NYUGDÍJASOK ORSZÁGOS
KÉPVISELETE
KÖZGAZDASÁGI BIZOTTSÁG
A NYUGDÍJASOK HELYZETE
2013. évben
(A KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK
HATÁSA)
KÉSZÍTETTE
Dr Kovácsné Pósfay Zsuzsanna
2014-02-11
TARTALOMJEGYZÉK
A
NYUGDÍJASOK HELYZETE 2013. évben
(A KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK
HATÁSA)
A KSH FOGYASZTÓI KOSÁR
JELENTÉSEI ÉS
AZ ONYF ADATBÁZISA ALAPJÁN
CÍM OLDAL
ÁLLÁSFOGLALÁS 3
BEVEZETÉS 4
I./ A TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK SZMBAVÉTELE 4-9
2009-2010-2011-2012-2013
években
II./ TÉNYEK ÖSSZEGZÉSE 9-11
NYUGDÍJAK,
NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSOK ÁTLAGA 9-10
EGÉSZSÉGÜGY,
GYÓGYSZER ÁRVÁLTOZÁSOK 10-11
FOGYASZTÓI
ÁRAK : 1990-2012 és 2013. ÉVBEN 13-16
III. HÁTTÉR INFORMÁCIÓK
LÉTMINIMUM, FOGALMAK 17
KÖVETKEZTETÉSEK 18
NYUGDÍJVAGYON 2013 19
I./
ÁLLÁSFOGLALÁS
A Nyugdíjasok Országos Képviselete a méltó
öregkor biztosítása érdekében a következőket ajánlja a törvényhozók figyelmébe.
Az
időskorúak, különösen a saját jogon öregségi nyugdíjasok egész életük munkája
során befizetett járulékaikért olyan nyugdíjat kívánnak, amely biztosítja elért
életszínvonaluk megtartását halálukig. A méltó öregkor alapja a teljeskörű
önfenntartásra elegendő nyugdíj, és jól
működö, a lakóhelyen könnyen elérhető
egészségügyi ellátások és szociális gondozó rendszer. A nyugdíjasok társadalma nagyon
különböző élethelyzetekbe került emberekből áll, ezért differenciált törvényi megoldások is szükségesek
életviszonyaik elviselhetővé tételéhez. Alapvetőek minden időskorú ember
számára az alábbiak:
Az időskorúak szociális biztonságát
garantálni kell az Alkotmányban és a
vonatkozó törvényekben. Bele tartozik:
1./ A nyugdíjak döntően biztosítási elven történő megállapítása, a ténylegesen munkával töltött szolgálati idő
és a ténylegesen befizetett járulékok összhangja mellett a nyugdíj rendszer
hosszú távra szóló kiszámíthatósága. Cél: a nyugdíjak összege fedezze
mindenkor az egyén teljes
önfenntartását. A szociális szolidarítás elvét szükség szerinti mértékben kell
alkalmazni az érintettekre. A rendszerben biztosítani kell, hogy a nyugdíjassá
válás ne okozzon szociális esetté válást az egyén életében.
Szükséges, hogy
·
a mindenkori
nyugdíjrendszer értékmegőrző legyen, biztosítsa a teljes önfenntartás fedezetét
a teljesjogú öregségi nyugdíj megállapításától a nyugdíjas haláláig,
egyszemélyes háztartásban is,
·
meg
kell őrizni a nyugdíjak reálértékét, a tervezettet meghaladó éves fogyasztói
áremeléseket kompenzálni kell a tényleges nyugdíjas fogyasztói kosár alapján,
·
fenn kell tartani a jelenlegi törvény azon rendelkezését,
miszerint a nyugdíjak összegét emelni kell januártól az adott évre várt, majd a ténylegesen mért éves
infláció mértékével novemberben,
·
törvénybe kell iktatni a nyugdíjaknak az
éves gazdasági növekedésből is biztosítandó emelését,
·
vissza
kell állítani a nyugdíjra jogosító minimális korhatárt (az előre hozott nyugdíj
intézményét),
·
a
rokkantsági nyugdíjasok helyzetét humanizálni kell, mérsékeljék az új törvények
szélsőséges hatásait.
·
A 65
év felettiek ingyesen utazását fenn kell tartani (szerzett jog), vagy fedezni
nyugdíjemeléssel.
·
A
NYOK-nak törekednie kell arra, hogy a tényleges áremelések, a reálinfláció nem
kompenzált részéből sok éve felhalmozódott elmaradás miatt a nyugdíjkorrekciót
folytassa a Kormány és a törvényhozás.
2./Az egészséghez és az egészséges élethez
való jog. Ide értve az egészségügyi ellátó rendszer helyben elérhető, korszerű
szolgáltatásait, valamint a tartósan tehetetlenné
váltak, vagy a végső életszakaszba jutott emberek ellátását, gondozását
lakóhelyükön vagy/és jól karbantartott, megfizethető áron működő állami
intézményekben.
·
A NYOK tiltakozik az egészségügyi ellátások több éve tartó
csonkítása ellen,
·
Megfizethető áron
tartsák a gyógyszereket, gyógyárút, gyógyászati segédeszközöket.
A NYUGDÍJASOK HELYZETE 2013.
évben
(A KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK
HATÁSA)
A KSH FOGYASZTÓI KOSÁR
JELENTÉSEI ÉS
AZ ONYF ADATBÁZISA ALAPJÁN
BEVEZETÉS
A tanulmány célja az, hogy tájékoztatást adjon az időskorúak
tényleges helyzetéről, életviszonyainak alakulásáról az elmúlt években, a 2010.-
2013. években történt korányzati intézkedések rájuk gyakorolt hatásáról. A
tényfeltáró munka fontos, mert megbízhatóan kell bemutatni az idős korúak valós
pénzügyi- és életviszonyait az érdekelteknek és a döntéshozóknak. A
törvényhozók a nyugdíjrendszerre vonatkozó rendelkezéseket mélyrehatóan
módosítják minden évben. A törvénymódosítások szigorító hatásai összeadódnak és
lényegesen befolyásolják a nyugdíjasok életviszonyait.
A tanulmány két témakört fog át:
- bemutatja a főbb
makro adatokat (létszám, ellátás összege) és elemzi alakulásukat,
- számba veszi az
állami intézkedéseket, valamint azoknak a nyugdíjakat, a fogyasztást
befolyásoló közvetlen hatásait, anélkül, hogy törekedne teljes körűen feltárni
a tartalmi összefüggéseket.
Az elemzés
időszerűségét indokolják
- a gazdaságban
ténylegesen végbement elhúzódó válság folyamatok,
- az országgyűlés 2010 évtől hatályos nyugdíj törvény
változtatásainak hatásai,
- a 2011-2013 évi új
törvények és tényleges gazdasági folyamatok ,
- az országgyűlés
által elfogadott 2011-2013 évi költségvetési törvények rendelkezései.
A 2010-2012 években mindíg magasabb volt a tényleges éves infláció
mint aminek alapján a költségvetési terv törvényben a januári nyugdíjemelést
meghatározták. Az év eleji és évközi áremelések hatását a nyugdíjasoknak saját
fogyasztásuk korlátozásával kellett kibírniuk novemberig.
A 2010. évi 0,6%-os
kiegészítő nyugdíjemelés után,
2011. január 1-től. – 3,8%-os nyugdíjnövelés
történt. Egyszeri 6%-os mértékű nyugdíj kiegészítést fizettek minden öregségi
nyugdíjasnak a 2011. novemberi nyugdíjjal együtt, aki 2011-01-01- előtt
megállapított öregségi nyugdíjban részesült, ide értve a baleseti ellátottakat
is.
