak alakulásáról, vagyis a nyugdíjasok helyzetéről a kormányzati intézkedések hatására.

Forrás: az elemzés alapját a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatói és fogyasztói árkosár tájékoztatói, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatbázisa és a Nemzetgazdasági Minisztérium publikációi képezik.

  I./ A törvényi változások számbavétele

 

Nyugdíjemelés és- kifizetés: kinek, mikor, mennyit?

A 2009. évben a törvényhozás a nyugdíjrendszer „tartós fenntarthatósága” érdekében

·         megváltoztatta a nyugdíjszámítás indexálását, ugyanis

= eltörölte a nyugdíjak vásárló értékének megőrzését szolgáló u.n. svájci indexálási rendszert, ami törvényben biztosította, hogy a nyugdíjak kövessék az éves inflációt és az aktív munkavállalók nettó átlag bérének emelkedését; és helyette

= bevezette az inflációt követő nyugdíjemelés mellett, az ország gazdasági növekedését megjelenítő GDP (bruttó hazai termék) 5%-ot meghaladó növekedése esetére az ezzel arányos nyugdíjemelési szisztémát, (ami gazdasági válság idején valójában befagyasztja a nyugdíjakat);

felemelte 65 évre a nyugdíjkorhatárt 2012-től félévenkénti közelítéssel (férfi és nő számára egyaránt);

nem fizette ki a 13. havi nyugdíj 2009. II. félévi részét;*

·        eltörölte 2009 II. félévben esedékes (árkövető) korrekciós nyugdíjemelést;

·        a 2010. évre halasztotta az 1997 előtt megállapított nyugdíjak 4%-os emelését (2005:CLXXIII: tv);

 

2010.   i. 1.-től a nyugdíjemelés érvényes szabályai, a kifizetés feltételei és menete az alábbiak szerint változott.

A korábbi, 2001-2009 között érvényes törvények szerint az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett nettó átlagkereset növekedés átlagával kellett emelni az előző évben megállapított nyugdíjakat. 2010. január 1-jétől a nyugdíjak emelését a vonatkozó szabályok a GDP (Gross Domestic Product=bruttó hazai termék) növekedésének tervezett mértékéhez kötik.

Ha a GDP

- növekedésének mértéke nem éri el a 3%-ot, akkor a fogyasztói árnövekedés mértékének megfelelően,

- ha, legalább 3%, de nem éri el a 4%-ot, akkor a tervezett fogyasztói áremelkedés és a tervezett (országos netto) átlagkereset-növekedés 80/20%-os arányban súlyozott átlagának megfelelően,

- legalább 4%, de nem éri el az 5%-ot, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett (országos netto) átlagkereset-növekedés 60/40%-os arányban súlyozott átlagának megfelelően,

- legalább 5% vagy annál több, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett (országos nettó) átlagkereset-növekedés 50/50%-os arányban kell emelni a nyugdíjakat.

 2010-től megszüntették a 13. havi nyugdíjat valamennyi nyugdíjast illetően.*

*A 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésére azért volt szükség, mert -a jogszabály változások miatt- a nyugdíjak reálértéke csak 2003-ban érte el rendszerváltás előtti nyugdíjak reálértékét.

 

·        Az általános fogyasztási adót 5%-kal felemelték, az ÁFA mértéke 20%-ról 25%-ra nőtt. Kivétel ez alól a távhő, amelynek ÁFA-ja 5% lett.**

**Az ÁFA emelés nemcsak a nyugdíjasokat, hanem minden fogyasztót érint, hátrány viszont, hogy a személyi jövedelemadó kulcsok mérséklése a nyugdíjasoknak nem használt, hanem csak a jövedelemmel rendelkezőknek.

 

Megjegyzendő hogy a 2000-2008 között működött vegyes indexálást (50% kereset, 50% infláció) teljesen egyetlen évben sem hajtották végre. 2001-2002-ben a törvény 3-3% emelést biztosított. A „svájci” indexálás fokozatos alkalmazásának 4 éve alatt évi 2%-kal, azaz összesen 8%-kal növelte a nyugdíjak összegét. Más megközelítésben: a nyugdíjak értékvesztése 1998-2008 között mintegy 30% volt a rapid infláció részleges kompenzálása miatt. Ez oda vezetett, hogy 2009-ben a nyugdíjak átlag összege már 36,3%-kal elmaradt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlag keresetétől. Hazánkban a létminimum, a minimálbér és az átlagnyugdíj összege között sajátos az összefüggés. Az érintettek döntő része szegénységben él.

 

 *Szegény a nyugdíjasok 50%-a, még ha aktív korában jó jövedelműnek számított is, mert éveken át jelentős jövedelemcsökkenést szenvedett el. *Magyarországon a szegénységet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) létminimum-számításai alapján határozzák meg. Eszerint ma a lakosságból, mintegy 4 millió ember él a létminimumon (85.960 forint/fő/hónap/2013-07-11) és az alatt. Az EU módszertana alapján – mely szerint a szegénységi küszöb az átlagjövedelem 60%-a – a szegények aránya 17% ami 1,7 millió főt jelent.

A 10 milliós Magyarországon – a KSH szerint – 1,1 milliónyian tartósan leszakadtak a társadalomról, többszörösen hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek. Ők a mélyszegények; a felkapaszkodás szinte lehetetlen számukra. 2009-2012 telén – hasonlóan az utóbbi évekhez – mintegy 200-an fagytak meg, többségük a saját fűtetlen otthonában, a többiek az utcákon. A hajléktalanok számát 30–50 ezerre teszik.

 

Időzített társadalmi bomba azoknak a folyamatosan elszegényedő tömegeknek a helyzete, akik már 23 éve nem tudnak folyamatosan dolgozni legálisan, és aktív életkoruk végéig nem szereznek nyugellátásra jogosító szolgálati időt, és  nem teljesítenek nyugdíjjárulék befizetést sem. A következmény: hiány a Nyugdíjbiztosítás Pénzügyi Alapjában, időskori nyomor az érintettek körében.

