Norvégia az éjféli nap, a sarki fény birodalma, a fjordok, gleccserek és zuhatagok földje.
Nyugati partjának fjordokkal és hegyekkel szabdalt partszakasza felkerült az UNESCO Világörökségének listájára.

A mai Norvégia teljes területét egykoron vastag jégtakaró fedte. A jégmezőből idővel hatalmas gleccserek váltak le és indultak meg a tenger felé, létrehozva a páratlan szépségű tengeröblöket. A jég mozgása mély völgyeket vájt ki és amikor a jég felolvadt, ezek megteltek tengervízzel és kialakultak Norvégia híres fjordjai. Az így kialakult völgyek nem V alakúak, hanem U formát mintáznak, így mély merülésű tengerjáró hajók is biztonságosan felhajózhatnak a fjordba.

Stavanger közeli Hafrsfjord öböl déli partján találjuk Norvégia viking múltjának jelképét. "Széphajú" Harald Hårfråge 872-ben megnyerte a hafrsfjordi csatát, amely Norvégia egyesítéséhez vezetett. Ennek emlékére állították a három óriás bronz kardot ábrázoló emlékművet (Sverd i Fjell, Kardok a kőben).

Stavanger Norvégia negyedik legnagyobb városa, közel 200 ezer lakossal. Több nemzetközi cég székel itt, például a Statoil. A várost az olaj fővárosa néven is emlegetik.
Érdemes felkeresnünk Óvárosát "Gamle Stavanger" (Old Stavanger), mely a  17-19. századi faszerkezetes házairól nevezetes.

Mintegy 170 hófehér faház a hajókikötő szomszédságában a vízparton áll, abból az időből amikor a város a hering fővárosa nevet viselte. A városközpontban látható az 1125-ben épült dóm, az  egyetlen norvég középkori gótikus katedrális (Stavanger Domkirke), mely megőrizte eredeti megjelenését és azóta is folyamatosan használják.

A nyolc oldalú  Valberg torony (Valbergtårnet)  1850-ben épült,  a torony építésze  Chr.Grosch volt.A tűztorony 26,5 m magas ma művészeti  galériaként funkcionál.

A városban egymás mellett éli életét a különféle színű elbűvölő faházakból álló óváros, az újnegyed és a forgalmas kikötőnek valamint az olajfeldolgozó üzemeknek otthont adó modern ipari negyed.

A "Preikestolen" vagy "Prekestolen " magyarul "Szószék szikla" Stavanger leghíresebb nevezetessége, a szikla amely 604 méterre magasodik a Lysefjorden fjord fölé.

A legdélebbi nagy fjord a Lysefjord,a " Fény- fjordja ".A 40 kilométer hosszú fjordot meredek, világos színű gránit sziklák szegélyezik, néhány több mint 1000 méter magas.
"Preikestolen", ez a természet alkotta kőképződmény egy 25x25 méteres, csaknem teljesen lapos gránit szikla 604 méterrel a tengerszint felett. A múltban a fennsík neve Hyvlatånnå azaz  "gyalult fog" volt.

A legenda szerint amint 6 fiútestvér elvesz feleségül 6 leánytestvért a faluból, a szikla a fjordba zuhan. A tudósok is egyetértenek ezzel, bár ők ennek bekövetkeztét a következő évezredre teszik. Elhelyezkedése miatt tudta megőrizni viszonylagos érintetlenségét.
A négy nyári hónapban látogatható csak, mégis több mint 100.000 ember látogat el a fennsíkra, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Lysefjordra és a környező hegyekre.

A Lysefjord déli oldalán a Kjerag fennsíkon található a hegy legkülönlegesebb része a Kjeragbolten, vagyis a Kjerag-szikla.

A Kjerag-szikla egy hatalmas, kb. 5 köbméteres, több tonna súlyú kő , mely szilárdan beékelődött a hasadékba, kb. 1000 méter magasan a  Lysefjord felett.

A bázisugrók egyik kedvelt ugróhelye, ahonnan legálisan ugrálhatnak. A sziklára könnyű rámászni, így nem csak a bázisugrók kedvence, de a turisták is szívesen fényképeztetik le magukat a szikla tetején.

Nem messze "Preikestolen"-től a Ringedalsvatnet-tó fölött magasodik Trolltunga vagyis a "Troll nyelve".  Ez a hatalmas sziklanyúlvány 700 méter magasan, mintegy 20 méter hosszan nyúlik ki a szűk völgyek fölé.
Tyssedaltól már csak gyalogosan lehet megközelíteni a piros "T" jelű turistaútvonalon.      A kb. 8-10 órás túra (oda-vissza) alatt 900 méteres szintkülönbséget kell teljesíteni a kirándulóknak.