Hétfő, 2014. február 10. 12:45
AtomNyomós okok: ezért volt sürgős a paksi döntés?
A paksi beruházásról szóló döntést a Fidesz úgy zavarta át 3 nap alatt a parlamenten, hogy alapvető információk nem álltak a képviselők rendelkezésére. A tűzhöz közeli körökben terjedő szóbeszéd szerint Orbánéknak több nyomós okuk is volt arra, hogy a lehető leggyorsabban, még a hazai és uniós választások előtt kész helyzetet hozzanak létre.
Aligha képzelhető el egy valódi demokráciában, hogy a hatalmon lévők megfelelő előkészítés és szakmai, társadalmi konzultációk nélkül, puccsszerűen döntsenek az ország életét hosszú évtizedekig nagymértékben meghatározó gazdasági kérdésben. Az unortodoxia jegyében nálunk ez is megtörténhet, elég hozzá a gátlástalan felső akarat és az önálló akarat nélküli parlamenti szavazógépezet. A paksi új blokkokról szóló
jóváhagyó döntést úgy fogadta el az Országgyűlés fideszes többsége, hogy semmilyen energetikai és gazdaságossági elemzés nem támasztotta alá a beruházás szükségességét, és annak részleteiről hiányoztak az alapvető információk. Amit kormányzati részről megtudhattunk az oroszokkal született megállapodás kapcsán, az részben túl általános, részben pedig közönséges hazugság.
Nincs meggyőző válasz a legnyilvánvalóbb kérdésekre:
valóban szükség van-e a paksi bővítésre, azaz az atomenergia melletti, legalább fél évszázadra szóló elkötelezettségünkre? Ha esetleg igen, mennyibe fog ez nekünk kerülni, megéri-e egyáltalán összességében a GDP mintegy 15 százalékát erre a projektre fordítanunk, nem lehetne-e ezt a pénzt más irányú energetikai beruházásokra, például a megújuló forrásokat fejlesztő és a felhasználást takarékosabbá tevő projektekbe fektetnünk? Hogyan akarunk alkalmazkodni az energetikai világtrendekhez, az atomerőmű a jó stratégiai irány vagy talán egészen más?
Ezekre a kérdésekre nem egyszerű válaszolni, ezért van szükség a hasonló jelentőségű döntések előtt alapos, körültekintő vitára és előkészítésre, ami nálunk teljesen elmaradt. Orbánék hivatkoznak ugyan a 2009-es parlamenti határozatra, de az éppen erről a komoly előkészítésről szól, nem pedig magáról a beruházási döntésről. Hírek szerint készültek is bizonyos elemzések, amelyek viszont
nem nyilvánosak, mert azt mutatják ki, hogy új paksi blokkok építése a jelenlegi és várható árviszonyokat figyelembe véve soha nem térül meg,azaz a költségek alapján jóval drágábban termel áramot, mint ami a piacon más forrásból beszerezhető.
Erre a következtetésre juthat egyébként bárki, aki az eddig megismert adatok alapján kalkulálni próbál. Annyit megtudtunk, hogy a tízmilliárd eurós orosz hitelt 21 évre kapjuk átlagosan 4,5 százalékos kamattal /a sokat bírált, hasonló nagyságrendű IMF-hitel átlagos kamata 2,5 százalék volt/. Ez hazánk mostani hitelképességét és kockázati felárát tekintve nem rossz kondíció ugyan, de
könnyen kiszámolható, hogy 21 év alatt közel 5000 milliárd forintot kell visszafizetnünk, feltételezve 300 forintos euró árfolyamot, ha ennél gyengébb lesz a forint – most is az –, még nagyobb a teher. Ez önmagában évi csaknem 250 milliárdot jelent, ami több mint másfélszerese Paks jelenlegi teljes éves bevételének. Ehhez jön még a kiegészítő, hálózati, atomhulladék tárolói és egyéb beruházási költség, valamint maga az üzemeltetés. Óvatos szakértői becslések szerint ahhoz, hogy a beruházás nullszaldós legyen, a mostani áramár duplájára lesz szükség.
Közönséges hazugság tehát, hogy Paks olcsó áramot fog adni. Orbánék ezt azzal a trükkel próbálják elérni, hogy az orosz hitelt úgymond nem fogják ráterhelni az atomerőműre, hanem külön államadósságként kezelik. Ezzel ismét hülyének néznek mindenkit, mert hiába nem jelenne meg ez a költség közvetlenül az árban, a törlesztést úgyis mi fizetnénk, az ország adófizető lakosai. Arról az apróságról nem is beszélve, hogy ez a konstrukció egyértelműen ellenkezik az uniós szabályozással, amely tiltja az ilyen jellegű állami támogatást. Elkerülhetetlen tehát a kötelezettség szegési eljárás ellenünk, a döntés pedig előre borítékolható, lásd például a Malév ügyét, ahol a légitársaságnak tízmilliárdokat kellett volna visszafizetnie. A Fidesz-kormány ezt úgy oldotta meg, hogy hagyta bedőlni a Malévot, ezt viszont Pakssal aligha teheti meg.
Egy eljárás máris indul ellenünk, méghozzá a versenyeztetés elmaradása miatt. A kormányzat össze-vissza hazudozik ebben a kérdésben: bár tavaly őszig mindvégig azt állították, hogy tenderen választják majd ki a paksi partnert, ma már azt sulykolják, hogy soha nem volt szó erről. A moszkvai aláírás után arról győzködtek, hogy az unió illetékeseivel mindent megbeszéltek és nem volt kifogás, ezt Brüsszelben cáfolták és versenyjogi eljárás indul a tendereztetés elmaradása miatt. Az ügylet átláthatatlansága és a titkolódzás miatt ma még beláthatatlan, miről derül ki majd, hogy ugyancsak félrevezetés, hazugság volt.
A legnagyobb talány az, miért volt olyan sürgős megállapodni az oroszokkal Paksról. Egyrészt ezt az energetikai helyzetünk nem indokolta, még több évünk lett volna a stratégiai előkészítéshez, hiszen a jelenlegi blokkok még két évtizedig működhetnek, így lett volna időnk kivárni, hogyan alakulnak a nemzetközi trendek. Másrészt Orbánék politikai kockázatot is vállaltak azzal, hogy közvetlenül a választások előtt kutyafuttában elkötelezték az országot az oroszok mellett.
A tűzhöz közelálló forrásaink szerint ennek belső és külső okai egyaránt voltak. Az egyik fő belső ok az lehetett, hogy a megállapodással évtizedekre stabil bevételhez juttathatják a Fidesz gazdasági hátországát: a hazai vállalkozások a kiegészítő beruházásokkal együtt akár 2000-2500 milliárd forintnyi megbízást kaphatnak, és az elmúlt három év tapasztalatait látva nem kérdés, hova áramlik majd a pénz legnagyobb része. Külső okként bennfentesek között az a pletyka terjed, hogy az EU energetikai biztosa, Oettinger úr nem ellenzi a paksi beruházást, köszönhetően annak, hogy állítólag a Roszatom állásajánlattal közelítette meg. Mivel ő a májusi uniós választások után távozik a posztjáról, és az utódja nem biztos, hogy lelkesedik majd a paksi projektért, célszerűnek látszott gyorsan átfuttatni a dolgot és fait accomplit teremteni. Lehet persze, hogy mindez csak rosszindulatú rágalom.
Kommentáld!