Minden nyugdíjasra érvényes volt az, hogy a fogyasztói árak folyamatos emelkedése mellett különösen nagymértékű a közmű és az energia árak, azaz általánosan a lakhatás költségeinek emelkedése, amit nem tudtak elhárítani a nyugdíjasok. A lakhatás költségei elérték az átlagnyugdíj 60-65%-át 2012.-ig Ez Europa más országaihoz képest is kiemelkedően magas hányad, ott ugyanis legfeljebb 20-25% a lakhatási kiadás.  Az időskorú kronikus betegek nyugdíjának 10-15%-a gyógyszerre kell. Ebből az következik, hogy egy nyugdíjból csak az összeg 20-30%-a maradt minden egyéb szükségletre, azaz étkezésre, ruházkodásra, lakásfelujításra, kulturális kiadásokra. Terjedt az időskori szegénység.

Jelentősen nőtt az ára a telefon és az informatikai szolgáltatásoknak is. Legrosszabb az egyszemélyes háztartásban élő régi (kis összegű) nyugdíjból élők helyzete. A tendencia folytatódott. A NYOK-nak ezért törekednie kell arra, hogy a tényleges áremelések, a reálinfláció nem kompenzált részéből sok éve felhalmozódott elmaradás miatt a nyugdíjkorrekciót folytassa a Kormány és a törvényhozás.

Az időskorúak, különösen a saját jogon nyugdíjasok egész életük munkája során befizetett járulékaikért olyan nyugdíjat kívánnak, amely biztosítja elért életszínvonaluk megtartását halálukig. A méltó öregkor alapja az önfenntartásra elegendő nyugdíj, jól működö,  a lakóhelyen elérhető egészségügyi és szociális gondozó rendszer.

 

Az elvárt és a nyújtott ellátások évek óta eltérnek egymástól. Ennek több, tartósan létező makrogazdasági oka van: infláció, munkanélküliség, világgazdasági válság, költségvetési deficit, a magyar állam eladósodottsága, a reálgazdaság teljesítő képességének csökkenése, demográfiai folyamatok. Mindezek hatására a törvényhozók szigorították a nyugdíj törvényeket.

A nyugdíjasokra az intézkedések nagyobb része azonnal és sokkolóan hatott, más része a nyugdíjba menőkre fog hatni. A szociális ügyekért felelős miniszter (2009 évi) nyilatkozata szerint ezek a törvényi szigorítások hosszú távra biztosítják a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, pénzügyi fedezetét. A parlamenti választásokat követően 2010. május 14.-től új kormány lépett hivatalba és mélyrehatóan átalakította a nyugdíj rendszert.

Megtörtént 2010 évben:

- a nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátások emelése, amelynek átlagos mértéke 2010. évben 3 %, továbbá

- a kiegészítő 0,6% nyugdíj kifizetése egész évre a tervezettnél magasabb árnövekedés miatt. (átlagosan 500.- Ft/fő/hó, évi összege 6.000.- Ft/fő)

az 1997 előtt megállapított nyugdíjak 4%-os emelése (2005:CLXXIII: tv).

Visszaállították a méltányossági nyugdíjemelést, és az 1090/2010 (IV. 9.) Kormány határozat 400 millió Ft-tal megemelte a méltányossági kifizetésekre fordítható keretösszeget.

 

2011.   évben

- emelték 3,8%-kal a -2010. január 1-je előtt megállapított- tárgyévi nyugellátás és a baleseti járadék összegét. (Az 1997:LXXXI.tv. 62.§ 2011-01-01-től hatályos (5) bek. alapján), de azt, a tárgyévi emelés előtt meg kellett emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott (0,6) százalékos mérték egytizenketted részével,

- öregségi teljes nyugdíjba mehetnek azok a nők, akik legalább 40 évi tényleges nyugdíjbiztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyt igazolnak, függetlenül attól, hogy betöltötték-e a törvényben előírt nyugdíjkorhatárt; (Tny. 1997:LXXXI. tv. 2011-01-01-től hatályos 18.§ (2a)-(2d) bekezdése alapján). Ennek pénzügyi fedezetére 0,5%-kal megemelték a munkavállalók által fizetendő nyugdíj-járulék mértékét,

- egyszeri 6% nyugdíj kiegészítést fizettek (a tervezettet meghaladó éves infláció miatt) a 2011. november havi nyugellátással együtt minden nyugdíjasnak, aki 2011-01-01-et megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjas volt, ide értve a baleseti ellátásában részesülőket is;

- a kormány átalakította a nyugdíjrendszert. Megszűntette a kötelező magánpénztári tagságot. A „nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a szabad nyugdíjpénztár választással összefüggő feladatokról” szóló 1281/2010 (XII.15.) Korm. hat./MK190/2010(XII.15) a szerint a nyugdíjrendszer:

- a közép és hosszú távú finanszírozhatóság megteremtése érdekében a hárompilléres rendszerből visszatért az Európai Unió 18 tagországa által működtetett munkafedezeti (szolidaritási) és önkéntes tőkefedezeti alapú, kétpilléres rendszerbe,

- az állami pillér mellett fenntartja és erősíti az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat,

- tehermentesíti a Nyugdíjbiztosítási Alapot a nem nyugdíj, hanem szociális alapú kifizetésektől és azokat a központi költségvetés keretei között kezeli,

- törvényben rögzített módon biztosítja, hogy nyugdíjat csak nyugdíj céljára befizetett összegekből lehet finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem fizethető, egyúttal a társadalombiztosítási nyugdíjalapba befizetett járulékokat kizárólag nyugdíj kifizetésekre lehet fordítani.,

- a reform költségét az állami és fél-állami pillérek egyesítéséből finanszírozza azzal, hogy egyéb költségvetési forrás erre a célra nem használható fel.

