A szerkesztőségünkhöz eljuttatott „Nyílt levél Borsodból Schmitt Pálnak” című írásban így fogalmaznak:

„Tisztelt Schmitt Pál!

Okunk már lett volna hamarabb is írni Önnek sok millió hozzánk hasonló ember érdekében, hiszen Ön olyan rendelkezéseket írt alá, amelyek rengeteg
kisember életét nyomorították meg.

Tudjuk! A pénzéért mindenkinek keservesen meg kell dolgoznia, így magának is. Van, akinek a 47 ezer forintjáért, van, akinek 100 ezerért, és vannak
olyanok is mint Ön, akik sok millió forintért güriznek.

De most nem ez a lényeg. Tegnap azt olvastuk, hallottuk, hogy Ön más munkájából érvényesült évtizedeken keresztül. Ezt a mi köreinkben nem nézik
jó szemmel, és akkor igencsak finoman fogalmaztunk.

Nézze, Schmitt!   

Mi szerényen, de becsületesen, tisztességesen élünk, és nem csak azért, mert nekünk, egyszerű embereknek, nem nézné el senki, ha más papírjaival vállalnánk munkát. Ha ez kiderülne, a rendőrség elvinne, és jól megbüntetne minket, mert más tulajdonát elloptuk. Ez így igazságos!

Van hétköznapi példánk is. A mi megyénkben, most télen is, sok család az erdőből próbálta befűteni a lakását. A törvény szerint loptak. Ha Borsodban
a lovas rendőrök elkapták Őket, jobb esetben leszóratták a bicikliről a fát, rossz esetben még büntetés is lett a vége.

Ön a fára nem szorul rá, ne is próbálja ki soha azt az életet. Ön mást, máshogy lopott, de az is lopás. Most maga mégis megússza. Hol itt az igazság?       

És még valami. Ennek talán most nem örül, de mi a sportban gyakran jobban otthon vagyunk, mint a nagypolitikában. Így emlékszünk arra, hogy Ön milyen
elszántan küzdött a doppingolás ellen. Azt mondta, hogy becsületesen, saját erőből kell érvényesülni, küzdeni, győzni. Hát hol itt a becsület?

Hol itt az igazság, hol itt a becsület?

Nézze, Schmitt!

Önnek, ha jól tudjuk, élete végéig jár havi milliós fizetés, családi ház, autó. Ha lemond, megélhetési gondjai sem Önnek, sem családjának nem lesznek,
a munkaügyi központ előtt nem kell hajnaltól sorba állnia. Javasoljuk, vegye a kalapját, így talán maradna valami a tisztességéből, helyre állna a becsület és a Schmittből lehetne még valamikor Schmitt úr. Ehhez azonban még sokat kell güriznie.

Gondolkodjon el azon, amit mondunk, segítség képen – szokásunknak megfelelően - mellékeljük lemondó nyilatkozatát" – írja nyílt levelében a „Munkát, kenyeret, tisztességes béreket!” egyesület nevében Komjáthi Imre.

És itt a lemondó nyilatkozat:  

„Tisztelt Emberek!

Mivel megbotlottam, és ezért méltatlanná váltam arra, hogy az Önök Köztársasági Elnöke legyek, bocsánatukat kérve azonnali hatállyal lemondok
tisztségemről.

Budapest, 2012. március 28.

Schmitt Pál”