A 2012 évi
költségvetési törvény 4,2%-os, inflációt
követő nyugdíjemelést tartalmazott. Ennyivel emelték 2012. január 1.-től a nyugdíjakat. De
átlagosan 5,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, sőt az élelmiszerek árai
7,0%-kal nőttek. (a KSH szerinti éves fogyasztói árindex 105,7%, és ennyi a
nyugdíjas árkosárra számított is) A törvénynek megfelelően, a többlet
inflációval, 2012. év novemberében 1,6%-kal emelték a nyugdíjakat. Minden évben
átlagon felüli mértékben nőnek az élelmiszerek és a lakhatás (rezsi) árai. Enni
és lakni kell, ezek alapvető létszükségletek,
nem nélkülözhetők.
2013-01-01-től 5,2%kal emelték a nyugdíjakat és a Kormány a rezsi költségek (áram, gáz,
távfűtési díjak) 10%-os mértékű csökkentéséről intézkedett az 1586/2012
(XII.15.) Kormányhatározatban. Hatása a
2013. februári számlákban jelent meg. 2013-ban a Kormány összesen 20 %-kal csökkentette a rezsi költségeket (áram, gáz, távfűtési
díjak).A 2/2013(X.22.) OGY politikai nyilatkozat alapján november
1-jétől ismét 11,1 százalékkal csökkent a lakossági gáz, az áram és a távhő ára
a döntés értelmében. Az újabb rezsicsökkentéssel a gáz, az áram és a távhő ára
2012 decemberhez képest összesen 20 százalékkal mérséklődik. 2013. július
1.-től 10%-kal csökkentek a víz- és csatorna, valamint a szemétszállítási díjak,
és olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is. A
jogszabály értelmében a víz- és csatornadíjak a januári összeghez képest
csökkentek tíz százalékkal, míg a szemétszállításért – 2014. december 31-éig –
a 2012. áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90
százalékát kérhetik el a szolgáltatók.
hirdetés
Előzmény: a
Nyugdíjasok Országos Képviselete 2002 év óta évente elkészítette jelentését a
nyugdíjasok fogyasztói kosara szerinti árak, a fogyasztás és a nyugdíjak
alakulásáról, vagyis a nyugdíjasok helyzetéről a kormányzati intézkedések
hatására.
Forrás: az
elemzés alapját a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatói és fogyasztói
árkosár tájékoztatói, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
adatbázisa és a Nemzetgazdasági Minisztérium publikációi képezik.
I./ A törvényi változások számbavétele
Nyugdíjemelés és- kifizetés: kinek, mikor, mennyit?
A 2009. évben a törvényhozás a
nyugdíjrendszer „tartós fenntarthatósága” érdekében
·
megváltoztatta
a nyugdíjszámítás indexálását, ugyanis
= eltörölte a nyugdíjak vásárló értékének megőrzését szolgáló
u.n. svájci indexálási rendszert, ami törvényben biztosította, hogy a nyugdíjak
kövessék az éves inflációt és az aktív munkavállalók nettó átlag bérének
emelkedését; és helyette
= bevezette az inflációt követő nyugdíjemelés mellett, az
ország gazdasági növekedését megjelenítő GDP (bruttó hazai termék) 5%-ot
meghaladó növekedése esetére az ezzel arányos nyugdíjemelési szisztémát, (ami
gazdasági válság idején valójában befagyasztja a nyugdíjakat);
felemelte 65 évre a nyugdíjkorhatárt 2012-től
félévenkénti közelítéssel (férfi és nő számára egyaránt);
nem fizette ki a 13. havi nyugdíj 2009. II. félévi
részét;*
·
eltörölte 2009 II. félévben esedékes (árkövető)
korrekciós nyugdíjemelést;
·
a 2010. évre halasztotta az 1997 előtt
megállapított nyugdíjak 4%-os emelését (2005:CLXXIII: tv);
2010. i. 1.-től a nyugdíjemelés érvényes szabályai, a kifizetés feltételei és
menete az alábbiak szerint változott.
A korábbi, 2001-2009 között
érvényes törvények szerint az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és
a tervezett nettó átlagkereset növekedés átlagával kellett emelni az előző
évben megállapított nyugdíjakat. 2010. január 1-jétől a nyugdíjak emelését a
vonatkozó szabályok a GDP (Gross Domestic Product=bruttó hazai termék)
növekedésének tervezett mértékéhez kötik.
Ha a GDP
- növekedésének
mértéke nem éri el a 3%-ot, akkor a fogyasztói árnövekedés mértékének
megfelelően,
- ha, legalább 3%, de
nem éri el a 4%-ot, akkor a tervezett fogyasztói áremelkedés és a tervezett
(országos netto) átlagkereset-növekedés 80/20%-os arányban súlyozott átlagának
megfelelően,
- legalább 4%, de nem
éri el az 5%-ot, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett
(országos netto) átlagkereset-növekedés 60/40%-os arányban súlyozott átlagának
megfelelően,
- legalább 5% vagy
annál több, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett (országos
nettó) átlagkereset-növekedés 50/50%-os arányban kell emelni a nyugdíjakat.
2010-től
megszüntették a 13. havi nyugdíjat valamennyi nyugdíjast illetően.*
*A
13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésére azért volt szükség, mert -a jogszabály
változások miatt- a nyugdíjak reálértéke csak 2003-ban érte el rendszerváltás
előtti nyugdíjak reálértékét.
·
Az általános fogyasztási adót 5%-kal felemelték,
az ÁFA mértéke 20%-ról 25%-ra nőtt. Kivétel ez alól a távhő, amelynek ÁFA-ja 5%
lett.**
**Az ÁFA emelés nemcsak a nyugdíjasokat, hanem minden fogyasztót
érint, hátrány viszont, hogy a személyi jövedelemadó kulcsok mérséklése a
nyugdíjasoknak nem használt, hanem csak a jövedelemmel rendelkezőknek.
Megjegyzendő hogy a 2000-2008 között működött vegyes indexálást
(50% kereset, 50% infláció) teljesen egyetlen évben sem hajtották végre. 2001-2002-ben a törvény 3-3% emelést
biztosított. A „svájci” indexálás fokozatos alkalmazásának 4 éve alatt évi
2%-kal, azaz összesen 8%-kal növelte a nyugdíjak összegét. Más megközelítésben:
a nyugdíjak értékvesztése 1998-2008 között mintegy 30% volt a rapid infláció
részleges kompenzálása miatt. Ez oda vezetett, hogy 2009-ben a nyugdíjak
átlag összege már 36,3%-kal elmaradt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak
nettó átlag keresetétől. Hazánkban a létminimum, a minimálbér és az
átlagnyugdíj összege között sajátos az összefüggés. Az érintettek döntő része
szegénységben él.
*Szegény a nyugdíjasok 50%-a, még ha aktív korában jó jövedelműnek
számított is, mert éveken át jelentős jövedelemcsökkenést szenvedett el. *Magyarországon
a szegénységet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) létminimum-számításai
alapján határozzák meg. Eszerint ma a lakosságból, mintegy 4 millió ember
él a létminimumon (85.960 forint/fő/hónap/2013-07-11) és az alatt. Az EU
módszertana alapján – mely szerint a szegénységi küszöb az átlagjövedelem 60%-a
– a szegények aránya 17% ami 1,7 millió főt jelent.