Ez azt jelenti, hogy

= a munkavállalók visszatérhettek az állami nyugdíjpénztárakba a magán nyugdíjpénztárakból 2011 évben,

= a visszatérő pénztártag befizetéseit egyéni megtakarítási számlán vezeti az állami nyugdíjbiztosító, (ez nem teljesült 2012. év végéig)

= az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők által az elmúlt időszakban nyugdíj célra befizetett, felhalmozott összeg a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerül. Az Alapból az ország költségvetési törvényében meghatározott részt, az államadósság csökkentésére, illetve a törvényben előírt költségvetési előirányzat javára kell befizetni,

 Eladhatóvá vált a magánpénztári  vagyon maradéka. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyonának értéke 2012-06-30.-án 654,7 milliárd Ft volt az Állami Adósságkezelő Központ adatai szerint. Törvénymodosítási javaslatot nyujtott be Lázár János miniszterelnökséget vezető államatitkár 2012-09-20.-án, miszerint az államosított magánnyugdíjpénztári vagyonból megmaradt -nem értékesíthető- vagyonelemeket az Állami Vagyonkezelőnek adják.

= a magán-nyugdíjpénztári tagságot választó személynek az öngondoskodás elve alapján – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben és a magán-nyugdíjpénztári rendszerben azonos mértékű- munkavállalói nyugdíjjárulékot kell fizetnie, amely 2011. december 31. napját követően a pénztártag magán-nyugdíjpénztári számlájára kerül átutalásra. Ezen időpontot követő időszakra a pénztártag nem szerez ellátásra jogosultságot a Nyugdíjbiztosítási Alapból, hanem e személyek részére az állam a szociális biztonsághoz fűződő jog érvényesítése érdekében a szociális intézmények útján- törvényben meghatározott feltétek szerint- ellátást biztosít.

= Az átállás részletes végrehajtási szabályait az illetékes minisztereknek (nemzeti erőforrás miniszter, nemzetgazdasági miniszter) kellett megalkotni. 2011. május 31.-ig;

Végrehajtása eredményeként 2.678 milliárd Ft tőketranszfer került át a magán-nyugdíjpénztáraktól az államhoz 2011. július végéig.

- 98%-os különadó megfizetésére kötelezte a 2010. évi CXXV törvény a 2005. január 1.-et követően megszerzett jövedelmek után (tehát, visszamenőleges hatállyal) a költségvetési szervnél, állami önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott, vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemélyt, ide értve a nyugdíjasként munkabérben részesülőket is. Nyugdíjba vonuló u.n. sétáló idejére munkavégzés alóli felmentés (általában 6-8 havi) idejére adott átlagbére is adóalap, továbbá a végkielégítés és a ki nem vett szabadság utáni térítés is. Az Alkotmánybíróság -az érintettek tiltakozására- megsemmisítette a visszamenőleges külön adót elrendelő jogszabályhelyet, de fennmaradt az adófizetési kötelezettség a 2010. évi kifizetések után, mert az nem minősült lezárt adóévnek.

 

2012 évben. Folytatódott az adórendszer átalakítása, miszerint 2012-re kivezették az adójóváírásokat és a félszuperbruttó intézményét a(z aktív) munkavállalók 202 ezer Ft/hó összegű fizetéséig, de az e fölötti bértartományban két lépcsőben vezetik ki a szuperbrutto rendszerét. Ezzel forrás marad a rendszerben, amit azok bérének kompenzálására használnak, akik kevesebbet keresnek, mint 202 ezer Ft/hó. (Az ellenzéki pártok szerint a 2012 évi költségvetés ismét az alacsony és közepes jövedelműeket sújtja, a magas jövedelműeknek viszont kedvez.)

Az általános forgalmi adót 27%-ra emelték (+2%-kal).

Az EU konvergencia (felzárkózási) program végrehajtásához is kiegészítés kell a rendszerben.

A nyugdíjrendszer átalakítása:

 

2012.-ig a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozták a nyugdíj és nyugdíj jellegű kiadások többségét, ezután

- a nyugdíjkasszából csak biztosítás alapú nyugdíjat és a korhatár feletti rokkantak nyugdíját fizetik, de oda nem folyik be a munkáltatók által fizetett 27% korábbi társadalombiztosítási járulék, amit 27% szolidaritási hozzájárulási adóvá változtattak a törvényhozók. Az adó megosztása: 24% a Nyugdíj Alapba, 3% az Egészségbiztosítási Alapba került;  (Biztosítás  helyett állami szociális juttatás lett)

- a korhatár alatti, és a korkedvezményes nyugdíjak szociális ellátássá változnak, ez 53 milliárd  Ft kivétele a nyugdíjalapból, az ellátásra nem vonatkoznak a nyugdíj törvények garanciái és a nyugdíjasoknak más törvényekben biztosított nyugdíjas kedvezmények.  Ez hátrány az érintettek számára. A korhatár alatti rokkantsági ellátások pénzügyi fedezete a Nemzeti Szociális Alapnak a Rokkantsági és Rehabilitációs Ellátása előírányzata, amit a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közvetlenül kezel.(2011. évi CXCI tv.18.§)

- a rokkantak nyugdíja helyett rokkantsági ellátás, illetve rehabilitációs ellátás jár (a minimálbér 30-150%-a); pénzügyi fedezete az Egészségbiztosítási Alap. (2011. évi CXCI tv., 335/2011 (XII.29.).Korm.r.) A rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre  vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban kell növelni. A rokkantsági és rehabilitációs ellátást az állam akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők. Munkaadó rehabilitációs hozzájárulást fizet, összege 964.500.-Ft/év. Új rehabilitációs hatóságot hoztak létre, neve: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Bevezették a Rehabilitációs Kártyát.

A rokkantaknak 2012 . I. félévében orvosi felülvizsgálatra kellett jelentkezni, további jogosultságuk vagy rehabilitálhatóságuk megállapítása végett. (Az eljárások során történt  számos visszásságról érkezett panasz, pl. a „számítógépes rendszerek átalakítása késik” hivatkozással, az ellátásra jogosultak jelentős része hónapok óta nem kapott pénzt.) 

 

Összesen mintegy 800 ezer -korábban nyugellátásában részesült- embert ért hátrány a törvények változtatása következtében. Szükség van az új törvények szélsőséges hatásainak mérséklésére.

