A jelenleginél jóval szigorúbb lesz és általában alacsonyabb induló
nyugdíjat biztosít majd az a rendszer, amelyet szeptember elején tár a
szélesebb nyilvánosság elé a kormány, ám amelynek néhány részlete már
napvilágot látott. Az időskori járandóság alapja az egyéni számlán
felhalmozott összeg lesz, miközben ez utóbbi nem tényleges
megtakarítást, hanem egy számított nyugellátást takar.
Névleges számlás, avagy az angol rövidítés alapján NDC-rendszer. A jelek
szerint ilyenné alakítja a kormány a következő években a magyar
nyugdíjszisztémát. A svéd modellnek is nevezett szabályozás lényege az,
hogy a munkavállalók által befizetett és az ő egyéni számlájukra kerülő
járulék képezi a majdani nyugellátás alapját. A korábban fizetett
járulékot természetesen idővel valorizálnák, a nyugállományba vonuláskor
pedig az így folyamatosan „karban tartott” egyéni számla egyenlegét
osztanák el a várható élettartamból adódó időszakra.
Amennyiben ez a nemzeti nyugdíj-politikai koncepcióból kivilágló
megoldás valósul meg, a jelenlegihez képest az lesz a legalapvetőbb
változás, hogy nyugdíjjogosultságot csak a munkavállaló által fizetett
járulék képezne. Vagyis a szabályozás az állami pillérben is ugyanaz
lenne, mint ami jelenleg a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozik.
Ahhoz azonban, hogy értékelhető összeg keletkezzen a munkavállalók
számláján, jelentősen növelni kell az általuk fizetendő járulékot. A
tervek szerint ez a jelenlegi 10-ről 20 százalékra nőne. Ennek egyik
megoldása, hogy a jelenleg a munkáltatók által fizetett 24 százaléknyi
nyugdíjjárulék egy része átkerülne a munkavállalói részbe: arról, hogy
ez szükségessé teszi-e a bérek bruttósítását az átkerülő rész arányában,
valamint ez együtt jár-e az szja-teher növekedésével, és ha nem, ezeket
a hatásokat hogyan lehet kiküszöbölni, egyelőre nincs döntés.
Az egyéni számla alapján az állam bizonyos mértékű névleges kamatot is
biztosítana, ám ennek mértéke csak akkora lehet, hogy ne sodorja
veszélybe a rendszer egyensúlyát. Az NDC-rendszer alapvetése ugyanis az,
hogy csak annyi nyugdíjat lehet kifizetni, amennyire megvan a
járulékfedezet. A tényleges hatásokról egyelőre nem készült friss
elemzés, ám a korábbi Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal számítása szerint
ez a megoldás 10-20 százalékkal csökkentené az időskori járandóságok
értékét. Nem mellékes az sem, hogy a korhatár is magasabb lenne annak
érdekében, hogy az időskori évek megélhetését valóban képes legyen
biztosítani a korábban lerótt járulék.
Kommentáld!