A 10 milliós Magyarországon – a KSH
szerint – 1,1 milliónyian tartósan leszakadtak a társadalomról, többszörösen
hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek. Ők a mélyszegények; a
felkapaszkodás szinte lehetetlen számukra. 2009-2012 telén – hasonlóan az
utóbbi évekhez – mintegy 200-an fagytak meg, többségük a saját fűtetlen
otthonában, a többiek az utcákon. A hajléktalanok számát 30–50 ezerre teszik.
Időzített társadalmi bomba azoknak a folyamatosan elszegényedő tömegeknek a helyzete, akik
már 23 éve nem tudnak folyamatosan dolgozni legálisan, és aktív életkoruk
végéig nem szereznek nyugellátásra jogosító szolgálati időt, és nem teljesítenek nyugdíjjárulék befizetést
sem. A következmény: hiány a Nyugdíjbiztosítás Pénzügyi Alapjában, időskori
nyomor az érintettek körében.
Minden nyugdíjasra érvényes volt az, hogy a fogyasztói árak
folyamatos emelkedése mellett különösen nagymértékű a közmű és az energia árak,
azaz általánosan a lakhatás költségeinek emelkedése, amit nem tudtak elhárítani
a nyugdíjasok. A lakhatás költségei elérték az
átlagnyugdíj 60-65%-át 2012.-ig Ez Europa más országaihoz képest is
kiemelkedően magas hányad, ott ugyanis legfeljebb 20-25% a lakhatási
kiadás. Az időskorú kronikus betegek
nyugdíjának 10-15%-a gyógyszerre kell.
Ebből az következik, hogy egy nyugdíjból
csak az összeg 20-30%-a maradt minden egyéb szükségletre, azaz étkezésre,
ruházkodásra, lakásfelujításra, kulturális kiadásokra. Terjedt az időskori
szegénység.
Jelentősen nőtt az ára a telefon és az informatikai
szolgáltatásoknak is. Legrosszabb az egyszemélyes háztartásban élő régi (kis
összegű) nyugdíjból élők helyzete. A tendencia folytatódott. A NYOK-nak
ezért törekednie kell arra, hogy a tényleges áremelések, a reálinfláció nem
kompenzált részéből sok éve felhalmozódott elmaradás miatt a nyugdíjkorrekciót
folytassa a Kormány és a törvényhozás.
Az időskorúak, különösen a
saját jogon nyugdíjasok egész életük munkája során befizetett járulékaikért
olyan nyugdíjat kívánnak, amely biztosítja elért életszínvonaluk megtartását
halálukig. A méltó öregkor alapja az önfenntartásra elegendő nyugdíj, jól
működö, a lakóhelyen elérhető
egészségügyi és szociális gondozó rendszer.
Az elvárt és a nyújtott ellátások évek óta eltérnek egymástól.
Ennek több, tartósan létező makrogazdasági oka van: infláció, munkanélküliség,
világgazdasági válság, költségvetési deficit, a magyar állam eladósodottsága, a
reálgazdaság teljesítő képességének csökkenése, demográfiai folyamatok.
Mindezek hatására a törvényhozók szigorították a nyugdíj törvényeket.
A nyugdíjasokra az intézkedések nagyobb része azonnal és sokkolóan
hatott, más része a nyugdíjba menőkre fog hatni. A szociális ügyekért felelős
miniszter (2009 évi) nyilatkozata szerint ezek a törvényi szigorítások hosszú
távra biztosítják a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, pénzügyi fedezetét.
A parlamenti választásokat követően 2010. május 14.-től új kormány lépett
hivatalba és mélyrehatóan átalakította a nyugdíj rendszert.
Megtörtént
2010 évben:
- a nyugdíj- és
nyugdíjszerű ellátások emelése, amelynek átlagos mértéke 2010. évben 3 %, továbbá
- a kiegészítő 0,6%
nyugdíj kifizetése egész évre a tervezettnél magasabb árnövekedés miatt.
(átlagosan 500.- Ft/fő/hó, évi összege 6.000.- Ft/fő)
az 1997 előtt
megállapított nyugdíjak 4%-os emelése (2005:CLXXIII: tv).
Visszaállították a
méltányossági nyugdíjemelést, és az 1090/2010 (IV. 9.) Kormány határozat 400
millió Ft-tal megemelte a méltányossági kifizetésekre fordítható keretösszeget.
2011. évben
- emelték 3,8%-kal a
-2010. január 1-je előtt megállapított- tárgyévi nyugellátás és a baleseti járadék
összegét. (Az 1997:LXXXI.tv. 62.§ 2011-01-01-től hatályos (5) bek. alapján), de
azt, a tárgyévi emelés előtt meg kellett emelni az egyösszegű kifizetés
összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott (0,6) százalékos
mérték egytizenketted részével,
- öregségi teljes
nyugdíjba mehetnek azok a nők, akik legalább 40 évi tényleges
nyugdíjbiztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyt igazolnak,
függetlenül attól, hogy betöltötték-e a törvényben előírt nyugdíjkorhatárt;
(Tny. 1997:LXXXI. tv. 2011-01-01-től hatályos 18.§ (2a)-(2d) bekezdése
alapján). Ennek pénzügyi fedezetére 0,5%-kal megemelték a munkavállalók által
fizetendő nyugdíj-járulék mértékét,
- egyszeri 6% nyugdíj
kiegészítést fizettek (a tervezettet meghaladó éves infláció miatt) a 2011.
november havi nyugellátással együtt minden nyugdíjasnak, aki 2011-01-01-et
megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjas volt, ide értve a baleseti
ellátásában részesülőket is;
- a kormány
átalakította a nyugdíjrendszert. Megszűntette a kötelező magánpénztári
tagságot. A „nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a
szabad nyugdíjpénztár választással összefüggő feladatokról” szóló 1281/2010
(XII.15.) Korm. hat./MK190/2010(XII.15) a szerint a nyugdíjrendszer:
- a közép és hosszú
távú finanszírozhatóság megteremtése érdekében a hárompilléres rendszerből
visszatért az Európai Unió 18 tagországa által működtetett munkafedezeti
(szolidaritási) és önkéntes tőkefedezeti alapú, kétpilléres rendszerbe,
- az állami pillér
mellett fenntartja és erősíti az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító
pénztárakat,
- tehermentesíti a
Nyugdíjbiztosítási Alapot a nem nyugdíj, hanem szociális alapú kifizetésektől
és azokat a központi költségvetés keretei között kezeli,
- törvényben rögzített
módon biztosítja, hogy nyugdíjat csak nyugdíj céljára befizetett összegekből
lehet finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem
fizethető, egyúttal a társadalombiztosítási nyugdíjalapba befizetett
járulékokat kizárólag nyugdíj kifizetésekre lehet fordítani.,
- a reform költségét
az állami és fél-állami pillérek egyesítéséből finanszírozza azzal, hogy egyéb
költségvetési forrás erre a célra nem használható fel.