Az ombudsman kifogásolta 2012. évben a magánnyugdíj-pénztári önkéntes befizetések hozamának részleges állami elvonását. A biztoshoz két magánszemély fordult panasszal, mert a magánnyugdíj-pénztárnak teljesített önkéntes befizetéseik teljes hozamát nem kapták vissza az állami nyugdíjrendszerbe való átlépéskor, csupán a hozamgarantált tőke összege feletti részt, a reálhozamot.A magánnyugdíj-pénztári folyószámlára történő befizetések két részből álltak. A pénztártag egyrészt jogszabályi kötelezettség alapján, magánnyugdíj-pénztári tagdíj formájában kötelezően teljesített befizetést, másrészt törvényi kötelezettség nélkül, önkéntesen tagdíj-kiegészítéssel élhetett. Ez a befizetés a pénztártag saját döntésén alapult, az érintett meghatározott célból történő megtakarítása, és nem a pénztártag jövedelmét érintő közjogi korlátozás volt. Erre tekintettel a befizetések e két formájának más az alkotmányossági megítélése. Ezzel szemben a vonatkozó jogszabályok nem a tagdíj-kiegészítések teljes hozamáról, csupán a reálhozam visszautalásáról rendelkeztek.

Az ombudsman szerint a tulajdon alaptörvényi védelme kiterjed a pénztártagok tagdíj-kiegészítéseire és azok hozamára is. Megállapította, hogy az önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges állami elvonása esetén a tulajdonhoz való jog korlátozásának nincs alkotmányjogilag értékelhető, legitim célja. Pusztán az állami bevétel növelése nem szolgáltathat alapot a tulajdonhoz való jog által védett jogosultság korlátozásához.
Az alapvető jogok biztosa felkérte az érintett minisztereket a feltárt visszásság orvoslására.

2013 január 1.-től 5,2%-kal emelték a nyugdíjakat, és a nyugdíj jellegű ellátásokat.

 

De egyidejüleg nővelték a lakosság terheit is. Több járulékot, illetéket, új adókat kell fizetni.

 

Megszüntették az aktív dolgozók nyugdíj járulék fizetésének felső határát a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek növelése érdekében,(378/2012 (XII.17.) Korm r. MK/174 (2012.XII.17.)

2013. Augusztus 1-je óta összesen 22%-os adó terheli a bankbetétek kamatait a korábbi 16%-kal szemben, és a betétek, bankban tartott pénzek felhasználásakor tranzakciós illetéket kell fizetni, kulcsát is emelték (3, illetve 6 ezrelék a korábbi 2, illetve 3 ezrelék helyett). A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot és ennek nyomán a többi bank is. Tranzakciós illetéket kell fizetni minden pénzfelvételkor, átutaláskor!  A bankok részben áthárították az adó és illetékterhek növekedését a lakosságra, ezért ma már szinte nem kap semmit a bankokban lévő pénzéért a  lakosság. A nyugdíjas (és nem nyugdíjas) megtakarítónak fel kell élnie a tőkéjét, a kevés kamat nem egészíti ki a szükséges mértékben a nyugdíjat.  Hatására a lakosság kivonta a pénzt a bankbetétekből. Novemberben a devizabetétekből vontak ki több pénzt a háztartások: ezekből tranzakciós értelemben 30,5 milliárd forint áramlott ki, szemben a forintbetétek 22,8 milliárdjával. Egy év alatt 688 milliárddal, vagyis 9,1%-kal csökkent a lakosság betétállománya, ebből az éven belül lekötött forintbetétek csökkentek legnagyobb mértékben a kamatváltozások miatt: 936,1 milliárd forinttal csökkent az állományuk, ami azt jelenti, hogy a 23%-uk eltűnt. Pontosabban: egy részét felélte a lakosság, a többi befektetési jegybe, állampapírba kerülhetett át. Egy éven belül lekötött forintbetétre novemberben átlagosan 2,67%-os kamatot fizettek a bankok, az euróbetéteknél ez 1,56% volt.

2014. január 1.-től  2,4%-kal  emelték a nyugdíjakat és a nyugdíj jellegű ellátásokat.

 

Folytatódott  a  40 év munka után járó kedvezményes nyugdíjak igénybe vétele: több mint százezer nő ment nyugdíjba 40 év munka után (2014. jan.09. Forrás: MTI) Ez a kedvezmény életkortól független nyugdíjba vonulást tesz lehetővé 40 év munka után (Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára).

2011. január elsejétől vezették be a kedvezményt. A program tovább folytatódik, előreláthatóan 2014-ben havonta több mint kétezer nő igényli majd az ilyen kedvezményes nyugdíjat közölte az államtitkár. A kormány foglalkoztatási programmal kíván azoknak a nőknek is segíteni, akiknek a kedvezmény igénybevételéhez már kevesebb mint egy év hiányzik, elmúltak 55 évesek és nem dolgoznak.

Nem nő a nyugdíjminimum    ( 2014. január 14. Forrás: ado.hu)

Január elsejétől az öregségi nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az özvegyi és szülői nyugdíj, az árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugdíj összege 2,4 százalékkal emelkedett.

Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azoknak, akiknél a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2014. január 1-jétől 83 470 forintra emelkedik - írja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közleménye.

 A kormány döntött arról is, hogy az idén megállapított öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege nem emelkedik. Így 2014. január 1-jétől az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint, az árvaellátás legkisebb összege pedig havi 24 250 forint.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2014. januárban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesítette az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2014. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.

 

 

 

 

 

NYUGDÍJAK

Nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban részesülők létszáma és teljes ellátásának átlag összege az év januárjában

Mindösszesen

2008. év                                   3 053 827 fő     69 598.- Ft/hó   100,0%

2009. év                                   3 030 671 fő     76 751.- Ft/hó   110,3%.

