Az OECD tagállamokban javuló tendenciát mutat a magánnyugdíjalapok teljesítménye. Magyarországon a tavalyelőtti 14,3% után 4% volt a 2010-es reálhozam, ami viszont mínusz 3,4%-ot jelent 3 év alatt.

 A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet elemzése szerint az OECD-tagállamok magánnyugdíj-alapjai - súlyozott átlaggal számítva - reálértékben 2,7 százalékos, nominális szinten 4,3 százalékos nettó hozamot értek el 2010-ben. A reálhozamot tekintve legjobban teljesítő államok között volt Új-Zéland (+10,3 százalék), Chile (+10,0 százalék), Finnország (+8,9 százalék) és Kanada (+8,5 százalék), míg a leggyengébb hozamot Portugália (-8,1 százalék) és Görögország (-7,4 százalék) nyugdíjalapjai hoztak.

A jelentés alapján Magyarországon a nyugdíjalapok 2010-ben 4,0 százalékos, egy évvel korábban 14,3 százalékos reálhozamot értek el. A régió országai közül Szlovákia idén +0,4 százalékos, egy évvel korábban -0,1 százalékos, Csehország rendre -0,4, illetve -0,7 százalékos, Lengyelország pedig 7,7 százalékos, illetve 8,9 százalékos reálhozamot ért el.

-3,2 százalékos hozam

Meglepetés: többen kapnak reálhozamot! A Stabilitás Pénztárszövetség előzetes becslése korábban azzal számolt, hogy a 3,1 millió tag 25 százaléka, mintegy 750 ezer ember nem számíthat reálhozamra. A végleges kormányzati adatok szerint ez a szám 569 818 fő lett. Negatív reálhozamokkal így a Stabilitás számításai szerint magán-nyugdíjpénztári tagok kevesebb, mint 20 százalékának (18,9 százalékának) kell számolnia, ez a legnagyobb számban a 2006.,2007., és 2008. évben belépő tagokat érinti. Részletek>>

A hároméves, 2008 és 2010 közötti reálhozam az OECD tagállamaiban átlagosan 0,0 százalék, Magyarországon -3,2 százalék, Szlovákiában -3,1 százalék, Csehországban -1,7 százalék, Lengyelországban pedig -1,5 százalék volt.

Az OECD jelentése szerint összességében változatlan maradt az alapok befektetési portfolióiban a részvények és a kötvények aránya. Mindazonáltal egyes országokban, mint Ausztriában, Lengyelországban vagy Finnországban 6-7 százalékponttal is nőtt a részvények hányada, a kötvényhányad hasonló mértékű csökkenése mellett. A legnagyobb részvényhányad Ausztráliában és az Egyesült Államokban volt, míg a legnagyobb kötvényhányad Magyarországon és Csehországban.

Nálunk is igen magas a működési költségük

A magánnyugdíjalapok GDP-arányos eszközértéke a 2009. évi 68,0 százalékról 71,6 százalékra nőtt 2010-ben az OECD államaiban, ám továbbra is alacsonyabb a 2007. évi 78,2 százaléknál. Ez a mutató Hollandiában (203,6 százalék), Izlandon (123,9 százalék) és Ausztráliában (90,9 százalék) volt a legmagasabb. Magyarországon 14,6 százalék, Lengyelországban 15,8 százalék, Szlovákiában 7,4 százalék, míg Csehországban 6,3 százalék volt ez a szám.

Az alapok működési költségei Csehországban (eszközérték-arányosan 1,4 százalék) és Spanyolországban (1,3 százalék) és Magyarországon (1,0 százalék) voltak a legmagasabbak. A legalacsonyabb Dániában és Portugáliában volt ez az arány (rendre 0,1 százalék). A nem OECD-tagállam Ukrajnában 2010-ben 5,9 százalék volt a magánnyugdíjalapok működési költségének aránya. A szervezet értékelés szerint az olyan országokban magasabb ez a hányad, amelyekben több kisebb alap működik.

MTI, Privátbankár