A nyugdíj és a fizetés egyidejű felvételének tilalma a közszférában nem a 62 év feletti munkavállalókat fogja érinteni, hanem a 62 év alatti, nyugdíjban vagy nyugdíjjellegű, korhatár előtti ellátásban részesülőket, akik emellett munkabért is kapnak - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hvg.hu-nak küldött válaszából.

Matolcsy György múlt pénteken jelentette be a jövőre tervezett 400 milliárdos kiigazító csomag részeként, hogy azoknak, akik a közszférában bért és nyugdíjat is kapnak egyidejűleg, választaniuk kell a két jövedelem között. A miniszter szavaiból (és az erről szóló kormányzati dokumentumból) azonban nem derült ki, hogy ez a korhatár alatti ellátásokra vonatkozna.

Az NGM kérdéseinkre küldött levelében úgy fogalmaz, „a közszférában mintegy 21-22 ezer fő kap egyidejűleg nyugdíjat, illetve (az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személyek) nyugdíj jellegű, ún. korhatár előtti ellátást, valamint munkabért. A 62 év alattiak számára a nyugdíj és a fizetés együttes felvételének megszüntetése következtében keletkező költségvetési megtakarítás várhatóan kb. a negyede lesz a kötelező nyugdíjba vonulás melletti létszámstop elrendelés bruttó költségvetési hatásának.”

Lesznek kivételek

A minisztérium válasza alapján 400 milliárdos csomag részeként bejelentett bürokráciacsökkentő csomag – amellyel a kormány összesen 30 milliárdot spórolna - három elemből áll össze. Az első a 62 év felettiek kötelező nyugdíjbavonulása, a második, hogy létszámstopot rendelnek el a nyugdíjba vonulók állásaira, vagyis nem töltik fel a helyüket. Ezeket az intézkedéseket már a júniusban benyújtott 2013-as költségvetés is tartalmazta, és a kormány 20 milliárdos megtakarítást várt belőle. A tárca ugyanakkor válaszában hangsúlyozza, hogy „a főszabály alól” több ágazatban kivételt kell érvényesíteni, például „az egészségügy területén, vagy a felsőoktatásban a működőképesség fenntartásához fontos, hogy a 62 év feletti munkavállalók meghatározó része továbbra is munkában maradjon”.

Harmadik elemként ehhez most hozzáadódott a 62 év alattiak kötelezése arra, hogy válasszanak a nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás és a fizetés között, amiből nagyjából 7-8 milliárdos megtakarításra számít az NGM.

Kiket érint ez?

A kormány terve elvileg érinteni fogja azokat a közszférában dolgozó nőket, akik tavaly óta - egy törvénymódosításnak köszönhetően – teljes jogú öregségi nyugdíjat kaphattak az öregségi nyugdíjkorhatár előtt (ha rendelkeztek 40 szolgálati évvel), és azóta visszafoglalkoztatták őket. Ez nem szokatlan megoldás a közszférában, korábban is sok olyan alkalmazott volt, aki nyugdíjba vonult, de ugyanabban a székben maradt és a nyugellátás mellett fizetést is kapott - mondta a hvg.hu-nak Székely Zoltán, a Jogtanar.hu szakértője, korábban a Rendőr Szakszervezetek Védegyletének jogi ügyvivője.

Emellett azok a korhatár alatti „nyugdíjat” kapó dolgozók, akiknek a juttatását egy tavaly elfogadott, idén január elsejétől érvényes törvény korhatár alatti ellátássá alakította (és egyúttal megszűntette a korhatár alatti nyugdíjbavonulás lehetőségét). Eszerint érintett lehet az, aki a közszférában dolgozik, de korábban előrehozott csökkentett összegű öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, művésznyugdíjat, polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíját, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg és folyósítják is neki. Így elvileg jónéhány országgyűlési képviselő is beleeshetne a szórásba. Emellett érintettek lehetnek még a közszférából bért kapó szolgálati nyugdíjba vonult rendőrök és katonák is.

A nyugdíj jobb alternatíva

avaly év végén egyébként már bekerült egy olyan korlátozás a nyugdíjtörvénybe, hogy ha valaki korhatár alatti ellátás mellett dolgozik, annak éves keresete nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér tizennyolcszorosát. Eszerint, akit nyugellátás mellett visszafoglalkoztattak, már most is csak havonta legfeljebb nettó 91 ezer forintot kaphat a közszférából a nyugdíj mellett. Ez az oktatásban például egy nyugdíjba vonult pedagógus részmunkaidős foglalkoztatását teszi lehetővé – mondta a hvg.hu-nak Szüdi János, volt oktatási államtitkár.

Emiatt esélyesnek látszik, hogy az érintettek inkább a nyugdíjat fogják választani, hiszen majdnem minden korhatár alatti ellátás magasabb ennél az összegnél. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2010-es adatai szerint az átlagos előrehozott öregségi ellátás kerekítve 104 ezer, a korkedvezményes ellátás 117 ezer, a bányásznyugdíj 141 ezer, a korengedményes 143 ezer, a szolgálati 172 ezer, a polgármesteri pedig 227 ezer forint volt. A sorból csak a művésznyugdíjasok lógtak ki, akik átlagosan 90 ezer forintos ellátást kaptak. Így a nyugdíjat vagy bért dilemmában úgy tűnik, a kormány inkább a nyugdíjbavonulás felé akarja tolni a közszférában dolgozókat.

Maradhat egy kiskapu

Az azonban még nem teljesen világos, hogy csak azoknak kell-e majd választaniuk bér és nyugdíj között, akik a közszférában, közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként kapnak bért. A minisztérium megfogalmazása erre utal, ugyanakkor ezzel marad egy kiskapu, hiszen kimarad a közszférában dolgozó nyugdíjasok egy része, akiket végeredményben visszafoglalkoztattak, de nem lett újra munkavállaló a közszférában. Például a nyugdíjba vonult tanárokat sok esetben megbízási szerződéssel, vállalkozóként foglalkoztatják vissza. Ennél még gyakoribb példa, hogy a rendvédelmi szervektől nyugdíjba vonult dolgozók gyakran ugyanannál az intézménynél maradnak biztonsági őrként vagy portaszolgálatosként, esetenként egy külső cég alkalmazásában – mondta a hvg.hu-nak a Jogtanar.hu szakértője.

Ha a kormány őket is választás elé állítaná, valószínűleg fájdalmasan érintené őket a döntés, ugyanis nekik már az idei évtől, büntetésként meg kell fizetniük a 16 százalékos személyi jövedelemadót, ha korhatár alatti ellátásban részesülőként nem kérik a visszavételüket az állományba (meg kell jegyezni, azt a kevés szolgálati nyugdíjast, aki a visszvételét kérte, valószínűleg nem állíthatják dilemma elé, hiszen ők a visszalépést követően nyugdíj helyett illetményt kapnak). Emellett ezt a csoportot azért is érintené érzékenyen, ha rájuk is érvényes lenne a változás, mert ebben a csoportban mintegy 20 ezer fő a 36 és 57 év közötti szolgálati nyugdíjasok száma, így sokuknak még bőven van idejük a teljes jogú öregségi nyugdíjig, amikor már nem kell megfizetniük a 16 százalékos adót az ellátásuk után.