2009. emelés után                     3 030 671 fő     79 033.- Ft/hó   103,0%

2010. év XII. hó                       2.925.449 fő     84 033.- Ft/hó   106,80%

2011. év XII. hó                       2.910.734 fő     89.272.- Ft/hó   106,23%                                  

2012. január      emelés után      2.919.159 fő     93.112.- Ft/hó   104,30%

2012. év XII. hó                       2.863.557 fő     95.617.- Ft/hó   102,69%

2013. év XII. hó                                   nincs adat        

2014. január emelés után                      nincs adat

A magyar társadalombiztosítási nyugellátás széleskörű volt, az ellátásban részesülők jogosultsági szempontból különböző csoportjaira terjedt ki és döntő részét a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizették. Ezt megváltoztatták 2012. évben.

 

Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban összesen            2,9 millió fő részesült, 

**2012 évi adatok

ebből  öregségi és öregségi jellegű nyugdíjra jogosult,            2,1 millió fő

korbetöltött öregségi nyugdíjas                                               1,9 millió fő,

 

korhatár feletti  rokkant                                    383,1 ezer fő,   

korhatár alattiaknak járó ellátású                       160,9 ezer fő,

rokkant és rehabilitációs ellátású                       445,1 ezer fő,   a többi egyéb jogcímen ellátott .

A teljes nyugellátásra jogosult 2.863.557 főnek átlagosan 95.617- Ft/hó összegű volt a nyugdíja 2012. év XII. hóban. Ebből a főellátások 87.879.- Ft/hó, a kiegészítő ellátások 29.461.-Ft/hó  összegűek (ebben 879.013 fő részesült).       A minimálbér 98.000. Ft/hó lett.                                   

**2012. XII. hóban: Árvaellátásban 84.096 fő, Járadékban (baleseti, mezőgazdasági, rokkantsági, egészség-károsodotti szociális, házastársi) valamint jövedelempótlékban, egyéb ellátásban összesen 69.203 fő részesült. 

 

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 2011-2014

 

·        1%-kal emelkedett (7%-ra) a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék, ez bevétel.    - 2011.-ben jelentősen csökkentették a táppénz kifizetést (az egyenleg kb.73-75 milliárd Ft/év), tehát    az egyének többlet befizetéseiből finanszírozzák az egészségbiztosítási alapú ellátásokat,

·        az egészségbiztosítási alap finanszírozza az „egészségkárosodási járadékokat” (58 milliárd Ft/ év )

·        állami kezelésbe vették az önkormányzati kórházakat és egészségügyi intézményeket (180 milliárd Ft adóssággal 756 intézmény lett az állam tulajdona vételár nélkül),

 

Változó gyógyszer árak: 2011 október 1-től csökkent 500 gyógyszer ára, nőtt az ára 1600 készítménynek.  2012. október.1. Változott több mint ezer gyógyszer ára  (Forrás: MTI 2012-09-17)  Spanyol modell: 2012 Augusztus elsejétől változott a gyógyszerek támogatási rendszere. A generikus, vagyis helyettesíthető készítmények esetében bővül a legkedvezőbb támogatással elérhető, valamint a közgyógyellátottak részére rendelhető gyógyszerek köre.

Az OEP közlése szerint csaknem 600 gyógyszert érintett az úgynevezett spanyol modell bevezetése. Ez alapján a gyártóknak vissza kell téríteniük az egészségügy és a gyógyszerkassza finanszírozására az állam által fizetett társadalombiztosítási támogatás 10 százalékát olyan készítmények esetében, amelyeket 2006 előtt fogadtak be a társadalombiztosításba, és amelyeknek nincs azonos hatóanyagú versenytársuk. 

A modell bevezetésétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012 évben 850 millió forint körüli összeget várt. A modellt a parlament által elfogadott u.n. egészségügyi salátatörvény vezette be.

*2014-ben: új gyógyszerek: bővülő ellátás, csökkenő betegterhek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitikársága szerint: 12 új gyógyszerrel bővül a támogatott készítmények köre, és ennek köszönhetően közel 25 ezer beteg esetében válik elérhetővé új, hatékonyabb és korszerűbb terápiás lehetőség. Az erről szóló jogszabály-módosítás a Magyar Közlöny 2014. január 29-ei számában jelent meg. Gyógyszerkereső Gyógyszerek betegtájékoztatója és egyéb adatai a WEBBeteg egészségportál gyógyszerkeresőjében. Gyógyszer adatbázis valamennyi vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerről. Gyógyszerkereső>> A befogadás után február 1-től 100%-os támogatással lesz elérhető az ismert központi idegrendszeri betegség, a szklerózis multiplex kezelésének első szájon át szedhető készítménye. Három készítménnyel bővül a vesedaganatos betegek kezelésében alkalmazható terápia. Új készítmény nyújt segítséget olyan prosztata tumoros betegeknek, akiknél már csontáttét alakult ki. Új gyógyszer áll rendelkezésre a krónikus myeloid leukémia elsővonalbeli kezelésére is. A szív- és érrendszeri betegségek kezelésében – amelyek népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségűek – jelentős előrelépést hoz egy kardiológiai készítmény indikációjának bővítése, ami ígyszívelégtelenség esetén is alkalmazhatóvá válik. Ez terápiás áttörést jelent, ami csökkenti a szívelégtelenség és az infarktus általi halál, valamint a betegségből fakadó kórházi kezelések számát. Mindezek mellett új támogatott készítmény áll rendelkezésre a krónikus köszvény és a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavarban szenvedő gyermekek részére is. A szívritmuszavarban szenvedő betegek stroke megelőzésére törzskönyvezett három új szájon át szedhető véralvadásgátló támogatása május 1-től valósul meg, ez szintén terápiás áttörést jelent majd. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy változtak az egymással helyettesíthető és egyenértékű gyógyszerek között bevezetett árverseny (vaklicit) szabályai. A finomhangolás következtében a február 1-től induló eljárásban tovább nő a gyógyszerellátás biztonsága, és a betegeknek legkisebb térítési díjjal elérhető gyógyszerek köre is bővül. A lakosság további megtakarításokhoz juthat a közfinanszírozott gyógyszerkiadásokon. A 2011 ősze óta bevezetett szabályozásnak köszönhetően 2012-ben a közfinanszírozott gyógyszerek körében a rászorulók 7,5 milliárd forintot takaríthattak meg. A 2013-as adatok alapján az új eljárásrend a lakosság számára további 3 milliárd forint megtakarítást hozott, így két év alatt a lakossági terhek csökkenése elérte a 10,5 milliárd forintot. (Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitikárság 2014.01.30 17:12 Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/15498/uj-gyogyszerek-csokkeno-betegterhek