Ez azt jelenti, hogy
= a munkavállalók visszatérhettek az állami nyugdíjpénztárakba
a magán nyugdíjpénztárakból 2011 évben,
= a visszatérő pénztártag befizetéseit egyéni megtakarítási
számlán vezeti az állami nyugdíjbiztosító, (ez nem teljesült 2012. év végéig)
= az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők által az elmúlt
időszakban nyugdíj célra befizetett, felhalmozott összeg a Nyugdíjreform és
Adósságcsökkentő Alapba kerül. Az Alapból az ország költségvetési törvényében
meghatározott részt, az államadósság csökkentésére, illetve a törvényben előírt
költségvetési előirányzat javára kell befizetni,
Eladhatóvá vált a
magánpénztári vagyon maradéka. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap
vagyonának értéke 2012-06-30.-án 654,7 milliárd Ft volt az Állami Adósságkezelő
Központ adatai szerint. Törvénymodosítási javaslatot nyujtott be Lázár János
miniszterelnökséget vezető államatitkár 2012-09-20.-án, miszerint az
államosított magánnyugdíjpénztári vagyonból megmaradt -nem értékesíthető-
vagyonelemeket az Állami Vagyonkezelőnek adják.
= a magán-nyugdíjpénztári tagságot választó személynek az öngondoskodás
elve alapján – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben és a
magán-nyugdíjpénztári rendszerben azonos mértékű- munkavállalói
nyugdíjjárulékot kell fizetnie, amely 2011. december 31. napját követően a
pénztártag magán-nyugdíjpénztári számlájára kerül átutalásra. Ezen időpontot
követő időszakra a pénztártag nem szerez ellátásra jogosultságot a
Nyugdíjbiztosítási Alapból, hanem e személyek részére az állam a szociális
biztonsághoz fűződő jog érvényesítése érdekében a szociális intézmények útján-
törvényben meghatározott feltétek szerint- ellátást biztosít.
= Az átállás részletes végrehajtási szabályait az illetékes
minisztereknek (nemzeti erőforrás miniszter, nemzetgazdasági miniszter) kellett
megalkotni. 2011. május 31.-ig;
Végrehajtása eredményeként 2.678 milliárd Ft tőketranszfer
került át a magán-nyugdíjpénztáraktól az államhoz 2011. július végéig.
- 98%-os különadó
megfizetésére kötelezte a 2010. évi CXXV törvény a 2005. január 1.-et követően
megszerzett jövedelmek után (tehát, visszamenőleges hatállyal) a költségvetési
szervnél, állami önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított,
fenntartott, vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél
foglalkoztatott magánszemélyt, ide értve a nyugdíjasként munkabérben
részesülőket is. Nyugdíjba vonuló u.n. sétáló idejére munkavégzés alóli
felmentés (általában 6-8 havi) idejére adott átlagbére is adóalap, továbbá a
végkielégítés és a ki nem vett szabadság utáni térítés is. Az Alkotmánybíróság
-az érintettek tiltakozására- megsemmisítette a visszamenőleges külön adót
elrendelő jogszabályhelyet, de fennmaradt az adófizetési kötelezettség a 2010.
évi kifizetések után, mert az nem minősült lezárt adóévnek.
2012 évben. Folytatódott az
adórendszer átalakítása,
miszerint 2012-re kivezették az adójóváírásokat és a félszuperbruttó
intézményét a(z aktív) munkavállalók 202 ezer Ft/hó összegű fizetéséig, de
az e fölötti bértartományban két lépcsőben vezetik ki a szuperbrutto
rendszerét. Ezzel forrás marad a rendszerben, amit azok bérének kompenzálására
használnak, akik kevesebbet keresnek, mint 202 ezer Ft/hó. (Az ellenzéki pártok
szerint a 2012 évi költségvetés ismét az alacsony és közepes jövedelműeket
sújtja, a magas jövedelműeknek viszont kedvez.)
Az általános forgalmi adót
27%-ra emelték (+2%-kal).
Az EU konvergencia (felzárkózási) program végrehajtásához is
kiegészítés kell a rendszerben.
A nyugdíjrendszer átalakítása:
2012.-ig a Nyugdíjbiztosítási Alapból
finanszírozták a nyugdíj és nyugdíj jellegű kiadások többségét, ezután
- a nyugdíjkasszából csak
biztosítás alapú nyugdíjat és a korhatár feletti rokkantak nyugdíját fizetik,
de oda nem folyik be a munkáltatók által fizetett 27% korábbi
társadalombiztosítási járulék, amit 27% szolidaritási hozzájárulási adóvá
változtattak a törvényhozók. Az adó megosztása: 24% a Nyugdíj Alapba, 3% az
Egészségbiztosítási Alapba került;
(Biztosítás helyett állami
szociális juttatás lett)
- a korhatár alatti,
és a korkedvezményes nyugdíjak szociális ellátássá változnak, ez 53
milliárd Ft kivétele a nyugdíjalapból,
az ellátásra nem vonatkoznak a nyugdíj törvények garanciái és a nyugdíjasoknak
más törvényekben biztosított nyugdíjas kedvezmények. Ez hátrány az érintettek számára. A korhatár
alatti rokkantsági ellátások pénzügyi fedezete a Nemzeti Szociális Alapnak a Rokkantsági
és Rehabilitációs Ellátása előírányzata, amit a Nemzeti Erőforrás Minisztérium
(NEFMI) közvetlenül kezel.(2011. évi CXCI tv.18.§)
- a rokkantak nyugdíja
helyett rokkantsági ellátás, illetve rehabilitációs ellátás jár (a minimálbér
30-150%-a); pénzügyi fedezete az Egészségbiztosítási Alap. (2011. évi CXCI tv.,
335/2011 (XII.29.).Korm.r.) A rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező
arányban kell növelni. A rokkantsági és rehabilitációs ellátást az állam akkor
is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból
nem fedezhetők. Munkaadó rehabilitációs hozzájárulást fizet, összege
964.500.-Ft/év. Új rehabilitációs hatóságot hoztak létre, neve: Nemzeti
Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Bevezették a Rehabilitációs Kártyát.
A rokkantaknak 2012 .
I. félévében orvosi felülvizsgálatra kellett jelentkezni, további jogosultságuk
vagy rehabilitálhatóságuk megállapítása végett. (Az eljárások során
történt számos visszásságról érkezett
panasz, pl. a „számítógépes rendszerek átalakítása késik” hivatkozással, az
ellátásra jogosultak jelentős része hónapok óta nem kapott pénzt.)
Összesen mintegy 800
ezer -korábban nyugellátásában részesült- embert ért hátrány a törvények
változtatása következtében. Szükség van az új törvények szélsőséges hatásainak
mérséklésére.
Az ombudsman kifogásolta 2012. évben a
magánnyugdíj-pénztári önkéntes befizetések hozamának részleges állami
elvonását. A biztoshoz két magánszemély
fordult panasszal, mert a magánnyugdíj-pénztárnak teljesített önkéntes
befizetéseik teljes hozamát nem kapták vissza az állami nyugdíjrendszerbe való
átlépéskor, csupán a hozamgarantált tőke összege feletti részt, a reálhozamot.A
magánnyugdíj-pénztári folyószámlára történő befizetések két részből álltak. A
pénztártag egyrészt jogszabályi kötelezettség alapján, magánnyugdíj-pénztári
tagdíj formájában kötelezően teljesített befizetést, másrészt törvényi
kötelezettség nélkül, önkéntesen tagdíj-kiegészítéssel élhetett. Ez a befizetés
a pénztártag saját döntésén alapult, az érintett meghatározott célból történő
megtakarítása, és nem a pénztártag jövedelmét érintő közjogi korlátozás volt.
Erre tekintettel a befizetések e két formájának más az alkotmányossági
megítélése. Ezzel szemben a vonatkozó jogszabályok nem a tagdíj-kiegészítések
teljes hozamáról, csupán a reálhozam visszautalásáról rendelkeztek.