 

(*A fogyasztói ár = OEP támogatás+ térítési díj). A betegnek az OEP támogatással csökkentett összeget kell fizetni, de nem biztos, hogy olcsóbb lett, mint korábban, mert ha az OEP támogatást is csökkentik, akkor akár nőhet is a fizetendő összeg. A támogatás mértéke függ a referencia terméktől és a betegségtől. Ez azt jelenti, hogy az OEP (Országos Egészségügyi Pénztár) kiválasztja a legolcsóbb, de a drágábbakkal megegyező hatóanyagú készítményt, a beteg választhatja a drágábbat, akkor azonban többet kell fizetnie. A nyugdíjasok többségének létkérdés a gyógyszerek ára.

 

A nyugdíjasok nagy része állandó gyógyszer fogyasztó, akik kronikus betegségeik miatt életük végéig kényszerülnek gyógyszereket venni.

Egy időskorú nyugdíjas háztartásában a kiadások  10-15%-át a gyógyszerek, gyógyáruk, gyógyászati segédeszközök képezik. Emiatt az áremelések nagy mértékben rontják életminőségüket.

 

Összefoglalva: az átrendezések miatt átláthatatlanná vált a társadalombiztosítási járulék fizetés és az ellátások kapcsolata, ez megingatja Magyarország 100 éve működő társadalombiztosításába vetett bizalmat.

 

 

ÁRAK  :   Minden magyar Kormány emelte az árakat 1990-2012 évek között.

 

Az alábbi táblázat bemutatja az áremelések mértékét, ami teljes egészében terhelte a lakosságot és ezen belül a nyugdíjasokat. Mindig alacsonyabb volt az árremeléseknél a bérek és a nyugdíjak emelése.

 

A szüntelen áremelések  következménye az, hogy 2002-től 2012-ig átlagosan az árak gyorsabban nőttek mint a bérek és a nyugdíjak,  közöttük egyre nőtt a különbség. Mindíg az átlagos infláció feletti mértékben nőttek az energia árak.

 

 Rossz időjárás esetén kiemelkedően magasak voltak éven belül a friss élelemiszerek árai (zöldség, gyümölcs) az elhúzódó téli hideg, rövid tavasz, száraz perzselő nyár miatt.

 

 

 

 

Magyar Kormányok áremelései 1990-től 2012-ig

 

 

Évek

Átlagos fogyasztóiár-idex vált.

Ebből: élelmiszer

Háztartási energia

Egyéb cikkek, üzemanyagok

Szolgáltatás

Nettó bér vált.

USD/HUF vált.

2012/2010

9,8%

12,9%

12,3%

13,9%

6,5%

8,7%

5,9%

2013/2010

11,7%

16,1%

2,8%

14,4%

10,3%

12,4%

3,4%

2010/2006

25,3%

32,4%

61,5%

19,7%

23,0%

19,5%

8,9%

2006/2002

20,4%

20,7%

38,3%

15,9%

25,1%

42,9%

-14,9%

2002/1998

38,9%

34,8%

38,9%

45,4%

47,1%

71,9%

2,8%

1998/1994

114,2%

106,7%

204,4%

105,6%

120,7%

93,0%

97,9%

1994/1990

141,7%

132,1%

248,3%

163,9%

166,9%

131,7%

80,1%

Forrás: KSH,MNB

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiugró ez a duplázódás, főleg, hogy a nettó átlagbérek ez idő alatt „csak” 62-63 százalékkal nőttek (nominálisan, 77 653 forintról 132 620 forintra). A kilencvenes években bőven az infláció felett emelték az energiaárakat, ezért előbb-utóbb csak el kellett érniük egy gazdaságilag elfogadható szintre, emiatt meg kellett volna szakadnia az ár emelések sorozatának. Az árak világszinvonalúak, a jövedelmek nem!


 

 

 

FOGYASZTÓI ÁRAK 2013. ÉVBEN   

 

2013. I. félévében : Júniusban 1,9%-os volt az infláció. De, ezen belűl kiugróan (21,3%-kal) nőttek a friss (zöldség-gyümölcs) idényáras élelemiszerek árai, amit a nyugdíjasok nagy része nem tudott megfizetni. Az éves átlag számok  elfedik az éven belüli nagy mértékű drágulásokat. Enni pedig minden nap kell!

 

A fogyasztói árak 2013. év  június  hóban 1,9 %-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Egy hónap alatt az árak   0,2 %-kal emelkedtek  az élelmiszerárak megugrása miatt. A statisztikában kimutatott alacsony éves árnövekedés fő oka a háztartási energia árak jelentős mérséklése. A tartós fogyasztási cikkek körében szintén árcsökkenés történt, mialatt a szeszes italok, dohányáruk, az élelmiszerek és a szolgáltatások drágultak egy év alatt.

 

2013. júniusban az elöző évihez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,1%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek 21,3%) és a liszt (12,7%) ára, valamint a száraztészta (4,5%), a sertéshús (4,5%) és a baromfihús (3,9%) ára is nőtt. Árcsökkenés következett be többek között a tojás (11,7%) és a cukor (4,9%) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,8%-kal emelkedett a szeszesitalok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (4,0%), ezen belül a szemétszállítás 7,6, a helyi tömegközlekedés 5,3%-kal drágult. Az egyéb cikkek körében kisebb mértékű áremelkedés volt (0,1%), ezen belül a járműüzemanyagok 2,8%-kal kerültek kevesebbe. A tartós fogyasztási cikkekért 1,7%-kal kellett kevesebbet fizetni. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,1%-kal csökkent.

A háztartási energia  árcsökkenése (8,7%) volt. Ezen belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10%-kal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7%-kal csökkent 2012. júniushoz képest.

 

 2013-ban az éves infláció   1,7%   % volt. (KSH   2014-01-15)       

 

A 2013. éves  fogyasztói árak  1,7  %-kal  voltak magasabbak mint egy évvel korábban. 12 hónap alatt egyes élelemiszerek árai emelkedtek, mások csökkentek.

 

  Aktualizált adatok KSH Gyorsjelentés 2014-01-15

2013  Nőttek az Élelmiszer árak               Csökkentek a lakhatás, háztartás, energia árak

Sajt                               8,5%-kal                      Háztartási energia  átl.              17,7%-kal                                                                               ebből               

Tej                                  6,3%-kal                       Elektromos energia                   20,1%-kal

                                                                       Vezetékes gáz                           20,0%-kal                  

Száraztészta                 3,0%-kal                     Csatornadíj                              11,0%-kal                                                                                 Szemétszállítás                         11,0%-kal

                                                                         Vízdíj                                     11,0%-kal         

Drágultak

                                                                       jármű üzemanyagok                    0,7%-kal       

Szeszes ital, dohány      12,0%-kal                    

Szolgáltatások                           3,7 %-kal         Ruházati  cikkek                      1,1%-kal

 

Csökkent az ára  a tartós fogyasztási cikkeknek 16%-kal, liszt 18,8%-kal, tojás 14,2%, étolaj 13,2%, cukor 11,3%-kal. 

 

Az EU 28 tagországában 2013 októberben a fogyasztói árak – az előzetesen harmonizált adatok szerint – 0,9%-kal voltak magasabbak, mint 2012 októberben. A legkisebb áremelkedések Görögországban (-1,9%) és Bulgáriában (-1,1%), a legnagyobbak az Egyesült Királyságban (2,2%), valamint Észtországban (2,2%)) voltak.  

 

 

Ehhez képest a  magyar fogyasztói árindexek az alábbiak: (KSH 2014-01-16)

 

Megnevezés                                                    2013. december                                   2013 év

                                    Előző hó=100% Elöző év azonos hó=100%         Előző év=100,0%

Fogyasztói árindex                   99,5                            100,4                            101,7

Harmonizált fogy. Árindex        100,2                            100,6                            101,7   

Maginfláció (szezon.kiig.)         100,3                            103,5                            103,3   

Nyugdíjas fogyasztói árindex   99,3                             99,7                           101,5

 

Gond az, hogy -az 1990 óta folyamatosan évente jelentősen emelt lakhatási díjak miatt- eltorzultak az arányok. Egy lakás állandó rezsi költségei (a lakhatás költségei, ezen belül különösen a közmű díjak) ugyanis megközelítették az átlagnyugdíj 60-65%-át 2012 év végéig. A nyugdíjasnak mindent az élelmiszeren és a ruházaton kellett megtakarítania, vagy ha volt, fel kellett élnie tartalékát.

A 2013. évi rezsicsökkentő intézkedések (2013:LIV tv.) enyhítik a nyugdíjasok terheit, de nem szüntetik meg a létminimum alatti (86 ezer Ft/hó/ 2012  KSH 2013-07-11) összegű nyugdíjból élő emberek nyomorát. A kis összegű nyugdíjak nagy része amiatt van, hogy az eleve alacsony régi bérekből számított nyugdíjakat évtizedeken át degresszíven (csökkentett mértékkel) állapították meg és  nem a tényleges (reál) inflációval kompenzálták a törvényhozók az éves nyugdíjemeléskor, hanem annál lényegesen kevesebbel. Ezt pótolni kell, mert a hátrányok rögzültek és nőtt az elszegényedett nyugdíjasok száma.                       

 

III. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  LÉTMINIMUM, FOGALMAK,

 *A létminimum  értékét hazánkban a KSH teszi közzé minden évben 1991 óta. A létminimum fogalma a háztartásoknak azt a minimum jövedelemszükségletét mutatja meg, amely mellett egy ember szerény körülmények között még biztosítani tudja a folyamatos életvitelt.

**A létminimum kiszámításának vannak nemzetközileg is elismert módszerei, amelyek közül hazánkban az un. normatív számítást használják. Röviden ez a módszer:  a számításkor az élelmiszer-fogyasztás aktuális értékét veszi alapul. A KSH a számításait az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet által összeállított élelmiszerkosár tartalmának a figyelembe vételével végzi el. Tartalma közepes fizikai igénybevétel esetén fedezi egy személy számára a teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletet, értékét pedig az abban szereplő mintegy száz tétel aktuális forintösszege adja. A létminimumot az ezen élelmiszer-normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi átlagos értéke határozza meg. Az élelmiszerkosár tartalma olyan szintű szükséglet kielégítését jelenti, ami társadalmilag még elfogadható. Tehát a mélyszegénység, az alultápláltság szintje ez alatt van.

***A létminimum összege minden évben változik. Várhatóan a létminimum 2013 évre kivetítve 92-93 ezer Ft  - ez 2014-ben csak egy kicsit lehet magasabb. Ez az összeg önmagában nem  túlzottan magas, de ha kiszámoljuk, hogy egy átlag család esetén mekkora jövedelemre lenne szükség ennek elérésére, már nem  jó a helyzet. A valóság az, hogy közel 4,6 millió ember él ma Magyarországon a létminimum szintje alatt az EU normák alapján. Ez az óriási szám annak ellenére lett ekkora, hogy számításához nem egyszerűen be lett szorozva a létminimum összege a család létszámával, hanem egy erre a célra kifejlesztett fogyasztásiegység-kulcsszámokat használtak pontosság érdekében. Ez azt jelenti, hogy az első felnőtt családtag értéke 1, a többi felnőtté 0,75, az első 14 év alatti gyermeké 0,65, a másodiké, 0,5, a harmadiké és minden továbbié 0,4.