Az ombudsman szerint a tulajdon alaptörvényi
védelme kiterjed a pénztártagok tagdíj-kiegészítéseire és azok hozamára is.
Megállapította, hogy az önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges
állami elvonása esetén a tulajdonhoz való jog korlátozásának nincs
alkotmányjogilag értékelhető, legitim célja. Pusztán az állami bevétel növelése
nem szolgáltathat alapot a tulajdonhoz való jog által védett jogosultság
korlátozásához.
Az alapvető jogok biztosa felkérte az érintett minisztereket a feltárt
visszásság orvoslására.
2013 január 1.-től 5,2%-kal emelték a
nyugdíjakat, és a nyugdíj jellegű ellátásokat.
De egyidejüleg nővelték a lakosság
terheit is. Több járulékot, illetéket, új adókat kell fizetni.
Megszüntették az aktív dolgozók
nyugdíj járulék fizetésének felső határát a Nyugdíjbiztosítási Alap
bevételeinek növelése érdekében,(378/2012 (XII.17.) Korm r. MK/174
(2012.XII.17.)
2013. Augusztus
1-je óta összesen 22%-os adó terheli a bankbetétek kamatait a korábbi 16%-kal szemben, és
a betétek, bankban tartott pénzek felhasználásakor tranzakciós illetéket kell
fizetni, kulcsát is emelték (3, illetve 6 ezrelék a korábbi 2, illetve 3
ezrelék helyett). A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan csökkenti a jegybanki
alapkamatot és ennek nyomán a többi bank is. Tranzakciós illetéket kell fizetni
minden pénzfelvételkor, átutaláskor! A bankok részben áthárították az adó és
illetékterhek növekedését a lakosságra, ezért ma már szinte nem kap semmit a bankokban
lévő pénzéért a lakosság. A nyugdíjas (és
nem nyugdíjas) megtakarítónak fel kell élnie a tőkéjét, a kevés kamat nem
egészíti ki a szükséges mértékben a nyugdíjat. Hatására a lakosság kivonta a
pénzt a bankbetétekből. Novemberben a devizabetétekből vontak ki több pénzt a
háztartások: ezekből tranzakciós értelemben 30,5 milliárd forint áramlott ki,
szemben a forintbetétek 22,8 milliárdjával. Egy év alatt 688
milliárddal, vagyis 9,1%-kal csökkent a lakosság betétállománya, ebből az éven
belül lekötött forintbetétek csökkentek legnagyobb mértékben a
kamatváltozások miatt: 936,1 milliárd forinttal csökkent az állományuk, ami azt
jelenti, hogy a 23%-uk eltűnt. Pontosabban: egy részét felélte a
lakosság, a többi befektetési jegybe, állampapírba kerülhetett át. Egy
éven belül lekötött forintbetétre novemberben átlagosan 2,67%-os kamatot
fizettek a bankok, az euróbetéteknél ez 1,56% volt.
2014. január 1.-től 2,4%-kal
emelték a nyugdíjakat és a nyugdíj jellegű ellátásokat.
Folytatódott a 40
év munka után járó kedvezményes nyugdíjak igénybe vétele: több mint százezer nő
ment nyugdíjba 40 év munka után (2014. jan.09. Forrás: MTI) Ez a kedvezmény
életkortól független nyugdíjba vonulást tesz lehetővé 40 év munka után (Emberi
Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára).
2011. január
elsejétől vezették be a kedvezményt. A program tovább folytatódik, előreláthatóan
2014-ben havonta több mint kétezer nő igényli majd az ilyen kedvezményes
nyugdíjat közölte az államtitkár. A kormány foglalkoztatási programmal kíván
azoknak a nőknek is segíteni, akiknek a kedvezmény igénybevételéhez már
kevesebb mint egy év hiányzik, elmúltak 55 évesek és nem dolgoznak.
Nem
nő a nyugdíjminimum ( 2014. január 14.
Forrás: ado.hu)
Január elsejétől az öregségi nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az özvegyi
és szülői nyugdíj, az árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugdíj összege 2,4
százalékkal emelkedett.
Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban
is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azoknak, akiknél a
saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási
összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2014. január 1-jétől 83 470
forintra emelkedik - írja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
közleménye.
A kormány
döntött arról is, hogy az idén megállapított öregségi teljes nyugdíj, és az
árvaellátás legkisebb összege nem emelkedik. Így 2014. január 1-jétől az
öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint, az árvaellátás
legkisebb összege pedig havi 24 250 forint.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2014. januárban
minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesítette az előző évben
folyósított ellátások összegéről, valamint a 2014. január havi emelésről
ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből
milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.
NYUGDÍJAK
Nyugdíjasok, nyugdíjszerű
ellátásban részesülők létszáma és teljes ellátásának átlag összege az év
januárjában
Mindösszesen
2008. év 3 053 827
fő 69 598.- Ft/hó 100,0%
2009. év 3 030 671 fő 76 751.- Ft/hó 110,3%.
2009. emelés után 3 030 671
fő 79 033.- Ft/hó 103,0%
2010. év XII. hó 2.925.449
fő 84 033.- Ft/hó 106,80%
2011. év XII. hó 2.910.734
fő 89.272.- Ft/hó 106,23%
2012. január emelés után 2.919.159 fő 93.112.-
Ft/hó 104,30%
2012. év XII. hó 2.863.557
fő 95.617.- Ft/hó 102,69%
2013. év XII. hó nincs
adat
2014. január emelés után nincs
adat
A magyar társadalombiztosítási nyugellátás széleskörű volt, az
ellátásban részesülők jogosultsági szempontból különböző csoportjaira terjedt
ki és döntő részét a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizették. Ezt megváltoztatták
2012. évben.
Nyugdíjban és nyugdíjszerű
ellátásban összesen 2,9 millió
fő részesült,
**2012 évi adatok
ebből öregségi és öregségi
jellegű nyugdíjra jogosult,
2,1 millió fő
korbetöltött öregségi nyugdíjas 1,9 millió fő,
korhatár feletti rokkant 383,1 ezer
fő,
korhatár alattiaknak járó ellátású
160,9 ezer fő,
rokkant és rehabilitációs ellátású 445,1
ezer fő, a többi egyéb jogcímen
ellátott .
A teljes nyugellátásra
jogosult 2.863.557 főnek átlagosan 95.617- Ft/hó összegű volt a nyugdíja 2012.
év XII. hóban. Ebből a főellátások 87.879.- Ft/hó, a
kiegészítő ellátások 29.461.-Ft/hó összegűek
(ebben 879.013 fő részesült). A minimálbér 98.000. Ft/hó lett.
**2012. XII. hóban: Árvaellátásban
84.096 fő, Járadékban (baleseti,
mezőgazdasági, rokkantsági, egészség-károsodotti szociális, házastársi)
valamint jövedelempótlékban, egyéb ellátásban összesen 69.203 fő
részesült.
AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 2011-2014
·
1%-kal
emelkedett (7%-ra) a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék,
ez bevétel. - 2011.-ben jelentősen
csökkentették a táppénz kifizetést (az egyenleg kb.73-75 milliárd Ft/év), tehát
az egyének többlet befizetéseiből
finanszírozzák az egészségbiztosítási alapú ellátásokat,
·
az
egészségbiztosítási alap finanszírozza az „egészségkárosodási járadékokat” (58
milliárd Ft/ év )
·
állami
kezelésbe vették az önkormányzati kórházakat és egészségügyi intézményeket (180
milliárd Ft adóssággal 756 intézmény lett az állam tulajdona vételár nélkül),
Változó gyógyszer árak: 2011 október 1-től
csökkent 500 gyógyszer ára, nőtt az ára 1600 készítménynek. 2012. október.1. Változott több mint ezer
gyógyszer ára (Forrás: MTI
2012-09-17) Spanyol modell: 2012 Augusztus elsejétől változott
a gyógyszerek támogatási rendszere. A generikus, vagyis
helyettesíthető készítmények esetében bővül a legkedvezőbb támogatással
elérhető, valamint a közgyógyellátottak részére rendelhető gyógyszerek köre.
Az OEP közlése szerint
csaknem 600 gyógyszert érintett az úgynevezett spanyol modell bevezetése. Ez
alapján a gyártóknak vissza kell téríteniük az egészségügy és a gyógyszerkassza
finanszírozására az állam által fizetett társadalombiztosítási támogatás 10
százalékát olyan készítmények esetében, amelyeket 2006 előtt fogadtak be a
társadalombiztosításba, és amelyeknek nincs azonos hatóanyagú
versenytársuk.
A modell bevezetésétől
az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012 évben 850 millió forint körüli összeget várt. A modellt a
parlament által elfogadott u.n. egészségügyi salátatörvény
vezette be.
*2014-ben: új gyógyszerek: bővülő ellátás, csökkenő betegterhek. Az Emberi
Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitikársága szerint:
12 új gyógyszerrel bővül a támogatott készítmények köre, és ennek köszönhetően
közel 25 ezer beteg esetében válik elérhetővé új, hatékonyabb és korszerűbb
terápiás lehetőség. Az erről szóló jogszabály-módosítás a Magyar Közlöny
2014. január 29-ei számában jelent meg. Gyógyszerkereső Gyógyszerek
betegtájékoztatója és egyéb adatai a WEBBeteg egészségportál
gyógyszerkeresőjében. Gyógyszer adatbázis valamennyi vényköteles és vény nélkül
kapható gyógyszerről. Gyógyszerkereső>> A befogadás után február
1-től 100%-os támogatással lesz elérhető az ismert központi idegrendszeri
betegség, a szklerózis multiplex kezelésének első szájon át szedhető
készítménye. Három készítménnyel bővül a vesedaganatos betegek kezelésében
alkalmazható terápia. Új készítmény nyújt segítséget olyan prosztata tumoros
betegeknek, akiknél már csontáttét alakult ki. Új gyógyszer áll rendelkezésre a
krónikus myeloid leukémia elsővonalbeli kezelésére is. A szív- és érrendszeri
betegségek kezelésében – amelyek népegészségügyi szempontból kiemelt
jelentőségűek – jelentős előrelépést hoz egy kardiológiai készítmény
indikációjának bővítése, ami ígyszívelégtelenség esetén is alkalmazhatóvá
válik. Ez terápiás áttörést jelent, ami csökkenti a szívelégtelenség és az
infarktus általi halál, valamint a betegségből fakadó kórházi kezelések számát.
Mindezek mellett új támogatott készítmény áll rendelkezésre a krónikus köszvény
és a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavarban szenvedő gyermekek részére is. A
szívritmuszavarban szenvedő betegek stroke megelőzésére törzskönyvezett három
új szájon át szedhető véralvadásgátló támogatása május 1-től valósul meg, ez
szintén terápiás áttörést jelent majd. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy
változtak az egymással helyettesíthető és egyenértékű gyógyszerek között
bevezetett árverseny (vaklicit) szabályai. A finomhangolás következtében a
február 1-től induló eljárásban tovább nő a gyógyszerellátás biztonsága, és a
betegeknek legkisebb térítési díjjal elérhető gyógyszerek köre is bővül. A lakosság
további megtakarításokhoz juthat a közfinanszírozott gyógyszerkiadásokon. A
2011 ősze óta bevezetett szabályozásnak köszönhetően 2012-ben a
közfinanszírozott gyógyszerek körében a rászorulók 7,5 milliárd forintot
takaríthattak meg. A 2013-as adatok alapján az új eljárásrend a lakosság
számára további 3 milliárd forint megtakarítást hozott, így két év alatt a
lakossági terhek csökkenése elérte a 10,5 milliárd forintot. (Emberi
Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitikárság 2014.01.30
17:12
Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/15498/uj-gyogyszerek-csokkeno-betegterhek
(*A
fogyasztói ár = OEP támogatás+ térítési díj). A betegnek az OEP támogatással
csökkentett összeget kell fizetni, de nem biztos, hogy olcsóbb lett, mint
korábban, mert ha az OEP támogatást is csökkentik, akkor akár nőhet is a
fizetendő összeg. A támogatás mértéke függ a referencia terméktől és a
betegségtől. Ez azt jelenti, hogy az OEP (Országos Egészségügyi Pénztár)
kiválasztja a legolcsóbb, de a drágábbakkal megegyező hatóanyagú készítményt, a
beteg választhatja a drágábbat, akkor azonban többet kell fizetnie. A
nyugdíjasok többségének létkérdés a gyógyszerek ára.
A
nyugdíjasok nagy része állandó gyógyszer fogyasztó, akik kronikus betegségeik
miatt életük végéig kényszerülnek gyógyszereket venni.
Egy időskorú nyugdíjas háztartásában a
kiadások 10-15%-át a gyógyszerek,
gyógyáruk, gyógyászati segédeszközök képezik. Emiatt az áremelések nagy mértékben rontják életminőségüket.
Összefoglalva:
az átrendezések miatt átláthatatlanná vált
a társadalombiztosítási járulék fizetés és az ellátások kapcsolata, ez
megingatja Magyarország 100 éve működő társadalombiztosításába vetett bizalmat.
ÁRAK
: Minden magyar Kormány emelte
az árakat 1990-2012 évek között.
Az
alábbi táblázat bemutatja az áremelések mértékét, ami teljes egészében terhelte
a lakosságot és ezen belül a nyugdíjasokat. Mindig alacsonyabb volt az
árremeléseknél a bérek és a nyugdíjak emelése.
A
szüntelen áremelések következménye az,
hogy 2002-től 2012-ig átlagosan az árak gyorsabban nőttek mint a bérek és a nyugdíjak,
közöttük egyre nőtt a különbség. Mindíg
az átlagos infláció feletti mértékben nőttek az energia árak.
Rossz időjárás esetén kiemelkedően magasak
voltak éven belül a friss élelemiszerek árai (zöldség, gyümölcs) az elhúzódó
téli hideg, rövid tavasz, száraz perzselő nyár miatt.
Magyar Kormányok áremelései 1990-től
2012-ig
|
Évek
|
Átlagos
fogyasztóiár-idex vált.
|
Ebből:
élelmiszer
|
Háztartási
energia
|
Egyéb
cikkek, üzemanyagok
|
Szolgáltatás
|
Nettó bér
vált.
|
USD/HUF
vált.
|
|
2012/2010
|
9,8%
|
12,9%
|
12,3%
|
13,9%
|
6,5%
|
8,7%
|
5,9%
|
|
2013/2010
|
11,7%
|
16,1%
|
2,8%
|
14,4%
|
10,3%
|
12,4%
|
3,4%
|
|
2010/2006
|
25,3%
|
32,4%
|
61,5%
|
19,7%
|
23,0%
|
19,5%
|
8,9%
|
|
2006/2002
|
20,4%
|
20,7%
|
38,3%
|
15,9%
|
25,1%
|
42,9%
|
-14,9%
|
|
2002/1998
|
38,9%
|
34,8%
|
38,9%
|
45,4%
|
47,1%
|
71,9%
|
2,8%
|
|
1998/1994
|
114,2%
|
106,7%
|
204,4%
|
105,6%
|
120,7%
|
93,0%
|
97,9%
|
|
1994/1990
|
141,7%
|
132,1%
|
248,3%
|
163,9%
|
166,9%
|
131,7%
|
80,1%
|
|
Forrás: KSH,MNB
|
|
|
|
|
|
|
|
Kiugró ez
a duplázódás, főleg, hogy a nettó átlagbérek ez idő alatt „csak” 62-63
százalékkal nőttek (nominálisan, 77 653 forintról 132 620 forintra). A
kilencvenes években bőven az infláció felett emelték az energiaárakat, ezért
előbb-utóbb csak el kellett érniük egy gazdaságilag elfogadható szintre, emiatt
meg kellett volna szakadnia az ár emelések sorozatának. Az árak
világszinvonalúak, a jövedelmek nem!
FOGYASZTÓI ÁRAK 2013. ÉVBEN
2013. I. félévében : Júniusban
1,9%-os volt az infláció. De, ezen belűl kiugróan (21,3%-kal) nőttek a friss (zöldség-gyümölcs)
idényáras élelemiszerek árai, amit a nyugdíjasok nagy része nem tudott
megfizetni. Az éves átlag számok
elfedik az éven belüli nagy mértékű drágulásokat. Enni pedig minden nap
kell!
A fogyasztói árak 2013. év június hóban
1,9 %-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Egy hónap
alatt az árak 0,2 %-kal emelkedtek az élelmiszerárak megugrása miatt. A statisztikában kimutatott alacsony éves árnövekedés
fő oka a háztartási energia árak jelentős mérséklése. A tartós fogyasztási
cikkek körében szintén árcsökkenés történt, mialatt a szeszes italok,
dohányáruk, az élelmiszerek és a szolgáltatások drágultak egy év alatt.
2013. júniusban az elöző évihez
viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,1%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek 21,3%)
és a liszt (12,7%) ára, valamint a száraztészta (4,5%), a sertéshús (4,5%) és a
baromfihús (3,9%) ára is nőtt. Árcsökkenés következett be többek között a
tojás (11,7%) és a cukor (4,9%) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben,
8,8%-kal emelkedett a szeszesitalok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások
esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (4,0%), ezen belül a
szemétszállítás 7,6, a helyi tömegközlekedés 5,3%-kal drágult. Az egyéb cikkek
körében kisebb mértékű áremelkedés volt (0,1%), ezen belül a járműüzemanyagok
2,8%-kal kerültek kevesebbe. A tartós fogyasztási cikkekért 1,7%-kal kellett
kevesebbet fizetni. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,1%-kal csökkent.
A
háztartási energia árcsökkenése (8,7%) volt. Ezen belül a
vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10%-kal kellett
kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7%-kal csökkent 2012. júniushoz
képest.
2013-ban az éves infláció 1,7% %
volt. (KSH 2014-01-15)
A 2013. éves fogyasztói árak 1,7 %-kal
voltak magasabbak mint egy évvel korábban. 12 hónap alatt egyes
élelemiszerek árai emelkedtek, mások csökkentek.
Aktualizált adatok KSH Gyorsjelentés
2014-01-15
2013
Nőttek az Élelmiszer árak Csökkentek a lakhatás, háztartás, energia
árak
Sajt
8,5%-kal Háztartási
energia átl. 17,7%-kal ebből
Tej 6,3%-kal Elektromos energia 20,1%-kal
Vezetékes gáz 20,0%-kal
Száraztészta
3,0%-kal Csatornadíj 11,0%-kal Szemétszállítás
11,0%-kal
Vízdíj 11,0%-kal
Drágultak
jármű üzemanyagok 0,7%-kal
Szeszes ital, dohány 12,0%-kal
Szolgáltatások 3,7 %-kal Ruházati cikkek 1,1%-kal
Csökkent az ára a
tartós fogyasztási cikkeknek 16%-kal, liszt 18,8%-kal, tojás 14,2%, étolaj
13,2%, cukor 11,3%-kal.
Az EU 28 tagországában 2013 októberben a fogyasztói árak – az
előzetesen harmonizált adatok szerint – 0,9%-kal voltak magasabbak, mint 2012 októberben.
A legkisebb áremelkedések Görögországban (-1,9%) és Bulgáriában (-1,1%), a
legnagyobbak az Egyesült Királyságban (2,2%), valamint Észtországban (2,2%))
voltak.
Ehhez képest a magyar fogyasztói árindexek az alábbiak: (KSH 2014-01-16)
Megnevezés 2013.
december 2013 év
Előző hó=100% Elöző év azonos hó=100% Előző
év=100,0%
Fogyasztói árindex 99,5 100,4 101,7
Harmonizált fogy. Árindex 100,2 100,6 101,7
Maginfláció (szezon.kiig.) 100,3 103,5 103,3
Nyugdíjas fogyasztói árindex 99,3 99,7 101,5
Gond az, hogy -az 1990
óta folyamatosan évente jelentősen emelt lakhatási díjak miatt- eltorzultak az arányok. Egy lakás
állandó rezsi költségei (a lakhatás költségei, ezen belül különösen a közmű
díjak) ugyanis megközelítették az átlagnyugdíj 60-65%-át 2012 év végéig. A
nyugdíjasnak mindent az élelmiszeren és a ruházaton kellett megtakarítania,
vagy ha volt, fel kellett élnie tartalékát.
A 2013. évi rezsicsökkentő intézkedések (2013:LIV tv.)
enyhítik a nyugdíjasok terheit, de nem szüntetik meg a létminimum alatti (86
ezer Ft/hó/ 2012 KSH 2013-07-11) összegű
nyugdíjból élő emberek nyomorát.
A kis összegű nyugdíjak nagy része amiatt van, hogy az eleve alacsony régi
bérekből számított nyugdíjakat évtizedeken át degresszíven (csökkentett
mértékkel) állapították meg és nem a tényleges
(reál) inflációval kompenzálták a törvényhozók az éves nyugdíjemeléskor, hanem
annál lényegesen kevesebbel. Ezt pótolni kell, mert a hátrányok rögzültek és nőtt
az elszegényedett nyugdíjasok száma.
III.
HÁTTÉRINFORMÁCIÓK
LÉTMINIMUM, FOGALMAK,
*A
létminimum értékét hazánkban a KSH
teszi közzé minden évben 1991 óta. A létminimum fogalma a háztartásoknak azt a
minimum jövedelemszükségletét mutatja meg, amely mellett egy ember szerény
körülmények között még biztosítani tudja a folyamatos életvitelt.
**A
létminimum kiszámításának
vannak nemzetközileg is elismert módszerei, amelyek közül hazánkban az un.
normatív számítást használják. Röviden ez a módszer: a számításkor az élelmiszer-fogyasztás
aktuális értékét veszi alapul. A KSH a számításait az Országos Élelmezési- és
Táplálkozástudományi Intézet által összeállított élelmiszerkosár tartalmának a
figyelembe vételével végzi el. Tartalma közepes fizikai igénybevétel esetén
fedezi egy személy számára a teljes tápanyag-, vitamin- és
ásványianyag-szükségletet, értékét pedig az abban szereplő mintegy száz tétel
aktuális forintösszege adja. A létminimumot az ezen élelmiszer-normatíva körüli
értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi
átlagos értéke határozza meg. Az élelmiszerkosár tartalma olyan szintű
szükséglet kielégítését jelenti, ami társadalmilag még elfogadható. Tehát a mélyszegénység,
az alultápláltság szintje ez alatt van.
***A
létminimum összege minden évben
változik. Várhatóan a létminimum 2013 évre kivetítve 92-93 ezer Ft - ez 2014-ben csak egy kicsit lehet
magasabb. Ez az összeg önmagában nem
túlzottan magas, de ha kiszámoljuk, hogy egy átlag család esetén mekkora
jövedelemre lenne szükség ennek elérésére, már nem jó a helyzet. A valóság az, hogy közel 4,6 millió ember él ma Magyarországon a
létminimum szintje alatt az EU normák alapján. Ez az óriási szám annak
ellenére lett ekkora, hogy számításához nem egyszerűen be lett szorozva a
létminimum összege a család létszámával, hanem egy erre a célra kifejlesztett
fogyasztásiegység-kulcsszámokat használtak pontosság érdekében. Ez azt jelenti,
hogy az első felnőtt családtag értéke 1, a többi felnőtté 0,75, az első 14 év
alatti gyermeké 0,65, a másodiké, 0,5, a harmadiké és minden továbbié 0,4.
KÖVETKEZTETÉSEK
A társadalmi problémát fokozza, hogy a minimálbért
megadóztatták, így a netto kevesebb mint a létminimum összege és egyre távolabb kerülnek egymástól, ami rossz
jelenség. A minimálbér 2013-ban bruttó 98 ezer Ft, aminek a nettója (adózás
utáni összege) ugyanakkor nem több mint 64.190 Ft. Máris láthatóvá válik a
különbség nagysága a 93 ezer Ft-os létminimum és az alig több mint 64 ezer
Ft-os netto minimálbér között. A minimálbér alapvetően kevés egy család
eltartásához, és szükségszerű, hogy annak nettó összege a lehető leggyorsabban
elérje a létminimum összegét. Tovább rontja a helyzetet a nagymértékű munkanélküliség is. Emiatt
sok nyugdíjas (fix jövedelműként)
kényszerül eltartani munkaképes de munkanélküli családtagjait:
gyermekét, unokáját, közeli rokonát, miközben saját alapvető szükségleteit sem
tudja fedezni. Kevés nyugdíjast segít családja, mert nem képes rá. Megváltozott a nyugdíjasok társadalmi
szerepe a válság miatt: dolgozni kényszerül aki még tud, nyomorog aki
nem képes már dolgozni, vagy nem kap munkát. Emellett részben-egészben eltartja
munkanélküli családtagjait, azok gyerekeit. Ez
korábban is jelen volt a társadalomban, de csak kis mértékben.
A létminimum egy olyan statisztikai szám, amely hűen mutatja a
gazdaság helyzetét egy országban. A cél az
kell, hogy legyen a mindenkori kormány előtt,
hogy legalább a létminimum elérését
biztosítsa az embereknek, mert mindenkinek joga van az emberi életre.
A drasztikus elszegényedés megindulása a
2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa
volt eddig Magyarországon:
- 2008. második felében tört ki
a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette;
- 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a
munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen
megjelent.
- 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették,
miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése
hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket.
- 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi
kiadásokat.
Ezeknek az eseményeknek az lett a következménye, hogy a II. világháború óta nem
volt ilyen nagy és drasztikus az elszegényedés: Magyarországon. Ez a
nyugdíjasoknak több mint felét érinti, akiknek életkora nő, munka
nincs számukra, és ezek miatt más jövedelmet nem tudnak szerezni.
2007 és 2013
között évente átlagosan 2 százalékkal csökkent a háztartások átlagjövedelme. Az
eloszlást tekintve az összkép nagyon aggasztó. Az alsó tizedben élőknek 6-7
százalékkal csökkent, miközben a felső tizedben élőknek esetenként több mint 10
százalékkal is nőtt évente a jövedelme. Az alsó és felső jövedelmi tizedben
élők közötti különbség kilencszeres lett (a társadalmi egyenlőtlenség mértéke
az EU-ban csak Romániában nagyobb, mint nálunk).
Európai
Uniós mérce szerint: 4,6 millió magyar él szegénységben.
Az igazi gondot nem csak az jelenti, hogy
nőtt a szegények száma, hanem a szegénység mélysége és a kitörés esélytelensége
is hihetetlenül megnőtt.
Egy háztartást akkor nevezünk depriváltnak – szükséget szenvedőnek –, ha a
lenti felsorolásból három feltételnek, súlyosan depriváltnak, ha négy
feltételnek nem tudnak megfelelni:
(1) képtelen a nem várt kiadásokat fedezni;
(2) nem engedhet meg magának évi egy hét nyaralást az otthonán kívül;
(3) nem képes a különféle tartozások törlesztésére;
(4) nem engedheti meg magának legalább kétnaponta hús-, csirke- vagy halétel
fogyasztását;
(5) nem képes az otthonát megfelelően fűteni.
A háztartás kénytelen lemondani:
(6) a mosógépről,
(7) a színes tévéről,
(8) a telefonról vagy
(9) a személyes használatú autóról.
A magyar háztartások közel 81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy
egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni.
NYUGDÍJVAGYON 2013.
A frissített adatok
szerint már a bevont nyugdíjvagyon 5 százaléka sincs már meg az alapban.
Adósságcsökkentésre pedig "csak" az átvett vagyon 64,6 százaléka
ment.
Az Államadósság Kezelő Központ frissítette az
októberi adatokkal a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap összetételére
vonatkozó táblázatát, mely szerint a tizedik hónap végére mindössze 132,6
milliárd forint volt az alapban. Egy hónappal korábban még 157,9 milliárd
forinttal rendelkezett az alap, ám ahogy az az ÁKK oldalára feltöltött
dokumentumból kiderült, októberben újabb 30,5 milliárd forintnyi állampapír
került bevonásra, vagyis ekkora mértékben tovább csökkentették az adósságot.
Ezzel az összeggel együtt már egyébként összesen 1902 milliárd forintot
fordítottak az eredeti, adósságcsökkentő célra. Ez az átvett vagyon 64,6
százalékát teszi ki. Emellett utaltak a költségvetésnek közel 460
milliárdot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek is átadtak közel 200 milliárdnyi
vagyont és természetesen még 233 milliárdot a legelején kifizettek
reálhozamként is.
Az október havi adatok részleteiből látható, hogy
az alap forinteszközei 13 milliárd forinttal 106,7 milliárdra csökkentek. Ezen
belül a befektetési jegyek és ETF-ek állománya szinte lenullázódott, hiszen a
szeptemberi 33,2 milliárd után 800 milliónyi ilyen eszköz van az alap forinteszköz
"oldalán". Állampapírból a korábbi bevonások miatt már semmi, és a
jelzáloglevelekből is alig pár százmilliónyi van csak. Viszont a számlapénz
soron a júliusi mélypont után folyamatosan gyarapodás látszik, ami az
értékesítésekkel van összefüggésben: a szeptemberi 77,3 után 92,6 milliárd volt
októberben a táblázat szerint.
A devizaeszközök oldalán már csak 25,9 milliárd forintnyi eszköz
található, mely 18 milliárdnyi részvényből és 7,9 milliárdnyi számlapénzből
tevődik össze.
Kommentáld!