 

 KÖVETKEZTETÉSEK      

A társadalmi  problémát  fokozza, hogy a minimálbért megadóztatták, így a netto kevesebb mint a létminimum összege és  egyre távolabb kerülnek egymástól, ami rossz jelenség. A minimálbér 2013-ban  bruttó 98 ezer Ft, aminek a nettója (adózás utáni összege) ugyanakkor nem több mint 64.190 Ft. Máris láthatóvá válik a különbség nagysága a 93 ezer Ft-os létminimum és az alig több mint 64 ezer Ft-os netto minimálbér között. A minimálbér alapvetően kevés egy család eltartásához, és szükségszerű, hogy annak nettó összege a lehető leggyorsabban elérje a létminimum összegét. Tovább rontja a helyzetet a  nagymértékű munkanélküliség is. Emiatt sok nyugdíjas (fix jövedelműként)  kényszerül eltartani munkaképes de munkanélküli családtagjait: gyermekét, unokáját, közeli rokonát, miközben saját alapvető szükségleteit sem tudja fedezni. Kevés nyugdíjast segít családja, mert nem képes rá. Megváltozott a nyugdíjasok társadalmi szerepe a válság miatt: dolgozni kényszerül aki még tud, nyomorog aki nem képes már dolgozni, vagy nem kap munkát. Emellett részben-egészben eltartja munkanélküli családtagjait, azok gyerekeit. Ez  korábban is jelen volt a társadalomban, de csak kis mértékben.

 A létminimum egy olyan statisztikai szám, amely hűen mutatja a gazdaság helyzetét egy országban. A cél az kell, hogy legyen a mindenkori kormány előtt, hogy legalább a létminimum elérését biztosítsa az embereknek, mert mindenkinek joga van az emberi életre.

A drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon:

   - 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette;
   - 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent.
   - 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket.
  - 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat.

Ezeknek az eseményeknek az lett a következménye, hogy a II. világháború óta nem volt ilyen nagy és drasztikus az elszegényedés: Magyarországon. Ez a nyugdíjasoknak több mint felét érinti, akiknek életkora nő,   munka nincs számukra, és ezek miatt más jövedelmet nem tudnak szerezni.

2007 és 2013 között évente átlagosan 2 százalékkal csökkent a háztartások átlagjövedelme. Az eloszlást tekintve az összkép nagyon aggasztó. Az alsó tizedben élőknek 6-7 százalékkal csökkent, miközben a felső tizedben élőknek esetenként több mint 10 százalékkal is nőtt évente a jövedelme. Az alsó és felső jövedelmi tizedben élők közötti különbség kilencszeres lett (a társadalmi egyenlőtlenség mértéke az EU-ban csak Romániában nagyobb, mint nálunk).

Európai  Uniós mérce szerint: 4,6 millió magyar él szegénységben.

Az igazi gondot nem csak az jelenti, hogy nőtt a szegények száma, hanem a szegénység mélysége és a kitörés esélytelensége is hihetetlenül megnőtt.

Egy háztartást akkor nevezünk depriváltnak – szükséget szenvedőnek –, ha a lenti felsorolásból három feltételnek, súlyosan depriváltnak, ha négy feltételnek nem tudnak megfelelni:

(1) képtelen a nem várt kiadásokat fedezni;
(2) nem engedhet meg magának évi egy hét nyaralást az otthonán kívül;
(3) nem képes a különféle tartozások törlesztésére;
(4) nem engedheti meg magának legalább kétnaponta hús-, csirke- vagy halétel fogyasztását;
(5) nem képes az otthonát megfelelően fűteni.

A háztartás kénytelen lemondani:

(6) a mosógépről,
(7) a színes tévéről,
(8) a telefonról vagy
(9) a személyes használatú autóról.
 
A magyar háztartások közel  81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni.

 

 NYUGDÍJVAGYON 2013.

A frissített adatok szerint már a bevont nyugdíjvagyon 5 százaléka sincs már meg az alapban. Adósságcsökkentésre pedig "csak" az átvett vagyon 64,6 százaléka ment.

Az Államadósság Kezelő Központ frissítette az októberi adatokkal a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap összetételére vonatkozó táblázatát, mely szerint a tizedik hónap végére mindössze 132,6 milliárd forint volt az alapban. Egy hónappal korábban még 157,9 milliárd forinttal rendelkezett az alap, ám ahogy az az ÁKK oldalára feltöltött dokumentumból kiderült, októberben újabb 30,5 milliárd forintnyi állampapír került bevonásra, vagyis ekkora mértékben tovább csökkentették az adósságot.

Ezzel az összeggel együtt már egyébként összesen 1902 milliárd forintot fordítottak az eredeti, adósságcsökkentő célra. Ez az átvett vagyon 64,6 százalékát teszi ki. Emellett utaltak a költségvetésnek közel 460 milliárdot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek is átadtak közel 200 milliárdnyi vagyont és természetesen még 233 milliárdot a legelején kifizettek reálhozamként is.

Az október havi adatok részleteiből látható, hogy az alap forinteszközei 13 milliárd forinttal 106,7 milliárdra csökkentek. Ezen belül a befektetési jegyek és ETF-ek állománya szinte lenullázódott, hiszen a szeptemberi 33,2 milliárd után 800 milliónyi ilyen eszköz van az alap forinteszköz "oldalán". Állampapírból a korábbi bevonások miatt már semmi, és a jelzáloglevelekből is alig pár százmilliónyi van csak. Viszont a számlapénz soron a júliusi mélypont után folyamatosan gyarapodás látszik, ami az értékesítésekkel van összefüggésben: a szeptemberi 77,3 után 92,6 milliárd volt októberben a táblázat szerint.

A devizaeszközök oldalán már csak 25,9 milliárd forintnyi eszköz található, mely 18 milliárdnyi részvényből és 7,9 milliárdnyi számlapénzből tevődik össze.

 

 

 

 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Káposzta János 7 órája új videót töltött fel:

Káposzta János 8 órája új videót töltött fel:

Vincze Péter Antal 2 napja új blogbejegyzést írt: Vizsolyi Biblia

Káposzta János 3 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 3 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Vincze Péter Antal 1 hete új blogbejegyzést írt: A Hubertlaki tó

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu